A Munkás, 1928 (19. évfolyam, 6-52. szám)

1928-02-11 / 6. szám

# A FRANCIA FIÚ ÉS A NÉMET LÁNY Irta: HÍDVÉGI LÁSZLÓ Zene, tánc, meztelenség, hat­­fogásos étkezés, házasságtörés, férjfogás, hozomány vadászat, lustálkodás, jókedv, elegancia, kártya, a szem-száj ingere, vi­lágfürdő. Csupa finomság, elő­kelőség: itt úriemberek laknak, agyondolgozott vezérigazgatók, akik elfáradtak a sok autózás­ban, a feleségeik, akik kimerül­tek a három-négy cseléddel foly­tatott veszekedésben.. A nagy robot után most pihennek egy­két hónapot... Nemzetközi tár­saság. Egy évvel a háború után... Még frissen borult a ha­t millió elesett fölött... Ebben az idő­ben még nyílt megbotránkozást keltett ezen a helyen, volt ellen­séggel barátkozni. A társaságok elkülönültek egymástól, honfi­társ csak honfitárssal érintke­zett, esetleg semlegessel. A sze­mekben gyűlölet szikrázott. A francia fiú és a német leány, két ötéves gyermek, egy homok­­bucksnál került össze. Nem ér­tették meg egymást, de kezükkel egyformán túrták a homokot, furcsa ábrákat rajzolgattak, barlangokat vájtak és házakat építettek, örömmel játszottak együtt. A szülők ilyenkor más­hol voltak, a kisasszonyoknak udvaroltak, a gyermekek szaba­don ugrálhattak, összebarátkoz­tak. Jó volt összefogott kézzel futkározni az egyenes után, hemperegni a puha pázsiton, sütkérezni a napfényben. Egy­más nyelvét nem értették, de az út, a pázsit, a napfény nem kér­dezték, hogy kicsodák, ők sem törődtek ezzel. A fiú néha kétev­könyvet hozott, a leányka évek­­séget, pajtások lettek, kedves­­kedők. Reggelenként sürgették kisasszonyaikat, midőn örömük a közös játék volt. Körülöttük csupa vad, idegen kavargás, a felnőttek között szepegtek, fél­tek, szinte megmerevedett az életük. Milyen más volt együtt! Lelkük fölmelegedett egymás gyerekségében, mosolyában, sí­rásában szelídségében. Egyszer aztán lecsapott rájuk a veszedelem. A szülők véletle­nül bekerültek a parkba, kide­rült, hogy a fiú francia, a leány meg német. Durva kézzel szét­rántották őket. Otthon pedig hosszú prédikálás következett. — Némettel barátkozol? — Franciával barátkozol? Te buta! — Te buta! — Nem tudod, hogy ellenség?! — Gyűlölni kell! — Gyűlölni kell! — Megtiltom! — Megtiltom!... A gyerekek csodálkozó, siró szemmel álltak. — Ő nem bánt!—Ő nem bánt! Jó hozzám! — Jó hozzám! — Kedves! — Kedves! — És jó együtt! — És jó együtt!... Két pofon és szigorú felügye­let. Kérdezősködni nem mertek, megfélemlítve, keserű szívvel szomorkodtak. Kis , agyukat kí­nozta a kérdés: miért nem sza­bad együtt hemperegni? A kis­asszonyok udvarlói azonban nem tágítottak és egy napon mégis csak elkerültek egymáshoz, öle­léssel futottak össze. Kacagtak, ugráltak. Aztán óvatosan körül­néztek. A fiú megfogta a leány kezét, húzni kezdte és mutogat­ta, hogy itt megláthatják őket, menjenek máshová. A park mö­gött tó volt és lementek a partra játszani. Papírhajókat csinál­tak, spárgát fűztek a végükre és versenyeztek. Aki gyorsabban futott a hajóval, az nyert. A fiú már huszadszor ért be elsőnek, amikor az utolsó döntőre készül­tek. A kis leány összeszedte minden erejét és egy ideig egy­­vonalba futott a fiúval. Egyszer­ HOL ÉL A LEGTÖRPÉBB EMBERFAJTA Az éghajlat befolyása az emberi testre. A szélsőséges klíma alatt élnek a legkisebb testű ember­fajok A legkisebb testalkatú népe­ket a legforróbb vagy a leghide­gebb égövek alatt találjuk, ahol a kellő táplálék beszerzése nagy nehézségekbe kerül és bizonyta­lan,­­ Így szól az egyik ameri­kai egyetem tudós professzorá­nak véleménye, amit egy tudo­mányos társaság gyűlésén mon­dott. A Közép Afrikai negrisok alig haladják meg a négy láb és négy inch magasságot és körül­belül ilyen magasak a Közép Délamerikai aymarasok. Ezután következnek az eszkimók, lappok és a szibériaiak, akik az északi jeges vidéken élt és igen nyo­morúságosan szert­ metik be élel­mi szükségleteiket.­­ Ezzel szemben a legmagasabb testal­katú emberfajok a mérsékelt ég­öv alatt élnek, ahol bőségben van emberi étel és ahol az élet kevesebb szenvedéssel jár, így a Baltic tengerpartján, Kelet- Afrikában és Amerika pusztáin, alföldjein és pampákon. Mélyebb értelemben véve, az individumot a körülmény és klí­ma formálja, még a legnagyobb is eltörpül, ha más, ellentétes életkörülmények közé kerül.­­ Egyes fajok olyan éghajlat alá vándorolnak, amelyek egyálta­lán nem felelnek meg ellentálló képességüknek, a fizikai beren­dezkedésüknek és sokszor huza­mosabb időn keresztül tartják fenn magukat a szokatlan kör­nyezetben. A természet ilyenkor kezébe veszi a gyeplőt, kiszitál­ván a nem megfelelőt és igy nevet fajt magának. A történe­lem mindenkoron eltünteti a meg nem felelőt, keresztezéssel, kiir­tással és szétszórással.­­ Érde­kes még megfigyelni, hogy a tengerkörnyéki népek alacsony testalkatuak, ami annak a nagy­mennyiségű jódnak tulajdonít­ható, amit ezek a népek tengeri ételekből, levegőből és más anya­gokból merítenek. Az eredetileg nagy növésű ősi britt-, japán- és földközi tengervidéki népek test­­magasságukból így veszíthettek. (Fris­.) 4. OLDAL ­TÁRCA­ re azonban megbotlott, oldalt billent, a fiú utána kapott, meg­csúszott és belezuhantak a tóba. A víz ezen a helyen mély volt... Két rémült sikoltás, loccsanás, a víz fodrozott, bugyborékok pat­tantak, aztán csönd támadt.... Messziről emberek futottak elő, a bátrabbak a vízbe ugrottak és tíz percnyi keresgélés után meg­találták a gyermekeket. Halot­tak voltak. Valaki kendőt terí­tett, arra lefektették őket, a szállodába futárt küldtek és a rémület kiverte most a lokálok­ból az embereket. Mindenki ro­hant a tóhoz. Tumultus, szissze­­nés, két elborult arcú asszony a kendőhöz ugrott, ráborultak a gyermekekre, szájukból hasító jaj robbant ki, szemükből kidőlt a könny... Két egyformán kinbavert anya, két egyformán halott gyermekkel... Miért gyűlölik egymást az emberek ? -----------------­ TUDOMÁNYOS ELŐADÁSOK DETROITBAN A Detroiti Szocialista Munkás Szervezet a tél folyamán vita­estéllyel egybekötött tudomá­nyos előadásokat rendez saját helyiségében (914 Sp. West End Ave.) a következő napokon: ” február 25 ” március 24 ” április 28 ” május 26 Az elvtársak és munkástár­sak megjelenését kéri A Szervező Bizottság. SZATIRIKUS RAJZOK Irta: Afred Capus I. A szegényeket gyámolító egye­sület. Az irodafőnök: Mit akar ? Egy rongyokba burkolt férfi: Segítséget, ha lehetne....Külön­ben éhen halok. A főnök: Hol vannak a papír­jai? A férfi: Miféle papírok? A főnök: Nos, azok a papírok, amelyek igazolják, hogy éhezik. Van talán valami ajánló levele? A férfi: Nincs. A főnök: Nem ismer egyetlen képviselőt, egyetlen városi ta­nácsost­ sem? Kerületi elöljárót sem? Melyik kerületbe való vol­taképp ? A férfi: Nem tudom. A főnök: Hol lakik tehát? A férfi: Nincs otthonom. A főnök: Nincs otthona? És mi a foglalkozása? Mi.. .Tehát foglalkozása sincs? Úgy, kedve­sem, akkor menjen előbb a ke­rületének a rendőrkapitánysá­gához és állíttasson ki magának egy hatvan centime-os bélyeggel ellátott igazolványt, amelyből kitűnik, hogy ön tényleg éhezik. Akkor majd kap segítséget. A férfi: Azt hittem, hogy a nyilvános segélyegyesületek... A főnök: A nyilvános segély­egyesületek érdekesebb szegény­ségi esetekkel vannak elfoglal­va... (Belép egy elegánsan öl­tözött úr. Köszön a főnöknek.) Látja, ez már az érdekesebb, tisztességesebb szegények közül való... Jól érzi magát, Dupont úr? (Kezet fog vele.) Segélyért jön, nemde? A felesége is egész­séges ? Az igen örvendetes... Mi van a hóna alatt? Az úr: Egy csomó spárga. Az imént vettem. Mindnyájan sze­retjük otthon a spárgát. A főnök: A spárga remek étel. Hát ebben a kis csomagban mi van? Az úr: Kalács a kicsinyek szá­mára. Sohsem akarnak egyebet enni, mint kalácsot. A főnök: Itt az utalvány a se­gélyéhez. (Az első szegényhez.) Vegyen példát erről az úrról. — Legyen tiszta, öltözködjék csino­san. . . Mai napság­ már nem di­vat rongyokban járni.... És ha már lesz egy kis félretett pénze, akkor jöjjön hozzám. Akkor majd biztosan számíthat egy kis heti segélyre. (Elbocsátja.) II. Az ideális parlament. Az elnök: Napirendre a mé­lyen tisztelt kollégáknak, Du­rand ur által beterjesztett tör­vényjavaslat tárgyalása van ki­tűzve. Durand ur: Szót kérek. . .Egy csoport pénzember és a magam nevében felajánlok minden kép­viselőnek, aki a javaslat mellett szavaz, ezerötszáz frankot. Egy hang: Kevés. (Tetszés több felől.) Durand ur: Akkor adjon ön többet. Egy másik hang: Nevetsége­sen kevés. Az elnök: Kérem, ne tessék a szónokot közbeszólásokkal za­varni. Ha érveiknek kifejezést akarnak adni, szíveskedjenek azt az emelvényről tenni. Gobert ur: Szót kérek. Az elnök: Tessék. Gobert ur: Nem ismerem azo­kat az indokokat, amelyek tisz­telt kollégámat, Durant urat ar­ra bírták, hogy ebben az ügyben direkt után befolyok és nem is akarom őket ismerni. A magam részéről kötelezem magamat, hogy annak, aki az ellen javaslat­ra szavaz, kétezer frankot, mondd kétezer frankot juttatok. (Élénk mozgolódás.) Egy hang: Ez már különb be­széd. Durand úr: Felajánlok két­ezerötszázat a saját indítvá­nyom mellett! A MUNKÁS MOZGALMI ÜGYEK ELŐADÁSOK BRONXBAN A bronxi angol szervezetünk két előadást rendez a közeljövő­ben a 163 Sp. Boulevardon le­vő Hunt’s Point Palaceban, 4-ik számú terem. Mindkét előadást Adolph Silver elvtárs fogja tar­tani. Vasárnap, február 5. “Vallás és a munkásmozgalom.” Vasárnap, február 19. “Bér­munka és tőke.” Illusztrációs előadás. A NEW YORKI SZERVEZET HÍREI A New Yorki Szocialista Munkás Szervezet 401 E. 84th St.-en levő helyiségében meg­kezdte az előadások és felolvasá­sok, valamint kedélyes összejö­vetelek tartását a tél folyamára és ezért kéri A MUNKÁS olva­sóit, hogy ezekre az előadásokra minél számosabban járjanak el. Legközelebb a következő gyűlé­sek tartatnak: Február 10-én, péntek este rendes taggyűlés. Február 17-én, péntek este ke­délyes estély lesz tartva. Ezen az estélyen feltétlenül jelenje­nek­ meg A MUNKÁS SZÍNKÖR tagjai is, mivel a közeljövőben lejátszandó színdarab kiválasz­tására és szerepkiosztásra is sor fog kerülni. A gyűlések és előadások este 8 órakor kezdődnek. KÉPZŐ ELŐADÁSOK BRIDGEPORTON A Bridgeporti Szocialista Munkás Szervezet saját helyisé­gében, 647 Pine Streeten vasár­nap délután három órai kezdet­tel a következő gyűlések lesznek tartva: Február 19. A munkanélküli­ség kérdése. Van-e megoldása ennek a tőkés rendszeren belül? Előadó: Schulteiss Márton. Március 4. A modern magyar irodalom. Előadó: Roboz Hugó, a “Bridgeporti Újság” szerkesz­tője. A bridgeporti szervezet ezen­kívül tervbe vette a mozgal­munkon kívül álló ismertebb egyének meghívását is előadók­nak, tudományos, szépirodalmi, művészeti társadalmi és gazda­sági kérdések ismertetése céljá­ból. Minden előadást vita követ, amelyben való részvételre min­den munkás és munkásnő ez után is fölkéretik. TUDOMÁNYOS ELŐADÁSOK CLEVELANDBAN A clevelandi S. L. P. szerve­zet sorozatos előadások tartását kezdi meg októbe 9-én, vasár­nap a West 9th.­ és Superior Ave.-n levőn Tra­nin’s Hall­ban levő helyisét­­ip.z előadá­sok TV.r.dor. hu-é vasár­napján, délután i­mmár tartat­nak. Az előadás« Smn John D. Goerge elvtárs fá­tja­ tartani, a történelmi mater­alizmust vé­ve alapul a történelemben végbe­ment és jelenleg végbemenő ese­ményeknek ismertetésénél. Az előadások a következő sorrend­ben lesznek megtartva: Vasárnap, március 11, 1928. A modern bérmunkás gazdasági és társadalmi helyzete — A ki­zsákmányolás folyamata és fo­ka. Vasárnap, április 8. 1928. A munkásosztály közelgő forradal­ma — A megformálásához szük­séges szervezetek. Gobert ur: Én meg háromez­ret az ellenindítvány mellett! Durand ur: Akkor én négy­ezret ! Gobert ur: Én meg négyezer­ötszázat. Durand ur: Engem nem lehet megfélemlíteni. Ötezret mondok. (Tartós mozgás.) Az elnök: Senki többet? Ki­mondjuk az ötezret a Durand ur javaslata mellett? Gobert ’ ur: ötezerkétszáz! Durand ur: Hatezer! (Tet­szés.) Az elnök: Senki többet­­... . Tehát, először... másodszor... és harmadszor! (Megrázza a csengőt.) (Durand urat minden oldalról melegen üdvözlik.) Wilson ur: Szót kérek, hogy nyilvánosan protestáljak az oly­an eszközök ellen, amelyek ha a képviselőházban fenyegetőleg kezdenek tért hódítani.... Az elnök: Megsértette a kolle­gáit ! Ezennel rendre utasítom! (Leszavaznak a Durand úr in­dítványa fölött és az indítványt elfogadják.) — Romániai No a. ELŐADÁS ÉS TÁNCMU­LATSÁG CLEVELANDBAN A clevelandi S. L. P. szervezet szórakoztató előadásokkal egy­bekötött táncmulatságot rendez február 19-én, vasárnap este 7 órai kezdettel a Goodrich House­­ban, 1420 E. 31st St. (Superior és St. Clair Ave között). A kitű­nő program vaudeville előadáson kívül egy mozikép — “Nanook of the North” — is bemutatásra kerül. Hűsítőkről is gondoskod­va van. Beléptidít előreváltva férfiaknak 35c., nőknek 25 cent; a pénztárnál férfiaknak 50c., a nőknek 35 cent. Tekintve, hogy a tiszta jöve­delem az S. L. P. 1928 évi vá­lasztási kampány alap javára megy, ezért az elvtársak igye­kezzenek minél több ismerősü­ket magukkal vinni. ELŐADÁSOK MILWAUKEEBAN A milwaukeei angol SLP. szer­vezet minden hó negyedik, kedd estéjén 8 órakor előadást tart a 8-ik és State Streeten levő Mil­ler’s Hallban, amelyekre meg­hívja Milwaukee munkásságát. Az előadások sorrendje a követ­kező: Február 28. Angeloff: “Ki fi­zeti az adót.” Március 27. Chas. Ehrhardt: “Szocializmus az Egyesült Álla­mokban és a proletárdiktatúra.” NYUGTÁZÁSOK 1928 január 31-től február 6-ig Uj Folyt. Weber A., Peoria — 2 Vers J., Detroit — 1 Preiner J., Detroit — 1 Mrs. Faragó, Detroit — 2 Horváth J., Detroit — 1 Tompa és Varga, Akron — 2 Szívós J., Milwaukee — 1 Volányi A., Bridgeport — 2 Kozma F., Bridgeport — 2 Vojtányi A., Bridgeport — 2 Kiss J., Bridgeport — 1 Ritz A., Bridgeport — 1 Schultheisz M., Bridgeport — 2 Egyes előfizetőktől — 3 összesen — 22 FELÜLFIZETÉSEK 1928 január 31-től február 6-ig Szepessy A., Peoria .—35 Bridgeporti Szervezet 2.— N. N. Bridgeport —.50 összesen $2.85 E­M “A MUNKÁS”-ra! " 1928 Február 11. Tudományos és szépirodalmi könyvek TÁRSADALOMTUDOMÁNY Rebel: A nő és a szocializmus.................................................60 Ugyanaz, kötve........................................................­­.10 Engels: A család, a magántulajdon s az állam keletkezése .40 Engels: Hogyan alakítaná át Dühring Jenő úr az összes tudományokat?.....................................................50 Henri Poincare: Természettudomány és materialzimus .15 Marx-Engels: A kommunista kiáltvány................................30 Friedrich Engels: Ludwig Feuerbach és a német klasz­­ szikus filozófia lezárulása.................................................20 Marx és Engels filozófiai és politikai fejlődése. Levélváltások első sorozata, 1848—1853.......................50 Korcsmáros Nándor: Forradalom és emigráció...................50 TÖRTÉNELEM Bőhm Vilmos: Két forradalom füzében............................ 1.25 Kropotkin Péter: A francia forradalom, két kötetben... 1.50 A fehér terror országa (dokumentumok a fehér terror uralmáról)...........................................................................10 O. Kuusinen: A finn forradalom..............................................15 Marx: Polgárháború Franciaországban.................................30 Ormos Ede: Mi okozta Magyarország szétbomlását?...........50 Rosa Luxemburg: Levelek a börtönből..................................15 Szabó Ervin: Társadalmi és pártharcok a 48/49-es magyar forradalomban.................................................1.25 Szántó Béla: A magyarországi proletariátus osztály­harca és diktatúrája............................... 10 GAZDASÁGTAN .40 Kautsky: Marx gazdasági tanai SZÉPIRODALOM Barta Lajos: Múlt........................................................ Eduárd Bellamy: Visszapillantás 2000-ből 1887-re......... Babits Mihály: Wilde Oszkár verseiből............................ Biró Lajos: Álarcok (színjáték négy felvonásban)......... Ego: A régi ház gyermekei (ifjúsági regény)................. Farkas Antal: Bujdosó Péter nótáskönyve (1920-1922) Farkas Antal regénye: Kisértetek.................................... Anatole France: Pártütő angyalok.................................... Gábor Andor: A hatalmas vadász és egyéb figurák........ Gábor Andor: Hét pillangó................................................ Gellért Oszkár: Versek....................................................... Ignotus: Olvasás közben (új folyam).............................. Karinthy Frigyes: Két mosoly.......................................... Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak — A jó palócok.......... Nagy Endre: A pólai győző (elbeszélések)...................... Leo Perutz: Kilenc és kilenc között................................. Rabindranat Tagore: Nacionalizmus............................... Richard Voss: A molaravölgyi Adónisz............................ Róka Tóni: Erger-Berger................................................ Szederkényi­ Anna: Laterna magika (két fantasztikus jelenet)....................................... Upton Sinclair: Jimmie Higgins.... H. G. Wells: Új világ a régi helyén, ké Megrendelhető A MUNKÁS Könyvkereskedésében 401 EAST 84th STREET NEW YORK, N. Y. .. . .50 .60 .25 .50 .50 .25 .40 .75 .75 .75 .25 .30 .30 .75 .25 .50 .30 .25 .40­­.50 A Socialist Labor Party magyar füzetei Daniel De Leon: Reform vagy forradalom..........................................10 — Szocializmus vagy anarchizmus .......................................................10 — Tizenöt kérdés ........................................................................................25 — Az ipari unionizmus alapelvei.............................................................20 — A szakszervezkedés égető kérdése ...................................................10 — Két lap a római történelemből....................................................... 125 Basky-Csernitzky: Egyház és Szocializmus .......................................15 — Szocializmus vagy kapitalizmus .........................................................15 J. T. Holmes: Szocializmus; W. Morris: A gyári munka..............10 Olive M. Johnson: A nő és a szocialista mozgalom ........................15 Kelecsényi Gy.: Szózat a nőkhöz ..................................................... .05 Arnold Petersen: A nagy drágaság kérdése; De Leon: A pénz.. 20 Christ Anastasoff: Az amerikai munkásmozgalom; Kudlik Sándor: A viszonyok igazolják-e az S. L. P.-t?........................15 Bőhm Vilmos: A magyar tanácsköztársaság keletkezése és összeomlása .............................................................................................25 John Goerke: Miért vagyunk a militarizmus ellen........................... .05 Clarence Hotson: Amerika háborúba való lépésének tár­sadalmi jelentősége .................................................................. .05 Eugene V. Debs: Ipari unionizmus.........................................................15 Justus Ebert: Amerika ipari fejlődése (kötve) ..............................1.00 Joseph Brandon: A Workersport és a Szocialista Munkáspárt — Az S. L. P. üzenete Amerika munkásságához......................10 G. E. Macdonald: A Hüvelyk-Csavar és a Kinpad (30 képpel) .15 Megrendelhető A MUNKÁS Könyvkereskedésében, 419 EAST 83rd STREET, NEW YORK, N. Y. KÉT DOLLÁRON aluli rendelésnél 15c. szállítási költség csatolandó. KÉT DOLLÁRON felüli rendelésnél mi fizetjük a szállítási költséget. MEGRENDELŐ-IV. “A MUNKÁS” könyvkereskedésének 419 East 83rd St., New York, N. Y. Mellékelten küldök Money Orderen (check) .................összeget, melynek fejében kérem címemre megküldeni a fenti hirdetésen meg­jelölt füzeteket. Név .................................................................................................. Lakás .............................................................................................. Város és állam.............................................................................. .......................­ .......................=====^

Next