A Munkás, 1929 (20. évfolyam, 1-30. szám)
1929-01-19 / 3. szám
2 LJ A MUNKÁS (THE WORKER) A SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HIVATALOS LAPJA OFFICIAL ORGAN OF THE SOCIALIST LABOR PARTY Kiadja: A Szocialista Munkáspárt magyar nyelvű szövetsége: a Magyar Szocialista Munkás Szövetség Megjelen: MINDEN SZOMBATON ELŐFIZETÉSI ARAK: Rgész évre ...........................................$2.00 Fél évre ................................................$1.00 Kanadába egy évre...............................$2.50 Csomag«* lapok 100 példány ....$3.50 Egyes példány ára 5c. Minden levél a következő címre küldendő: A MUNKÁS 401 E. 84th St., New York, N. Y. Központi titkár: ALEX. KUDLIK 401 E. 84th St., New York, N. Y. Telephone: Butterfield 1388 New York, N. Y. Jan. 19, 1929. l’ublisheil by The Hungarian Socialist Labor Federation Published: EVERY SATURDAY SUBSCRIPTION RATES: For one year .......................................$2.00 For a half year ...........................,..$1.00 To Canada for one year................$2.50 Bundle Order 100 Copies ..................$3.50 Single Copies 5c. Address all communications to: A MUNKÁS 401 E. 84th St„ New York, N. Y. ALEX. KUDLIK, Nt’l Secretary 401 E. 84th St., New York, N. Y. Telephone: Butterfield 1388 New York, N. Y. Jan. 19, 1929. Entered as Second Class Matter February 28, 1023, at the Post Office at New York, N. Y. under the Act of March 3, 1879 SZERKESZTŐI JEGYZETEK MEGFIZETETT PROPAGANDA Szenzációja van New Yorknak. Már tudniillik a hazafias berkeknek. Az Am. M. Népszaváról azt írta Az Ember, hogy havonta 750 dollárt vett föl a magyar kormánytól, hogy irredenta propagandát folytasson. Göndör Ferenc követelte, hogy adjon az Am. M. Népszava neki alkalmat a bizonyításra, s majd bizonyítani fogja, hogy az úgynevezett revíziós propagandáért pénzt kap.A Népszava erre csigaszerű lassúsággal, napok múltán egy nyilatkozatban felelt, bejelentve, hogy a sajtópert, illetve a rágalmazás miatti - -----£_*««****,* f'WUf -• Egyes lapok mostan vezércikkekben tárgyalják ez ügyet, olyannak tartva, ami egy botrányt fog tisztázni. Igaz-e, hogy egy lap pénzt mer elfogadni a magyar kormánytól, hogy revíziós propagandát folytasson? Igaz-e, nem-e, nekünk szocialistáknak nagyon mindegy. Mi tudjuk, hogy ami propaganda folyik, az nem a magyar dolgozók érdekeiért, hanem az arisztokrata paraziták elvett birtokaiért folyik. Nagyon természetesnek tartjuk azt, hogy Horthy vagy Bethlenék az ő gazdasági érdekeikért propagandát folytatnak és esetleg ezért meg is fizetnek egyes lapoknak, vagy embereknek. Mi azt tartjuk inkább különösnek, hogy valamelyik lap vagy egyesülés ilyen magánérdekeket szolgáló propagandát ingyen végezne. Göndör Ferenc, lapjának január 12-iki számában ír arról, hogy bátran tekint a per elé, mert bizonyítani tudja állításait. Cikkét így fejezi be: “Ha azonban bebizonyítjuk, — aminthogy föltétlenül bebizonyítjuk súlyos vádjainkat, — kérdezzük, — mit fog csinálni az Amerikai Magyar Népszava?” Ahogy mi ismerjük ezt a hazafias maszlagot árusító lapot, úgy hisszük, hogy azt fogja tenni azután is, amit előzőleg. Mindig hajlandó lesz propagandát folytatni olyan érdekeltségek mellett, melyek fizethetnek érte. Ha pedig nem jön a pénz, elvégzi amúgy ingyen is ráadásnak, “szerelemből”, mint valami sajtó-prostituáltjaink napi 12 órát robotolnak. Ugyanis Elyria, miután szállítási szempontból nagyon alkalmas rá, acéltelep. Itt olvasztják a vasat, s gyúrják, formálják acélsínekké, gerendákká vagy rudakká. A telepek kohóinak szikráiból ítélve, melyek este egészen megvilágítják az eget, igazán úgy tűnik föl, mint az az öröklángú pokol, melyről odaát az iskolában olyan sokat beszéltek a “hitoktató” urak. Valóban elrettentők ezek az elyriai poklok. Kíváncsian várjuk azonban Billy prédikációját az ördögök kiűzésére. Kik azok az ördögök, akiket vagy amiket el akar űzni ? Mi noy ■‘"dilik, horrv a füstöt és szikrás lángot okádó kohók melvörösre, s ezek sürgősnek ott körül lapátokkal, kiskocsikkal és egyéb szerszámokkal. Ezeket ugyan hiába akarja kiűzni Elyriából, nem fogják neki megtenni. “Ha nem dolgozhatunk éjjelnappal, ki tartja el családunkat?” — fogják mondani az agyonhajszolt munkások. Fognak továbbra is bejárni a pokol tornácára s önteni, gyúrni az acélt. Vagy talán Billy Sunday az acéltelepek tulajdonosait, a földi poklok urait akarja kizavarni a városból, vagy pedig megtéríteni? Ha ez a célja, mi úgy hiszszük, hogy rossz helyen keresi őket. Azoknak eszükbe sem jut, hogy a füstöd gyárvidéken legyenek. Utazgatnak valahol, üdülnek, pazarolják azokat a javakat, amiket a kohók ördögei, a munkások kiizzadnak. Megjósoljuk: Billy Sunday nem fog hatást elérni Elyriában már csak azért sem, mert a munkások örülnek, ha a fárasztó munka után hamar ehetnek valamit, amit úgyszólván alig fejeztek be, máris mély álomba szenderülnek. Billy pedig nem valami jó fogadtatásban lesz részesítve, ha ezt az álmot megzavarja. BILLY SUNDAY ELYRIÁBAN Azt olvassuk, hogy a “híres vándorprédikátor” Elyriába megy, ahol egy 5000 embert befogadó sátorban fogja az ördögöt űzni. E sorok írója járt Elyriában és látta azokat a poklokat — kívülről, —melyekben munkástár A BABONASÁG ÁLDOZATAI Nagy szenzációt okozott az a gyilkosság, amely nemrégen történt Pennsylvania állam York nevű helységében. Három fiatalember meggyilkolt egy embert, akiről azt hitték, hogy megbabonázta az egész családjukat, azért van annyi bajuk. Egy hajfürtöt akartak levágni, mert szerintük az kellett volna, ahhoz, hogy a rossz szellemet elűzzék. Azonban nem hajfürtöt vittek, hanem meggyilkolták az illetőt. Most hárman a bíróság előtt vannak és a vádlottak egyike, egy 14 éves fiú, aki a gyilkosságban résztvett, életfogytigla ni börtönbüntetést kapott. A tárgyalás még folyik és valószínű, hogy mind a három vádlott hasonló büntetést fog kapni. Valóban az ország szégyene, hogy ilyesmi megtörténhetett. Mikor a nyomdatechnika legmagasabb fokon áll, s a könyvek milliói készülnek, nem is szólva a rengeteg sok újságról, ime, ebben az országban gyilkolnak babonás hitből. Igazán a tőkés társadalmi rendszer rovására lehet írni ezt is, mint egyikét a sok bűnnek, amelyek már az égig kiabálnak. Ha az újságok népszerűsítenék a természettudományt, s a közegészség legelemibb szabályait, akkor ha akadna is akárhány “boszorkány”, nem volna képes a népet megtéveszteni és a “bűvészet” csak mosolyt vagy kacajt váltana csak ki, nem pedig ily tragédiát. Érdeklődéssel várjuk, hogy a törvény betűit ez esetben van-e szíve betartani a bírónak, s ifjú életet megfoszt-e a szabadságtól, mikor tudja mindenki, hogy nem ők, hanem a társadalom a hibás. Nem börtön, hanem iskola, vagy gyógyintézet kell a babonaság három áldozatának! MEGHALT EGY ROMANOFF Oroszország elmenekült nagyhercege, Romanoff Miklós, elhunyt Antibesben. ő volt a régi h uralom híveinek reménye, hogy majd elfoglalja a trónt, és mindent visszaállítanak a régi módra Oroszországban. Ez a remény most a trónkövetelő halálával elillant. Elilant ugyan már régebben a tanácsuralom megvalósulásával is, de azt olyannak tekintették, ami múlandó. És megesett, hogy mégsem az halt meg, aminek kimúlását már olyan régen várják a cárizmus trón és rang nélkül maradt hívei. Érdekes volt átnézni a newyorki tőkés lapokat, miként parentálták el a nagyherceget. A legtöbb lap úgy emlékezett meg róla, mint a háború egyik géniuszáról, aki azonban nem érhetett el nagyobb eredményeket a szövetséges háborúskodók javára, mert Oroszország iparilag nagyon hátra volt maradva, s bár emberanyag volt bőven, a háborúhoz szükséges gépei nem voltak meg. Ezt tudják be a cárizmus bukásának és szép szavakkal búcsúznak el Miklóstól, aki “megmenthette volna Oroszországot a cárizmus bukásától. A hírek szerint a temetésen Fárisban nagy pompa volt és az “alattvalók” tömegei mentek imádkozni az elhunyt lelki üdvösségéért. Ha az isten ezt is úgy válaszolja meg, mint ahogy a tanácsrendszer megdöntésére szóló imákat, akkor nem valami jósora lesz a herceg urnak a túlvilágon. Talán nagyon is melege lesz! BEFEJEZŐDÖTT A PATERSONI SZÖVŐ SZTRÁJK Az Associated Silk Workers szervezet, amely múlt év október havában sztrájkot mondott ki a széles szalagszövő műhelyekben a nyolc órai munkaidőért és a munkaviszonyok javításáért, újévkor befejezte a sztrájkot. A sztrájkolók nagy része teljes győzelmet aratott, miután a műhelyekkel szerződést köthetett a szervezet. Azok pedig, akik a kisebb munkáltatók ellen sztrájkoltak, jobbnak találták a sztrájkot befejezni, s tovább folytatni a szervezkedést és a szervezet megerősítését. A sztrájkolók alkalmi lapja, a “Silk Striker” megszűnt, de folytatásaként megjelent a szervezetnek egy kis hetilapja, a “The Silk Worker”. E lap január 5-iki számában van bejelentve a patersoni sztrájk befejezése. A MUNKÁS Ugyancsak ebből tudjuk meg, hogy a szomszédos Summitban (N. J.) még tovább folyik a sztrájk, s a műhelyek piketelése. Az A. S. W. nem sztrájkoló tagjai a sztrájkolók segélyezésére heti egy dolláros kivetést fizettek. A sztrájkbizottság elnöke, Louis Stein, a következő nyilatkozatot tette a sztrájk befejezéséről: “Az általános sztrájkot most azért fejezzük be, mert a helyzet megváltozott. Mindenki tudja már, hogy a sztrájk első öt hetében egyes munkáltatókkal megegyeztünk. Nem régen azt is jelentettük, hogy további megegyezések történtek, s a sztrájkoló tagjaink újra fölvették a munkát a union feltételei alatt olyan műhelyekben, melyek megadták követeléseinket, így mindig több és több union munkás került vissza a munkába, s a még sztrájkolók száma nagyon csökkent.” A union tovább gyűjt, mert a sztrájkból kifolyólag segélyezésre szoruló szövőket továbbra is támogatni óhajtja. KALAPÁCSOLÁS Múlt heti lapszámunkban gratuláltunk Himler Mártonnak, mert az amerikai munkások egyik kizsebelőjét, és ponyvaregények terjesztőjét, a magyarországi munkásmozgalomból régen kidobott Mezőfi Vilmost lehetetlenné tette, mert följelentést tett ellene a postahatóságnál, így remélhetjük, hogy az a magyarországi szenny többet nem juthat el amerikai munkások házához. A “Bérmunkás” január 12-iki száma fölháborítva emlékezik meg erről, sálunk azt tartja, négyet ingtuk, a szocialista erkölcsöt . Mert nemcsak gratuláltunk, hanem hasonló eljárást ajánlottunk Mezőfi piszkos lapja ellen a “Szabad Szó” ellen, szóval a lesúgás hívei vagyunk. A “Bérmunkás” szerint tehát ha valakit meglopnak, az ne merészeljen rendőrért kiabálni, hanem hagyja magát fosztogatni tovább! Az IWW-ista lap még azt is fölhozza, hogy mi Himler Mártonnak, a bányászok becsapójának gratuláltunk. Aki lapunkat olvassa évek óta, az tudja, hogy mi voltunk az egyetlen lap Amerikában, amely akkor irt a bányavállalkozás ellen, amikor annak részvényeit árusítani kezdték. Mi mutattunk rá arra, hogy Himler nem a munkások iránti szerelméből alakított bányát, hanem hogy hasznot csináljon. Mi kétségbe vontuk azt, hogy a nagy vállalatokkal versenyképes lehessen a bánya, s a munkások pénzét elveszettnek mondtuk már akkor. Tehát nem volt szükségünk az IWW-ista lapra, hogy abból tanuljunk. Mikor egy-egy gazembert átadunk a rendőrségnek, vagy a rendőrség védelmét kérjük ki a gazemberek támadása ellen, mint azt annak idején megtették elvtársaink Chicagóban és másutt az IWW-ista tolvajok ellen, csak azt tettük, amire kényszerülve voltunk, hogy megvédjük mozgalmunkat a tisztátalanoktól. Ha ez nem tetszik az IWW-istáknak, arról mi igazán nem tehetünk, a forradalmi szocialista munkásmozgalom pedig nem igen törődik. Arizonában, ahol az Előre szerint nagyon rettegnek a tőkések a workerspártiaktól és ahol állítólag elrabolták és börtönbe lökték Gidowot, aki azonban biztonságban pihenőt tartott és kutya baja sem volt, mint lapunk más helyen közölt kimuta tásban látható, a Workersport összesen 184 szavazatot kapott. Hogy hová tűnt el a “vörös hadsereg”, amely Gitlow megmentésére állítólag akcióba lépett, nem tudjuk, de az nyilvánvaló, hogy a szavazó urnához nem ment el Fosterra és Gitlowra szavazni! “A katholikus vallás nem ellensége a tudománynak”, írja a South Bendben megjelenő “Városi Élet.” S hozzáteszi: “Hayes kardinális a templomi szószékről utasította vissza az egyházat érő támadásokat!” — Nagyon szépen hangzik ez, de a történelem lapjain lévő sötét foltok nem igen tanúskodnak a kardinális kijelentése mellett. Mi úgy tudjuk, hogy a római katholikus egyház, a pápák utasítására a tudomány embereit szépen meggyilkolta, kerékbetöréssel és rabb módon, kerékbetöréssel és máglyán. Vagy ez csupa “keresztényi szeretet”-ből történt? & Washingtonból jelentik, hogy C. C. Williams major generális a Congress pénzügyi bizottsága előtt kifejtette, hogy a hadügyi osztálynak szüksége lesz gázálarcokra a lovak számára is. A generális kifejtette, hogy a lovak is nagy szerepet töltenek be a háborúban, s kell védőkészülék számukra. Mi azt hisszük, hogy a lovaknak, ha lóeszüket használják, lesz annyi eszük, hogy szétrúgjanak maguk körül, mielőtt háborúba vinnék őket. Az embereknek ennyi eszük nincs, annyi bizonyos, mert hiszen milliók hagyták magukat kivezényelni a vágóhídra! CIRKUSZ Az Új Előre napról-napra hozza a győzelmi jelentéseket. Nem a tőkések ellen aratják a győzelmeket, hanem valamilyen “oldal” ellen. A szárnyak ugyanis már régen elröpültek, s mostan csak oldalak vannak a pártban. Ezekről a győzelmekről ír a “Proletár” január 5-iki száma így“A pártsajtóban dicsekszenek a győzelemmel. New Yorkban például ez volt az eredmény: A pártvezérekre szavazott: 1153; az ellenzékre szavazott 573; nem szavazott 48. Ez összesen 1774. A párttaglétszámnak több mint egyharmada New Yorkban van. A szavazásra mozgósítva lett minden párttag. Még, ha százkétszáz párttag nem is jelent meg a gyűléseken, New Yorkon a párttagság száma a szavazatok számát véve figyelembe, nem lehet több kétezernél és a párt teljes létszáma nem lehet több hatezernél. A balszárnyi mozgalom hetvenötezer tagjából, mely a kommunista pártot megalakította, maradt hatezer.” * * * ‘Betörés, mint politikai eszköz” címen ugyancsak a fenti lap megírja, hogy a kizárt ellenzék hetilapjának, a “Militant”-nak az irodájában betörők jártak: “Megállapítást nyert, hogy a dolog professzionátusok munkája volt. Sajátságos azonban, hogy a hivatásos betörő csak a következő tárgyakat találta érdemesnek arra, hogy ellopja: Levéllista, nyugtakönyv, elszámolások, újságcikkek kézirata, a “Militant” előfizetőinek részletes névsora és egy bankkönyvecske, amely az angol pártlapunknak szegénységéről tesz tanúságot.” * * * Az Új Előre január 9-iki számában viszont többek között ezeket olvashatjuk: “A Workers Communist Party Központi Vég rehajtó Bizottságának hivatalos adatok, okiratok kerültek a kezébe, melyek minden kétséget kizáróan azt bizonyítják, hogy a világ minden országában lévő renegátok, árulók, a Kommunista Pártból kizártak, szocdemek, egyesült erővel akarják lerombolni az egyes országok kommunista pártjait és a Kommunista Internacionálét. A pártvezetőség kezei közt van Cannon levelezése, melyet Urbahn, Eastman és Maurice Paz renegátokkal folytatott.” » * * Multkorában azt írtuk mi az előlistákról, hogy zsarolók. Drozdy az ő “írás” lapjában ezt már úgy vette át tőlünk, hogy betörőket mondtunk. Az Uj Előre firkászai akkor megháborodottan írták, hogy miket beszélünk róluk, csakhogy lehetetlenné tegyük a gyűjtést. Most az Uj Előre saját maga állítja ki a bizonyítványt magáról, hogy tényleg betörő banda az egész pártvezetőség. Betörtek egyik volt elvtársuk irodájába. Akik a betörést fölfedezték, — mint idézzük a Proletárból, — megállapították, hogy “profeszszionálisok” munkája volt az. Vagyis Drozdy nem túlzott, sőt igazi értelemben említette, hogy mit tesznek az előlisták táborában: betörnek. * * * Az Új Előre írta azt is, hogy “S. L. P. pénztárból” öt dollárt kaptak. Megírtuk, hogy ezt csakis úgy szerezhették meg, hogy betörtek egy S. L. P. pénztárba. Most is azt tartjuk. Bár Schenectadyban nem hiányzik az öt dollár a pénztárunkból, ha az Előre mégis azt állítja, hogy S. L. P. pénztárból kapott öt dollárt, akkor csak betörés útján juthatott hozzá, még pedig valahol másutt, mint Schenectadyben. Mint a Proletár megállapítja, a vvui ku4.oí.. . 1 vuucuví. „ érti a betörést. New York államban hasonló az eset. Míg 1924-ben 9928 szavazatunk volt, most csak 4211 van kimutatva. Oregon államban, bár a mostani elnökszavazat több az 1924- esnél, ha az állami jelöltekre adott szavazatokat nézzük, például A. A. Hoglund elvtársra adottat, amely 14,187, s a Reynolds szavazat csak 1565, igazán feltűnően nagy a különbség. A Socialist Party, amely 1924- ben lehetővé tette, hogy La Follette az S. P. tibeten legyen California államban, most nem kapott annyi szavazatot az államban, hogy hivatalos párt maradt volna. A következő választásra aláírásokat kell majd gyűjtenie. A workerspárti nagy lárma a bizonyos választási győzelemről, amellyel már a választást követő napon dicsekedtek, mikor természetesen még egy szavazatról sem kaphattak jelentést, ime leapadt alaposan. Ha tekintetbe vesszük, hogy a workerspártiaknak huszonhárom lap, köztük több napilap állott rendelkezésükre, míg az S. L. P.nek csak öt hetilapja volt, akkor a szavazatok igazán nem azt mutatják, hogy egy kis tábor komoly forradalmár elér annyit, mint a nagy apparátussal dolgozó bohócok hada. Sőt többet! Mert míg az S. L. P. szavazatai a szocialista forradalomra leadott szavazatoknak tekinthetők, addig az S.P. és a W.P. szavazatai csak reformok után való kapkodást jelentenek. A Socialist Party és a Workerspárt egymással és a tőkéspártokkal versenyeztek a reformokkal programmjukban. A Socialist Labor Partynak csak egy követelése volt: Szocialista Ipari Köztársaság. Novemberben megmutatta a nép, hogy mit akar. A bérrabszolgaság további fönmaradását, akarja, velünk szemben, akik annak megszetésére szervezkedünk. A választás megvolt, s amit úgy is tudtuk, csak megerősítette: szünet nélküli agitációra, küzdelemre, S. L. P. szervezkedésre van szükség, hogy az emberiséget megválthassuk a kapitalizmustól. I ■ ------------------ Socialist Labor Party szavazatok (Folytatás az 1-ső oldalról) Wisconsin. Jos Ehrhardt, Governor 1938; E. Wagner, Lieutenant Governor, 1,204; R. Koeppel, U. S. Senator, 3,953. Nem érkeztek be a következő négy államból az állami jelöltekre leadott szavazatok: Connecticut, Indiana, Minnesota és Missouri. Hogy valami baj van a kréta körül a szavazatok összeírásánál, arról már megemlékeztünk lapunk december 15-iki számában, midőn Zavells elvtárs levelét leközöltük, amelyben elmondotta, miként kényszerítette Philadelphiában a választási hivatalt, hogy az ellopott S. L. P. szavazatokat visszaírják a mi javunkra. Tömeges szavazatlopás lehetett Michiganban, ahol 1924-ben 5330 szavazatunk volt, míg most csak 799 van kimutatva. Tudva azt, hogy milyen erős szervezeteink vannak ez államban, s különösen Detroitban, szinte lehetetlen elképzelni a mostani kis szavazatot igaznak. Ugyanígy vagyunk Massachusettsban is. 1924-ben 1668 szavazatunk volt, most pedig 733. Ha megnézzük az állami jelöltjeinkre adott szavazatokat, a különbség óriási. A legkisebb szavazatunk itt 1374, míg a legmagasabb 5096.Tudva azt, hogy az S. L. P. szavazatok többnyire “egyenes” szavazatok szoktak lenni, így az elnökjelöltre is megközelítő szavazatnak kellene lenni. 1929 Január 19. KIRÁNDULÁS A MÚZEUMBA A bridgeporti szervezetünk gyermekiskolájának növendékei január 20-án, vasárnap délelőtt kirándulást rendeznek a newhaveni Yale egyetem fejlődéstani múzeumába. Dr. Joseph Beaudry elvtárs fogja a gyermekeket kalauzolni a múzeumban és a szükséges magyarázatot megadni. Lapunk azon olvasói, kiknek autójuk van, s hajlandók magukkal vinni egy-két gyermeket, jelentkezzenek a szervezetnél. GYŰLÉS CLEVELANDON A clevelandi pártszervezet a Trainsmen’s Hallban, 820 Superior Ave. tartja gyűléseit. Február 10, vasárnap délután 3 órakor: Marx gazdaságtana; a pénz átformálódása tőkévé; a munkaerő adása és vevése. Márc 10, vasárnap délután 3: Marx gazdaságtana; a munka folyamata, az értéktöbblet előállítása. Ápr. 14, vas. d. u. 3. Marx gazdaságtana: állandó tőke, változó tőke, a kizsákmányolás foka. Előadó: John D. Goerke. JELMEZ ESTÉLY NEW YORKBAN A new yorki S. L. P. pártszervezetek közösen, február 21-én jelmezbált rendeznek a Winter Gardenben, Washington és Tremont Ave. sarkán, az 1929-es kormányzói választási kampány alapjára.