A Munkás, 1929 (20. évfolyam, 1-30. szám)
1929-01-05 / 1. szám
1929 Január 5. MELYIK A FORRADALMI PÁRT? (Folytatás az 1-ső oldalról) nem akarta megtenni. Pedig van abban elég érdekesség. Például leszoédemez mindenkit, meg a II. Internacionált, mert elárulták a forradalmat, de nem mondja meg, hogy miért? Vaszily magyarázza meg a II. Int. összeomlásának okait. Reformszervezet volt, s mint ilyen, természetesen nem volt képes a világháború kitörésekor hivatásának magaslatára emelkedni. Tehetetlen volt a tőkésrendszer ellen, mint amilyen teheteten a Workersport is. Még talán sohasem volt példa rá a munkásmozgalom történetében, hogy egy reformpárt annyi ostobasággal ment volna a munkásság elé, mint azt a Workerspárt tette. Itt van például a legutóbbi elnökválasztási program. A W. P.-nek 103 pontos reformkövetelése volt, s legalább ezer évre volna szüksége a workerspártiaknak, míg azok mindegyikét megértsék. Különben nézzük át ezt a “harcos programot” — monda Vaszily. — Egy szakasz azt a szemtelen hazugságot mondja, hogy a “bérmunkások 1921-ben a termelt érték 44,8 százalékát kapták, ez a szám 1925-ben már 40,1 százalékra csökkent.” Ez egy alávaló hazugság, mert a tőkések saját kimutatása szerint, például 1925-ben a termelt áruk értéke 60 billió dollárnyi volt, a kifizetett bérek alig tettek ki 10 billiót. Hol van tehát itt a termelt érték majdnem fele a munkások kezében, mint azt a WP hirdeti ? Egy másik szakaszban azt mondja a program, hogy a “munkaidő rövidítése nem hozhat javulást, mert a kapitalista rendszerben a munkás.?^"- '* Kovács Ernő második felszólalása Erősen támadja az SLP-t, amely a Workerspártot állandóan üti. Szerinte jobban támadjuk őket, mint a tőkéseket. Különben is, az SLP egyáltalán nem is párt. A workerspárti reformkövetelés a forradalmi marxista követelés. Tudják, hogy a reformok nem segítenek. Azonban a pártprogramot a tömegek igényeihez kell alkalmazni. De mit követel az SLP? Semmit sem. Egy elvi nyilatkozata van már harminc éve, s ezen rágódik. Olyanok az SLP-isták, mint az adventisták. Az SLP a háború alatt behódolt a kormánynak. A “mi kormányunkhoz” folyamodott, azt mondva, hogy “mi nem vagyunk amerikaiatlanok, mi nem fogjuk megszegni a törvényeket.” Kovács nagyon erőlködött, hogy a hallgatóságot megnevettesse, de sehogysem sikerült neki. Majd kijelentette, hogy az SLP nem volt hajlandó polgárháborúvá alakítani a háborút, csak forradalmi frázisokat használ, de nem tesz semmit sem. Marxista programja van, de csak négy fal között tartja. Az SLP De Leonra hivatkozik, pedig ha De Leon Lenin elveit ismerhette volna, bizonyára nem ragaszkodott volna ortodox felfogásához. A WP feltétlenül híve az ipari szervezkedésnek, de nem ragaszkodik dogmához, hanem a viszonyokhoz alakul és e szerint változtatja programját. Az SLP nem teszi ezt és ezért fog kimúlni, ezért stagnál, és szorul rá állami szubvencióra, mint a kihaló félben lévő bölények. Csakis a proletárdiktatúra az is-»'. Ez két célt szolgál. El*■ t. • A program másik oldalán azért mégis az képez egy követelést, hogy rövidebb munkaidőt kell kivívni. Azután azt is mondja a program, hogy “a közmunkák nem szüntetik meg a munkanélküliséget”, de azért mégis követelni kell a közmunkákat. Azután: “a kapitalisták semmilyen eszköztől sem riadnak vissza, hogy a termelés költségét a munkabérek leszorítása után tegyék olcsóbbá”, mégis ezt mondja ki a program: “Követeljük a farmerek által használt iparcikkek árának leszállítását.” Elfelejtve, hogy ha leszállítják az iparcikkek árát, avval következik a munkabérek csökkentése is. Azután van még a programban egy sereg alamizsna követelése is, mint például a munkanélküli segély, orvosi segély, ingyen eledel, vagyis népkonyha, menház, s egyéb ilyesmi. Ezen “követelésekkel” a Workersport ugyanazt teszi, ami ellen De Leon a “Két lap a római történelemből” című füzetében óvja a munkásosztályt, a következő figyelmeztetést adva: “A proletárság szervezetének, melyben a proletárság fölszabadításáért küzdők óriási serege tartozik, serényen kell őrködni azon, nehogy a tagokat veszély érhesse. Törekedni kell arra, hogy a tömeg jellemét és erkölcsi erejét előmozdítsa. A jellemesség a proletárság forradalmának az ismertető jele. Elsősorban is, mint láttuk, a Gracchusok tévedéseinek sorozata között van Gaiusnak az ingyenes gabonára vonatkozó terve. Evvel a cselekedetével a proletárságot a koldusokhoz alacsonyitotta le. Koldusok csak elpártolhatnak vagy megegyezhetnek; forradalmat keresztülvinni képtelenek.” «•*» ... .■í.a.ik képesek . forradalmat sikeresen végrehajtani. Vaszily válasza Elvtársunk avval kezdte, hogy csak nem helyezi Kovács etet is az aggok közé, akikből szerinte az SLP áll? Tudomása szerint vannak elegen olyan fiatalok az SLP-ben, mint jómaga. Csodálatos, hogy minket állandóan temetnek az ellenségeink, — mondá Vaszily, — mégis az SLP-nek jutott az a háladatos szerep, hogy egy jó tucatnyi politikai hullát eltakarítson, ő bízik abban, hogy jelen lehet a WP temetésén is. Kovács az SLP-t árulással vádolja. Azt hazudja, hogy pártunk megalázkodott a kormánynál és a törvények betartását ígérte. Kovács ezen hazugságokkal egyszer már az egész országot bekalandozta. Ez az egyedüli fegyverük, amit az SLP ellen képesek felhozni, s ez is visszafelé sül el mindannyiszor. Talán az Előre gárdája nem tartja be a törvényeket? Szembe száll azokkal? Még erről nem hallottunk, hanem igenis olvastuk az Előrében többször, hogy: “az Előre minden egyes számának angol fordítása tulajdonában van úgy a postahatóságnak, mint a Department of Justicenak. De egyik hatósági közeg sem állította és igen valószínűleg nem is fogja törvényszék elé állítani az Előrének kiadóit, sem íróit, mert még a jelenlegi igazságszolgáltatás dacára sem bíznak abban, hogy találni fognak esküdtszéket, mely az Előrét az alkotmánynak, vagy bármely törvénynek megsértésében bűnösnek találhatná.” Ugye, milyen bátor volt az Előre? Mennyire megsértette a törvényeket? Nem azt mondja, hogy nem szegett meg egyet sem? Erkölcsi zsillöttség kell tehát MHuV/Ak JL , », árulásukat takarni. Am Ságban tesznek, az éppen az ő meghamisításuk. Kovács szerint egyedül a proletárdiktatúra szükséges csak, s azt hazudja, hogy így mondja azt Engels is. Ennek megcáfolására Vaszily fölolvasott Engels egyik könyvéből, mely vita Dühringgel, hogy mik a forradalom alapföltételei és mikor szűnik meg az állam és foglalhatja el helyét a szabad munka társadalma. Vaszily bizonyította, hogy diktatúra alatt egyik osztály elnyomását kell érteni a másik alatt. Itt Amerikában pedig, miután mi vagyunk, dolgozók a többségben, a tőkésektől egyszerűen visszafoglaljuk az általuk bitorolt javakat és ezáltal megszüntetjük az osztályharcot. Marx szerint az osztályok eltagozódását a munkakör adja meg, s a tulajdonjog, így mondja ezt Engels is. Idézi ezen részt a “Polgárháború Franciaországban” című értekezésből. Most az a kérdés merül föl, hogy miként alkalmazhatók ezek a megállapítások az Egyesült Államokban ? Részt vesz-e még a tőkés itt a termelésben? Minden bizonnyal nem. Ha megvizsgáljuk az ország bármely alapiparát, azt találjuk, hogy az egész termelést maga a munkásosztály végzi. Bérmunkások vannak a vezetésben, mint a termelésben. Míg a tulajdonosok valahol távol az ipartelepektől Floridában, vagy Európában, vagy másutt üdülnek. Ezek csak paraziták. Nem kell tehát várnunk, míg ezek kihalnak, s addig diktatúrát fölállítani, hanem egyszerűen el kell venni tulajdonjogukat. A munkások forradalma azután nem fog többet nekik osztalékot kiutalni, hanem elrendeli, hogy aki enni akar, annak dolgozni is kell. Ez azonban nem lesz diktatúra, hanem többségi határozat. Ha pedig ők .Kallasz egyeesülésre szólította is_ a vikiek első kongresszusa a tkező válasz küldését határozta: “Mi nagy tisztelettel viseltenk Bebel elvtárs iránt, de bármennyire tiszteljük is, abban a kérdésben, hogy visszük végi ez a cárizmus és a burzsoázia elleni harcunkat, engedje meg, hogy azt a legjobb belátásunk szerint intézzük el.” Az SLP is ugyanazt teszi. Mi bármily jóindulattal viseltetünk az orosz elvtársak emberfeletti küzdelme iránt, az SLP elég hivatottnak érzi magát arra, hogy meg tudja válogatni azokat a harci eszközöket, amelyek ez ország viszonyainak legjobban megfelelnek. Kovács Ernő tizenhárom kérdésre felelt A gyűlés költségeinek fedezésére 12 dollár lett kollektálva. Cleveland, O., dec. 22, 1928. M. L. . ^ (Itt említjük meg, hogy az Uj Előre az ő nagyzási hóbortjában megint óriási győzelemnek írja le azt, amit pártja nevében Kovács Ernő Clevelandon elkövetett. A dec. 27-iki lapban így ír a vitáról “a clevelandi munkáslevelező gárda”: “Vaszily mindenesetre annyit elért, hogy soha nem álmodott tömeg előtt beszélhetett. A vitaestén több mint 350 ember volt jelen az Easten, míg a West vitagyűlés tömegét megállapítani nem lehetett, mert a terem zsúfolva volt és a későn jövők kénytelenek voltak elmenni. Azonban hiába igyekeztek Takács és Kovács elvtársak, hogy a vitát tudományos alapon tartsák, mert a fancsali arcú Tivadar csak hazudott, rágalmazott és főleg hamisított. “Három esetre kívánok csak rámutatni. Az eastsidei vitán folyton Lenint vagdosta Takács elvtárs fejéhez és végül már Le ahhoz, hogy másokat merjenek ezek gyávasággal rágalmazni. Vaszily még több idézetet olvas az Előre régi számaiból, melyben az előlisták törvényességükre hivatkoznak. Erre nagy lárma keletkezett a hívek között, mert szerették volna letagadni, meg nem történtnek nyilvánítani a felhozott bizonyítékokat. Megemlítette Vaszily elvtárs az előlisták “hősiességét”, ami Bridgeporton volt, ahol úgy elmenekültek egy szétoszlatott gyűlésre kirendelt tűzoltók fecskendői elől, mintha ágyúból lettek volna kilőve. Az elfogott tagjukat sem ők, hanem egy volt SLP-istának kellett kimenteni a rendőrségtől. A háború alatti forradalmiságról, meg a postai nem szállításról megemlítette, hogy nem éppen így volt. Ha nem készült el a lap idejében, eladták a kész lapot ócskapapír gyanánt, az előfizetőknek meg azt hazudták, hogy a posta tagadta meg a szállítást. Természetes, hogy az előristák a vitán mindezeket nem valami nyugodtan nyelték le, hanem zavarogtak, különösen akkor, mikor Vaszily elvtárs kezében lobogtatott egy Előrét, amelyben egy chicagói bankár hadi kötvényeket kínál eladásra. És még a WP-isták mernek beszélni árulásról! Érdekes, hogy mikor Vaszily elvtárs olvasott az Előréből, akkor azt kiabálták közbe, hogy ne olvasson, mikor pedig csak megemlítette, hogy amit irt az Előre, akkor meg azt kiabálták, hogy miért nem olvassa? Azután Vaszily elvtárs áttért annak megmagyarázásához, miért fontos fölkészülni gazdasági szervezettséggel a forradalomra. Ezek a fékerek, — mondá, — akik állandóan Marxgelsre, meg Leninre az éhenhalást választják, a társadalom nem fog veszíteni velük semmit sem. Még Lenin sem állította azt, hogy az egész világra egyformán szükséges a proletárdiktatúra. Idéz egy “Új Március” füzetből, amelyben Lenin azt mondja, hogy a 21 pont az orosz viszonyok szülte termék. Míg a Workerspárt Amerikában is parasztkormányt akar, ahol tulajdonképpen nincsenek parasztok, hacsak a workerspártiak között nem találunk néhányat. Az SLP ipari kormányzatot akar, amely ipari demokrácián alapul. Ebben a rendszerben a mezőgazdasági munkás egyenrangú lesz a többi ipari munkásokkal és az ipari szervezet lesz a kormányzat alapja, szerkezete. Amerika munkásai, akik megértik osztályhelyzetüket és a fejlődés irányát, velünk tartanak egy szocialista ipari kormányzati rendszer megvalósítása felé. KÉRDÉSEK A kérdések során Kovács nagyon szabadkozott, hogy elsőnek szóljon. Nem akarta, hogy Vaszily elvtársé legyen az utolsó szó. Vaszily elvtárs felelt tizenegy írott kérdésre. Egy ilyen kérdés az volt, hogy miként nevezheti magát az SLP nemzetközinek, ha nem tartozik az internacionálhoz ? Válaszában kifejtette, hogy mert pártunk nem ismer el külső diktatúrát saját országunk mozgalmi ügyeiben, az nem jelenti azt, hogy nem volnánk nemzetköziek. Egy alkalommal Marx is kijelentette és a “Góthai programban” i~ is van, hogy “minden őrs munkásságának, hogy ev atán harcolhasson, elől' én kell osztály gy' 'ezkednie ■'S' andit ninnel akarta bizonyítani, hogy a fegyveres felkelés, az antimilitarista propaganda értéktelen eszköz a proletariátus kezében. . . “A westsidei gyűlésen is hamisított. Ott az Uj Előre két számából olvasott föl idézeteket, hogy ime, az Uj Előre is kérte a háború alatt azt, hogy adják vissza a postai szállítási engedélyét. De itt nem sikerült a trükk, mert Kovács elvtárs rögtön leleplezte a hazug, ferdítő frátert és bebizonyította, hogy a párt, illetve a lap csak a háború után két évvel fordult újra a kedvezményes szállítás engedélyezéséért, de akkor sem tett ígéretet és a fölolvasott idézetek 1920- ban jelentek meg az Uj Előrében.” Vagyis ezek a “hazug fráter” SLP-isták minek tudják fehéren feketén kimutatni, hogy mit irt az Uj Előre, hogy milyen jó gyerek volt a háború alatt, nem szegett meg egy törvényt sem, stb., miért őrzik ezeket a bizonyítékokat? Hiszen az 1920-ban volt. Miért rámutatni, hogy mindig csaltak, s amivel másokat vádolják, rágalmazzák, saját maguk követik el? Miért azt fölmutatni, hogy míg az SLP a háború elleni szervezkedésre szólította föl a munkásságot, addig az ílőre az iskolákat akarta kaszárnyákká alakítani a németek elleni védelemre? Vagy hogy, amíg mi a forradalmi ipari szervezkedésben voltunk elfoglalva, az Előre Szerbiát akarta elsöpörni a föld színéről? Hiszen itt vannak ezek a csodás szedett-vedett nevű hősök, akik mindezekre azt mondják, hogy “hiszen az már régen volt?” Minek elmondani, hogy mi egy szikrányit sem engedtünk el forradalmiságunkból és kitartottunk amellett, minden üldözés ellenére is, míg ezekben a hősökben annyi bátorság , apjuk adta nevüket A MUNKÁS s«. ..! Akit»„ ... ugathatnak, a mi karavánunk halad, még pedig tisztán, becsületesen, előre, a proletárforradalom győzelméhez. — A szerk.) Az olvasók köréből (E rovatban lapunk olvasóinak közérdekű leveleit a beküldő saját felelőssége mellett leközöljük. — A szerk.) Levél Az Uj Előre szerkesztőségének. Az Uj Előre 1928 december 25. számában “Az ebek csaholása” címen úgynevezett becses személyemmel is foglalkozik és megállapítja, hogy a pittsburghi Magyar Világban “Tuturutu Bandi” név alatt én írok. Ezzel szemben nyilvánosan és nevem aláírásával itt bizonyítom, hogy azon üév alatt én nemcsak nem írok, de fogalmam sincs arról, hogy ki ir, sőt kiváncsi sem vagyok. De érdemes az Új Előre cikkírójával azon néhány sor miatt foglalkozni, melyet névtelenül kapcsolatban személyemmel, de nem személyem miatt, összeír. Egy munkáslap, melynek lételeme, hogy minden lében kanál legyen, ha valaki az ő bevételi érdekeit zavarja, akkor előveszik a legreakciósabb kapitalista lapok slágereit és nem szégyellik magukat, azokat használni. Olvastam két, nekem új szót: Andy Gump. Utánjárásom révén megtudtam, hogy ez az alak a legbutább new yorki angol lap funny featureje és így megtudtam azt a szellemi nívót is, melyen a cikkíró áll és hogy honnét veszi a mostani szerkesztőség szellemi forrásait." Én Basky-taktusra nem táncolok. De semmi más taktusra sem táncolok. Nekem a munkás ság összessége sokkal fontosabb mint a választófalak. De ha az Új Előrének szabad a Horthy- Népszavával szövetkezni, hogy a mai fennálló társadalmi rendetlenség megmaradjon, akkor nekem szabad Baskyékkal szövetkezni, nem a lap és mozgalom ellen, hanem az ellen, hogy a munkásmozgalom élén korcs-szellemek és korcs-jellemek magántulajdonuknak tekintsék a munkásmozgalmat. Tutututu Bandiról megállapítja a “cikkíró”, hogy hazudik és bután ir, mivelhogy én nem vagyok azonos a Tutuval, tehát a logika szerint én nekem az Új Előre kiállítja a nyomtatott bizonylatot arról, hogy én becsületes ember és okos ember vagyok. És erre én borzzasztóan büszke vagyok. Mint ember egyáltalán nem vagyok kiváncsi, mint újságíró pedig, — aki már negyven éve íok újságokba — tudom azt, hogy az ember nem ír olyasmit, amit abban a néhány sorban van személyemmel kapcsolatban: az a legaljasabb agent provocateur-munka, ki s picizni, hogy ki merészel a forradalommagántulajdon ellen állást foglalni. Ezen cikket több lapnak küldöm meg közlés végett. New York, dec. 27, 1928. Lakatos László. Amihez nem kell kommentár Paraguay és Bolivia azt hiszik, hogy háborút kell kezdeniük, mert egy határvillongás 75 emberéletbe került. Az általuk ajánlott megoldás a háború megkezdése és további huszonötezer embernek megölése.— (New York American.) * He ' ’ kerül az vül helyeznie a törvény elfeadásával, akkor miért nem állnak ott össze egy olyan törvény meghozására, amely igazán érne valamit? Például, amely a hónap első napját szüntetné meg? — (Macon Telegraph.) * Minden becsületes munkásnak résen kell lennie, hogy a munkások szent ügyének szélhámosai, a kommunisták — ne zsarolhassák meg az egyleteket. Ha a kommunisták lapja megszorult, tartsák el a kommunisták. A katholikusok, a reformátusok, az I. W. W.-ták és a Szocialista Munkáspártiak — mind maguk tartják el a lapjukat és nem koldulnak idegen csoportoknál. A kommunisták lapja nem is munkáslap, mert hirdetéseket közöl. Csak két magyar munkáslapot ismerünk: A MUNKÁSt és A Bérmunkást. Mindkettőnek a vezetősége ellenségünk, de ez nem változtat a tényen, hogy tisztességes jövedelemből élnek, míg az Új Előre egyik jövedelme: hirdetési hallgatási díj kapitalista vállalatoktól. Nyíltan beszélik, hogy Partostól is 2000 dollárt kaptak. Amikor felvették Partostól a 2000 dollárt, a munkásoktól 10 ezer dollárt akarnak elszedni. Ha gyűjtőivet tartanak valaki elé a kommunista lap érdekében, utalja a gyűjtőt Partoshoz. Vétkezik az a munkás a munkásság becsületes tömegének törekvései ellen, aki anyagilag támogatja a magyar kommunistákat, a szédelgésnek a nagymestereit, Partos dobosait, a magyarországi ébredőktől megdicsért árulóit a munkásságnak.(Az Újság,Cleveland.) MINDEN MUNKÁSNAK érdeke előfizetni “A MUNKÁS”-ra, amely a munkásosztály felszabadításáért küzd. S0 FORRADALMI NAPTÁR JANUÁR H. (A nevek mellé tett csillag(*) a születést, a kereszt (f) a halálozást jelenti.) 1. Petőfi* 1823. A rabszolgaság megszüntetése Észak Amerikában, 1863. Táncsics “Arany Trombita” című lapjának a megjelenése, 1869. 9-10. A német köztársasági csapatok harca a Spartakuszokkal, 1919. 9. Michael Lujzát 1905. Az uj angol parlament megnyitása, 1924. A versaillesi német békeszerződés aláírása és az okmányok kicserélése, 1920. 11. Károlyi Mihály a népköztársaság elnöke lesz 1919. 13. Noske a munkásokra lövet, 1920. 16. Proudhon, 1809. 17. XVI. Lajos francia királyt a nemzetgyűlés halálra ítéli, 1793. Liebknecht Károly és Luxenburg Róza elesnek a berlini Spartakusz-harcokban, 1919 A magyarországi munkástanács a koalíciós kormányzat mellett döntött, 1919. Cservenka Miklós párttitkárt éjjel a lakásáról a Prónayszázad laktanyájába hurcolják, meggyilkolják és eltüntetik úgy, hogy nyoma veszett. 1920. Benjamin Franklin* 1706. 18. Jászai Samu, a Szakszervezeti Tanács első titkárát 1927. 21. XVI. Lajos francia király lefejezése 1793. Capon a cár elé vonul; a munkások lemészárlása Pétervárott 1905. Hradler V'*+'”•* cillirl t. __ .aU\ V UMillau | Lissagarays 1900. | Ady Endref 199. 28. Franc Mehringt 1919. 30. Paul Singert 1911. MIT OLVASSUNK? Daniel De Lieon: A SZAKSZERVEZKEDÉS ÉGETŐ KÉRDÉSE Ára ....................................................10 cent De Leon felolvasása Newarkon 1904-ben az amerikai szakszervezeti mozgalomról. Felsorolása azon hibáknak, melyeket a szakszervezeti vezérek elkövetnek és rámutatás a gazdasági mozgalom hivatására a bérrabszolgaság megdöntése céljából. Clive M. Johnson: A NŐ ÉS A SZOCIALISTA MOZGALOM Ára ....................................................15 cent Johnson elvtársnő, a WEEKLY PEOPLE szerkesztője munkásnők számára rendkívül élvezhető módon írta e füzetet, melynek főbb részei: A nő gazdasági viszonya a múltban. A házasság és a család. A nő a kapitalizmus alatt. A szocializmus és a munkásmozgalom. Krist Anastazoff: AZ AMERIKAI MUNKÁSMOZGALOM. — Rudhikándor: IGAZOLJAK-E A VISZONYOK A SOCIALIST LABOR PARTY-T? Ára...........................15 cent E füzet röviden ismerteti az amerikai munkásmozgalmat, rámutat a különböző szervezetekre s a szétszakadások okaira. G. E. Macdonald: A HÜVELYKCSAVAR ÉS A KINPAD. Ára 15 cent E füzet a római katholikus egyház inkvizíciós terrorjának kínzóeszközeiről szól, amelyek New Yorkban voltak kiállítva évekkel ezelőtt. Harminc kép van a füzetben történelmi bizonyíték gyanánt arra, hogy a “keresztényi szeretetet” papoló egyház bizony nem igen gyakorolta azt, amit prédikált, hanem épen az ellenkezőjét. Joseph Brandon: A WORKERSPART ÉS A SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT. — AZ S. L. P. ÜZENETE AMERIKA MUNKÁSSÁGÁHOZ Ára ..............................................10 cent E füzet pártirodalmunk egyik legutóbbi terméke és nagyon aktuális most, mikor az őszi választások közelednek és a két párt jelöltjei a munkáskérdések megoldására programot ajánlanak elfogadásra és követésre. Melyik a helyes, melyik a rossz? Állapítsa meg az olvasó, tanulmányozván a kérdést. Megrendelhető: A MUNKÁS könyvkereskedésében, 401 East 84th St., NEW YORK, N. Y.