A Munkás, 1925 (16. évfolyam, 37. szám)
1925-09-12 / 37. szám
Official Organ of the Socialist Labor Party.—Pub* lished by the Hungarian Socialist Labor Federation* l A szocializmus az emberi tevékenység minden terén céltudatosan alkalmazott tudomány.—A. Bebel A munkásosztály felszabadítása csak a munkásosztály műve lehet.—Marx Published Every Saturday. « Subscription r price for One Year $2.00.—Single Copies 5c VOL. XVI. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM. Külföldi hírek ANGLIA. — Londonból jelentik, hogy a szakszervezeti kongresszus, amely több napon át Seaboroughban ülésezett, több fontos javaslat elfogadása után és a szakszervezeti nagytanács újjáválasztásával véget ért. A kongresszuson hozott határozatok közé tartozik üzemi bizottságoknak a megalakítása és az, hogy a nagytanács utasítva legyen minden lehetőt elkövetni abban az irányban, hogy az egész világra kiterjedő nemzetközi szakszervezeti föderációt teremtsen, amely természetesen magában foglalná az oroszországi szakszervezeteket is. Ezen két határozatot a tőkés lapok egy lépésnek nevezik a kommunizmus felé és a “vörösek” győzelmének tulajdonítják. Ezt úgy értelmezik, hogy az amsterdami szakszervezeti internacionálé vagy a sorba áll, vagy összeomlik, ha ellenes állásfoglalás esetén az angol szervezetek ott hagyják. A jelentésekből kitűnik, hogy a régi divatot munkás fékezek feljeletartóztatva. A szervezet megalakítói három amerikai volt: egy apa és fiú, mindkettő pap és egy 21 éves diák. A németországi munkanélküliek száma egyre emelkedik. A jelentések szerint a hideg idők beálltával, amikor az építési, útjavítási, aratási és más külső munkák megszűnnek, a munkanélküliek száma meg fogja közelíteni a kétmilliót. SPANYOLORSZÁG. — Malgából jelentik, hogy egy marokkói front felé útban levő spanyol ezred fellázadt. A katonák kijelentették, hogy nem hajlandók a riffek ellen harcolni. Ez a katonák és rendőrök közötti összeütközésre vezetett, amelynek sok áldozata van. OROSZORSZÁG: — Csicserin külügyi népbiztos váratlanul Berlinbe érkezett, hogy a bizottsági szerződéssel kapcsolatban a német kormánnyal tárgyaljon. Mi’ : tudvalevő, a f. diák és ang»- ’ •» bizton“0"’ Sz p ^^P#BiS t~»nek •›' itak 'wmnáló son és a talaj még jobban ingott lábuk alatt. A több jelenlevő orosz küldött közül 1 omski 6,500,000 orosz szakszervezeti munkás nevében beszélt és azon reményének adott kifejezést, hogy a kongresszus megerősíti és stabilizálni fogja az angol és orosz munkásosztály közötti barátságos viszonyt. A kongresszus állást foglalt úgy a német munkásságot gúzsba kötő Dawes terv, mint az angol imperializmus ellen. A hajó és kikötő munkások sztrájkja még folyamatban van. A Kisázsiában levő mosuli olajterület miatt alapos viszálykodás fejlődött ki Törökország és Anglia között. Hogy ennek komoly következménye is lehet, az abból következtethető, hogy Törökország katonai mozgósítást rendelt el. KÍNA. — Egy Londonból érkező jelentés szerint Shantug tartományban nagy árvíz pusztított. A hirtelen kiáradt Yello folyó ezer falut pusztított el, minek következtében 3000 kínai az árvízbe veszett. NÉMETORSZÁG. — Németország legnagyobb eseményei közé tartozik azon supertrustnak a megalakítása, amely magába foglalja a 800 millió márka tőkével rendelkező nyugat németországi vas, acél és szénérdekeltségeket. Ugyancsak egyesült a két legnagyobb olajtársaság is. A német nagyiparosoknak ilyen konszolidációja kissé megijesztette a szociáldemokraták ellenőrzése alatt álló szakszervezeteket. A szakszervezetek felett domináló fékerek most kezdik belátni, hogy az egyesület munkáltatók, vagyis egy bősz ellen bajos lesz a szakszervezetekben szétszórt munkásoknak felvenni a harcot. Berlinből jelentik, hogy ott a rendőrség nyomára jött egy német Ku Klux Klan szervezetnek, amelyet feloszlatott, több tagját ———--------- de ezért tartóükségesnek a szovjet kormány nyilatkozatra bírni Németországot, hogy csatlakozik-e az antant szövetséghez és megszegi a szovjetunióval kötött rappolói szerződést vagy továbbra is fentartja a kereskedelmi és más kapcsolatokat Oroszországgal. MEXICO. — Mexico Cityből jelentik, hogy az ottani Stádiumban egy titokzatos robbanás megölt egy embert. Mivel a Stádiumban jelen volt Calles elnök is, így valószínűnek tartják, hogy a gyilkos merénylet Calles ellen irányult, de a felrobbant bomba tévedésből mást ölt meg. SZÜRETI MULATSÁG AKRONBAN Az Akroni Szocialista Munkás Szervezet és az Ált. Munk. Bs. Szöv. akroni osztálya együttesen nagyszabású szüreti mulatságot rendeznek szeptember 26-án, szombaton a 112 E. Thorton St.en levő közismert Magyar Házban. Jó zenéről, ételről és hüsitő tálról gondoskodik a rendezőség. Akron és környéke magyarsága minél nagyobb számban jelenjen meg ezen a mulatságon, ahol mindenki részére biztosítva lesz a víg kedély és kellemes szórakozás. SZÓRAKOZTATÓ ELŐADÁSOK ÉS TÁNCMULATSÁG DAYTONBAN A Dayton, O.-ban levő S. L. P. szervezetek együttesen szórakoztató előadásokkal egybekötött táncmulatságot rendeznek 1925 szeptember 26-án, a Weekly People javára. A mulatság a Keowel és Herman Ave. sarkán levő St. Stephen’s Hallban lesz megtartva 7 órai kezdettel. Beléptidíj 25 cent. Mindenkit meghív és szívesen lát a Rendezőség. Entered as Second-Class Matter February 28, 1923, at the Post Office at New Fork. N. V. under the Act of March 3, 1879. “Világ kapitalistái egyesüljetek!” Ezekkel a szavakkal, illetve jelszóval fejezi be dr. Dumtsa György “Kapitalizmus és osztályharc”” című cikkét, amelyet az A. M. Népszava számára írt. Azzal kezdi, hogy: “A szocialista irodalom s főleg újságírás a kapitalisták osztályát mint zárt, öntudatos egészet szokta bemutatni és megtámadni. A kapitalista náluk nem fogalom, nem gyűjtőnév, hanem egy minden emberi érzésből kivetkőzött lény, aki osztályhozzátartozóival összefogott a munkásosztály elnyomására. “Ha az ember kezébe vesz egy szocialista írást, legyen az tudományos kutatás, röpirat vagy újságcikk, lépten-nyomon abba az állításba botlik bele, hogy a kapitalisták mint szervezett egész lépnek fel a munkásosztállyal szemben. Ez a beállítás határozottan téves.” Hogy téves-e az a beállítás, miszerint a kapitalisták mint szervezett egész lépnek fel a munkássztállyal emben, arra még itt alkalmával látható, hogy milyen egységes tud lenni a tőkés osztály. Sőt nemcsak egy bizonyos ország kebelén belül van meg ez az egység a tőkések között, amikor a munkások megmozdulnak ellenük, hanem valamennyi ország tőkései összefognak. A tőkések már régebb idő óta nemzetközi alapon nyomják el a munkásosztályt, együttes erővel fojtják vérbe azok lázadását. Ennek bizonyítására nagyon sok esetet lehetne felhozni, de ezúttal csak egyet említünk meg a legutóbbiak közül. Ez a bulgáriai forradalom számba menő felkelés. Amikor a bolgár munkásság már veszélyeztetni kezdte a Zankov kormány gyilkos uralmát, akkor a tőkés hatalmak által felállított népszövetség sietett a gyilkos bolgár kormány segítségére azáltal, hogy az úgynevezett versaillesi békeszerződés által megengedett katonai taglétszám emelését megengedte. A katonaság megerősítésével aztán a kormánynak sikerült vérbefoj nézi Dumtsa “határozottan tésnek” ezt a beállítást. “A tények elfogulatlan vizsgálata kétségtelenül meggyőz arról, hogy a kapitalista társadalom nem egységes egész, hanem ellenkezőleg egy száz és száz különböző, sőt legtöbbször ellentétes érdekektől vezetett társadalmi osztály, melynek különféle csoportjai majdnem állandóan élet-halál harcban állanak egymással . Ennek legkézzelfoghatóbb bizonyítéka azon háborúknak hosszú sora, melyeket a különféle államok tisztán gazdasági szempontból vezettek egymás ellen, élesen dokumentálva, hogy a történelem nem elnyomók és elnyomottak szüntelen harca, mint ezt a kommunista kiáltvány állítja, hanem az elnyomók egymás közötti harca az elnyomottak feletti uralomért. “Sőt tovább megyek. A kapitalisták nem csupán a gazdasági és katonai háború minden fortélyával harcolnak egymás ellen, hanem annyira nem válogatják eszközeiket, hogy egy-egy csoportjuk nem átall mindnyájunk közös ellenségével, a kommunistákkal is szövetkezni egy másik kapitalista csoport ellen. Ez az eljárás, mely egy háború folyamán árulás, a gazdasági harcban sem eshet erkölcsileg más bírálás alá. “Itt a nyugateurópai kapitalista államoknak Szovjetoroszországhoz való viszonyára gondolok. Ha meglenne a kapitalista egység, úgy a nyugateurópai nagy ipari államoknak vállvetve kellene harcolniuk Szovjetoroszország megsemmisítésére. Ám ehelyett azt látjuk, hogy ezek az államok versenyt futnak Oroszország kegyeiért és hogy az egyik a másik után sietett Oroszországot de jure elismerni és vele a diplomáciai viszonyt helyreállítani. “Ha öntudatos és egységes lett volna a kapitalista társadalom, akkor Oroszország ellen kellett volna fordulniok, mint mely őket létükben veszélyezteti, de miután egységes kapitalista társadalom nincs, hanem csak egymás életére törő kapitalisták vannak, logikus, hogy egységes fellépés helyett az “Oroszország” című üzletnél is egyik a másikat igyekezett agyonkonkurrálni. “Ez az eljárás, bármennyire ésszerűtlennek látszik is, a kapitalizmus természetéből folyik, amelynek a túltermelés a karakterisztikuma. A túltermelés következésben előálló feledeg elhelyezésére piac kell és így nagyon is érthető az az elkeseredett küzdelem Oroszországnak, mint vásárló államnak visszaszerzésére és monopolizálására. Ez az eljárás és álláspont nem lenne veszedelmes, ha a kapitaizmus nem halálos ellenségével állna szemben. “Én ugyan a magm részéről nem féltem a kapitaizmust, nem azért, mert nekem ncsen veszteni valóm,, hanem mert meggyőződésem, hogy az egyéni vállalkozás és az egyes haszon a haladás együttes jó, melyet a létért való eddiginél majd súlyosabb harcban nélkülözni egyszerűen nem tudnak és nem fognak. De a kommunista propaganda, amely egy állítólag jobb világ délibábját mutatja emberek millióinak, még sok bajt, elégületlenséget és forradalmat fog szítani, noha egy céltudatos politika ezeket a feltétlenül elkövetkezendő komplikációkat erősen le tudná redukálni. “Most, amikor egy hatalmas állam dolgozik szívósan, rendszeresen és öntudatosan a tőkés társadalmi rendszer felrobbantásán, el fog jönni az idő, hogy a kapitalisták tényleg megvalósítják a nekik eddig hamisanimputált érdekközösséget azzal a jelmondattal : “Világ kapitalistái egyesüljetek !” Mivel a fenti cikk elolvasása után jogosan fel lehet tételezni, hogy Dumtsa elolvasta a kommunista kiáltványt és esetleg más műveit is Marx és Engelsnek, ezért nem szándékunk itt kioktatni őt, mert ha nem volt képes megérteni Marx és Engels írásait, úgy részünkről is hiába való próbálkozás volna megérttetni vele az igazi tényállást. Amikor tehát mégis foglalkozunk cikkével, azt nem azért tesszük, hogy őt megleckéztessük — hiszen egy olyan egyénen, aki egy A. M. Népszavába ír, úgy sem fog a tanítás — hanem hogy a munkásság előtt rámutassunk egy pár tévedésére. Mert nem akarjuk, hogy esetleg az értelmes munkásoknak némelyike is összetévessze őt olyan valakivel, aki tudja, mi a kapitalizmus, osztályharc és szocializmus. Kezdjük tehát azzal, hogy egyáltalán nem téves beállítás az, hogy a kapitalisták, mióta uralmuk, létrejött, összefogtak a munkásosztály elnyomására és minden alkalommal mint szervezett egység lépnek fel az elnyomott osztállyal szemben, mikor az felszabadítása érdekében megmozdul. Minden nagyobb sztrájk, lázadás vagy népfelkelés kegyetlenséggel üldözözni és lemészárolni még azokat a munkásokat és parasztokat is, akik csupán gyanúsítva voltak azzal, hogy részt vettek a kormány elleni felkelésben. A legegyügyűbb beállítás az, hogy a kapitalista társadalom száz és száz különböző, sőt legtöbbször ellentétes érdekektől vezetett osztály, csupán azért, mert különböző csoportjai majdnem állandóan élet-halál harcban állanak egymással. Először is a különféle tőkés csoportoknak egyáltalán nincsenek ellentétes érdekeik, hanem a legtökéletesebb érdekközösség van közöttük, ami abban nyilvánul meg, hogy mindegyiknek legfőbb érdeke a munkásság elnyomása, kizsákmányolása, vagyis a proffitharácsolás. A munka teremti meg a tőkét, tehát miután a tőkések közösen vagy egymással versenyezve a munkások megrablása által tőkét kovácsoltak a munkából, csak azután látnak hozzá ahoz, hogy egymás kezéről elüssék a profitot, kiszorítsák egymást a piacról, vagyis konkurenciát, kereskedelmi háborút folytassanak egymás ellen. Ha előzőleg nem rabolnák meg a munkásosztályt, akkor nem volna nekik mi felett egymás között harcolniuk. Szóval a tőkések között ugyanolyan érdekközösség van, mint a rabló banditák között. Amikor közösen megrabolják az áldozataikat, akkor különféle furfanggal igyekeznek a zsákmányt egymás részére megkaparitani és sokszor össze is vesznek rajta. De próbálják csak a kifosztottak együttes erővel visszaszerezni tulajdonukat, hogy nem-e felhagynak a rablók az egymással való civakodással és közös erővel látnak hozzá a rabolt vagyon megvédéséhez?! A jobb megértés kedvéért és Dumtsa tudatlanságának bizonyítására hadd szolgáljunk itt egy élő példával. Jelenleg Amerikában 150,000 keményszén bányász sztrájkol. Ennek a kemény, _ _,cuo itt ismertetni a Horthy küldötteknek névsorát, hogy aztán egy párnak nevével kapcsolatban ismertethessük működését, ami teljesen ellentétes azzal, ami végett — ha csak látszólag is — az interparlamentáris konferencia összeül. Farkas Tibor képviselő, Gratz Gusztáv v. külügyminiszter, Kállay Tibor v. pénzügyminiszter, Lukács György v. kultuszminiszter, Nagy Emil v. igazságügy miszen bányák tulajdonosai nem nagyon örülnek, mert jobb szeretnék, ha a bányáik üzemben tartásával minél nagyobb mértékben zsákmányolhatnák ki munkásaikat. Hanem a keményszén bányáknak a lezárásával fokozódott a termelés a puhaszén bányákban, ami azt jelenti, hogy a puhaszén bányák tulajdonosai nemhogy krokodil könnyeket hullajtanának afelett, hogy a keményszén bányatulajdonosok bizonyos időre elestek a rendes profittól, de kárörvendeznek azon, mert ezáltal az ő profitjuk növekedik. Itt tehát érdekellentét mutatkozik a puhaszén és a keményszén bányák tulajdonosai között. — De ez csak addig áll fenn közöttük, amig a keményszén munkások a keményszén bárók ellen harcolnak. Mozduljanak csak meg a puhaszén munkások is és látni fogjuk, milyen hamar megszűnik az “érdekellentét“ a bányabárók között és milyen erősen összefognak a munkások leverésére. A különféle tőkés csoportok között csak addig van meg az egymás profitjáért folyó harc, a gazdasági viszálykodás, amíg közös ellenségük, a munkásosztály tehetetlenségben vergődik, de mihelyt az megmozdul és a tőkések uralmát kezdi veszélyeztetni, akkor azok minden látszólagos vagy tényleges ellentétet megszűntnek tekintenek egymás között és együttes erővel, irgalmatlanul vetik (Folytatás a 2-ik oldalon) Jók mindenkori jogtanácsosa volt az, aki mindig ellene volt a zalaegerszegi internáló tábor feloszlatásának, mert úgy látszik gyönyörűségét lelte abban, hogy ártatlanul oda hurcolt munkás férfiakat, nőket és gyermekeket a legkegyetlenebb bánásmódban részesítették, nyomorékká kínozták és sok esetben meggyilkolták. Szerényi József báró a világháború egyik főbűnöse, amennyiben ő egyike volt azoknak, akik a háború elnyújtásán dolgoztak, szaporítani kívánva az elpusztult embermilliók számát. A díszes társaság többi tagjai is többé-kevésbbé hasonló egyénekből állanak és így szükségtelen, hogy mindegyiknek különkülön felsoroljuk “érdemét.” Föltétlenül meg kell még itt említenünk, hogy a gyilkos Horthy kormány ezen küldötteit ünnepélyes fogadtatásban akarja részesíteni az Amerikai Magyar Népszava Dávidja. A gyilkos Horthy uralmat szolgáló lapjában felhívást közöl a new yorki és környékbeli magyar egyesületekhez és egyházakhoz, hogy azok alakítsanak fogadóbizottságot. Ha valaki kételkedett abban, hogy Berkó és a Népszavája mindenkor és minden erejével a Horthy uralmat szolgálja és az ébredő gyilkosok talpát nyalja, most erről meggyőződhet azáltal, hogy a Népszava saját költségén bérel ki hajót, amelyen a bizottság a Horthy delegátusok fogadására megy. Bizonyosra vehető, hogy az egyházak elől fognak járni a küldöttek fogadásánál és a munkásoknak, az értelmes embereknek ismét alkalmuk lesz meggyőződni arról, hogy az egyházak mindig a gyilkos uralkodó osztály érdekét szolgálják. A new yorki és környékbeli öntudatos magyar munkásság bizonyára módot fog találni arra, hogy éreztesse megvetését a Horthy küldöttekkel szemben és a részükre rendezett ünnepéllyel járó Horthy propagandát ellensúlyoz-e A Szocialista Munkáspárt hivatalos lapja.—ft* —— ■ **■ ————————— I ■ I ———»■+ ■— adja a Magyar Szocialista Munkás Szövetség A proletárok csak láncaikat veszíthetik, cserébe egy világot nyerhetnek. Valamennyi ország proletárjai egyesüljetek! Marx-Engels Megjelen minden szombaton.*^ Előfizetési ára egy évre $2.00 — Egyes szám ára 51 NEW YORK, N. Y. 1925, SZEPT. 12. Horthy küldöttek az interparlamentáris konferencián Mint tudjuk, a tőkés hatalmak, melyek az elnyomott népek megtévesztése céljából a béke angyalaként szeretnek szerepelni, az úgynevezett népliga és világbíróságon kívül rendelkeznek egy régebben alakított interparlamentáris unióval is, amelynek szintén az a feladata, hogy időközönként összeüljön és nemzetközi kérdéseken rágódjon. És mert a nemzetközi kapitalizmus létezésével állandóan háborús veszélyt jelent az emberiségre és még az úgynevezett békeidőben is nyakig fegyverkezik és állandóan készült a háborúra, ezért magától értetődik, hogy amikor ez az interparlamentáris konferencia összeül, akkor a különböző országok parlamenti képviselői csakis a háború elkerüléséről, a fegyverkezés csökkentéséről és más háborúval kapcsolatban dolgokról tárgyalnak. Ez évben, szeptember vége felé Washingtonban 'D. C.) jönnek össze az országok kminiszter, Pekár Gyula v. összekötő miniszter, Petri Pál államtitkár, Szterényi József v. kereskedelmi miniszter és Póka-Pivay Béla tanácsos szerepelnek a magyar kiküldöttek névsorában. Eltekintve attól, hogy a küldöttek nem parlamenti képviselők, legalább is nem valamennyien, hanem államférfiak, volt miniszterek, alaposan össze lettek állítva. A 9 közül 5 horthyista, ébredő, 4 pedig Habsburg párti, legitimista. Pekár Gyula volt az, aki a Haller által benyújtott numerus clausus szükségességét megindokolta, akinek nagy szerepe volt az emlékezetes Friedrich puccsban, vagyis az ellenforradalomban, aki Héjjasnak és a többi ébredő gyilkosnak a legnagyobb imádója és egy alkalommal azt a kijelentést tette, hogy Magyarországnak minél több Héjjassal kellene rendelkezni. Ugyancsak ő volt az, aki Beregi színművészt száműzte