A Nép, 1925. június (7. évfolyam, 123-142. szám)

1925-06-03 / 123. szám

Ära 2000 korona l^Jumus3j^erda POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGI VI.Rózsa-utca IV.Telefon: József 63—80, József 63-81 KIADÓHIVATAL,­ VI. ker., Rózsa-utca 111.­­ Teuton: József 103—85 Budapest» VII., évf., 123. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra...........«MX» K Negyedévre.... 120.000 K Kresfildon: a lenti árak kétszerese Ausztria területén: Egy hóra............ 60.000 K Negyedévre. . .. 180.000 K magyar korona értékben vesperaniok A pünkösd ünnepi csendjét egy politikai merénylet kirobbanásá­­nak zaja ika rarrta fel. Az a cselek­mény, amelyet egy sajtóorgánu­mon át Beniczky Ödön elkövetett, hiába akart a „politika“ leplében a közélet színpadára tolakodni, mert eszközeiben, morális hatásában, szándékaiban és céljaiban „me­rénylet“, amely csak formailag különbözik a „tettek“ politikájától, lényegileg azonban annak erköl­csi silányságától semmi sem vá­lasztja el. Ezt a merényletet a leghatáro­zottabban el kell ítélnünk és visz­em kell utasítanunk. Mi nem va­gyunk az igazság kiderítésének ellenségei s ha vallomások és nyo­mozati adatok megérlelték azt a bizonyos Somogyi—Bacsó gyil­kossági ügyet a tények ismételt és végleges megállapítására, akkor ám jöjjön a rendőrség, az ügyész­ség, a­­ bíróság s a mesterségesen elfekélyesített kérdést a maga rendje és módja szerint intézze el. De a maga rendje és módja szerint és nem politikai célok, pártérdekek és bezsebelendő hangulati zsákmá­nyok irányítása szerint. • Annak­ az egész kérdésnek, a­melyet ma Somogyi—Bacsó—Be­­niczky-ügynek neveznek, a forra­dalmi sajtó és pártok beállítása szerint, a tengelye a politika. Ezt a politikai tengelyt el kell a kér­dés további fejlődésének útjából távolítani. Elvárjuk a kormány­tól, a hatóságoktól, a politikai er­kölcs által irányított pártoktól és politikusoktól is, hogy a bűnügy­ből nem­ csinálnak és nem enged­nek csinálni politikát s h­a erre kísérlet történik, — már pedig láthatólag ez a cél, — akkor eré­lyes kézzel kitekerik ennek a kár­tékony szándékú hidrának a nya­kát. Amíg arról van szó, hogy egy öt év előtt elkövetett gyilkosság eseményei tiszta világításba he­lyeztessenek s amíg az a­ cél, hogy végre eltávolítta­ssák a­­közéletből egy vérmérgező fekély, amelyet hitvány párt­politikai célokból egy­re veszedelmesebb­­és gono­szabb tendenciával tenyésztenek, addig a határig mi is követeljük és helyeseljük az erre hivatott ha­tóságok közbelépését s óhajtjuk a vizsgálat­­teljes eredményét. Ami­kor azonban úgy állítják be a kér­dést, hogy az igazság csak a fenn­álló társadalmi é­s állami rend fel­­forgatásával s csak a rágalom esz­közeivel ,és a földalatti fel­forgatá­sok politikájának módszereivel deríthető ki, akkor ebben­­gonosz tendenciájú merényletet látunk -s ez ellen a legesél­yesebben tiltako­­­zunk. Mi az igazság a Somogyi—Ba­csó-ügyben, azt eldönteni nem a mi dolgunk, hanem a független bíróságoké. Azt azonban tudjuk, hogy Beniczky Ödönnek az a val­lomása, amely megjelent az el­kobzott „Az Ujság“-ban, még nem az igazság, hanem csak vallomás. A politikai rosszhiszeműség a vallomást szeretné az immár meg­állapított hiteles igazságnak ki­játszani. Íme a­ figyelmeztető jele annak, hogy miért kell kiküszö­bölni a bűnügyekből s az aktuális kérdésből is a tényeket meghami­sító s a lelkeket megmérgező poli­tikát. Amely pillanatban a hatóság, a kormány, a törvényhozás eltűri és megengedi, hogy pártpolitikai ér­dek hatalmába kerítsen egy bűn­ügyet s felvonja a kérdés előtt a pártpolitika mérgező folyamatá­nak zsilipjeit, az a kérdés nem az igazság kiderítésének kérdése többé, mert már a tömegszenve­délyekre spekuláló felforgatás esz­közévé válik. A nyomorban síny­lődő s állami életében amúgy is eléggé aláaknázott Magyarország, ezt a gonosz kísérletezést nem en­gedheti meg és nem viselheti el. Itt nincs sem legitimista, sem szabad­ királyválasztó szemp­ont, mert a fennálló­­társadalmi és ál­lami rend tekintetében gonosz és könnyelmű kísérleteknek s állami létünk veszélyeztetéseinek semmi­féle legitimizmus nem adhatja oda ma­gát. Itt arról van szó, hogy az a forradalom, amely katasztrófá­ba kergette az országot s az ural­­kodóh­ázat is, e­gy­­bűnügyön át po­litikai zsákmányt akar és Benicz­ky Ödön személyén át, az új fel­forgató­ kísérletével jelentkezik. Óva intjük a politika komoly és erkölcsi felelősséget érző minden pártját, hogy ebből a kérdésből ön­tudatosa­n és teljes erővel vonja ki magát. Kiszám­íthatatlan felelősség há­ramlik azokra, akik az aggódó közvéleménnyel s annak jogos felháborodásával szemben is hoz­zá­járulnak egy desperado politi­ka kísérletéhez; akik nem látják, hogy nem Beniczky Ödön akart vallomást tenni, hanem egy lát­hatólag jól megszervezett politi­kai destrukció akarta a közélet, az állam és társadalom tartó pil­léreit aláaknázni és a levegőbe vettetni. Ennek a bűnös kísérlet­nek nem szabad sikerülni s a tár­sadalomban kell hogy legyen erő és öntudat, hogy a merényletet visszautasítsa s az igazság hazug tógájában tetszelgő politikai des­­perációkat ártalmatlanná tegye. Beniczky Ödön cselekedetét sem­mi sem mentheti. Egy volt belügy­miniszter, a közéletben szerepet játszó ember, aki magas közjogi állások viselője volt, tudatában­­ kell hogy legyen minden szava és tette jelentőségének. Ámde mit szóljunk ahhoz, amikor ez a férfiú szenvedélyeinek rabjaként, ostoba, és könnyelmű ráf­ogások, mende­mondák alapján e­gy jól szervezett felforgató maffiának adja oda, ma­gát s a legfőbb állami tekintélyt, tehát a forradalmakból alig emel­i---------------------- VXIV két. a. tekintélyeivé­ támadja meg? Mit szóljunk ah­hoz, hogy a rá­galom fegyverét irányítja az álla­mi tekintély legfőbb hordozójá­nak, a kormányzónak személye el­len s -teszi ezt a megszervezett ak­ció minden jelei között, forradal­mi bűnökben született baloldali­­ politika véres és szégyenletes múltú pártjainak érdekében? Be­niczky Ödönnel ez a szervezett destrukció önmagát nem álcáz­hatja el. Világosan látjuk mi- és az egész magyar -társadalom, hogy a pünkösdi ünnepeken kirobbant merénylet mögött a zsidó interna­­cionálé romboló ereje húzódik meg. Nem az igazság harcol a bűn felderítéséért, hanem a forradal­mi erők rombolnak és jelentkezik a magyar létektől idegen fajvé­delem. Újra jelentkezik az a szel­lem, amely megvet minden nem­zeti érzést és keresztény erkölcsöt, lábbal­­tiporja a tekintélyt, szét­­mállasztja az állam pilléreit, mert csak a rothadó talajban tudja be­ereszteni gyökérzetét. Ezt a romboló munkát vissza fogjuk utasítani. Magyarország kormányzójának tekintélye, fa­junk életének pozitív értéke, a­melyet meg fog védelmezni a magyarok életösztöne. Messzemenő politikai össze­esküvés rejlik Beniczky Ödön akciója mögött Beniczky vallomásának szövegét sokszorosításban terjesztette — Szer­vezett politikáé akció Beniczky cikke — nem engedik az ügyet a Házban tárgyalni A nemzetgyűlés holnap folytat­ja a választójogi törvényjavaslat tárgyalását. Az általános vita elő­reláthatóan csütörtökre befejező­dik. A részletes tárgyalásra kor­mánykörökben mintegy két hetet számítanak, ha ez idő alatt nem fejeződnének be, ez esetben a kor­mány a klotárt alkalmaztatja. Június 15-ik­e után tehát a vá­lasztójogi javaslat mindenesetre tető alá kerül. Ezután az indem­­nitás tárgyalása következik, majd pedig a felsőházról szóló törvény­­tervezet tárgyalásába kezdenek. Számítás szerint július elejére ezt is megszavazzák, amikor azután a nemzetgyűlés megkezdi nyári szü­netét, amely egyfolytában szep­tember elejéig tart. A­ nemzetgyűlés­­holnapi ülése egyébként úgy láts­zik, viharos lesz. A szociáldemokrata párt és a radikális ellenzék a Beniczky­­ügyet akarja a ház elé tálalni és az a szándéka, hogy ugyanolyan hangnemben tárgyalja a kérdést, mint ahogyan ezt Beniczky Ödön a cionista Az Újság pünkösdi szá­mában tette. A baloldali pártok maguk kö­zött megbeszélték azokat a takti­kai módozatokat, amelyeknek se­gítségével a Somogyi—Bacsó-ügy­ből­ politikai ügyet kovácsolhat­nak. Ennek­­ellenére — amint ér­tesülünk, a kormány, semmi esetre sem engedi ennek­ a kérdésnek a nemzetgyűlésen való tárgyalását s a Ház elnöke a holnapi nap folyamán sem napirend előtti felszólalásra, sem pedig inter­pelláció elmondására nem ad engedélyt. Holnap, szerdán ugyan rendes interpellációs nap van, a Benicz­­ky-ügy, azonban ezen az úton sem kerülhet a nemzetgyűlés elé, mert az új házszabályok értelmében az interpellációt az előző napon kell bejegyezni és az elnöknek az in­terpellációt megelőző ülésnapon kell bejelenteni a háznak a más­nap elmondandó interpellációkat. Ilyenformán legfeljebb szomba­ton kerülhet sor az erre vonatkozó interpellációk előterjesztésére, szombaton azonban előrelátható­an nem tart gyűlést a nemzetgyű­lés, ezek szerint te­há­t jövő szerda lenne a legközelebbi terminus, amikor a baloldal a Beniczky-ügy­­ben interpellálhatna. A­" balod­ali radikálisok arra szá­mítanak, ha amennyiben sem napirend­­­­i felszólalásra, sem pedig ,ink­latlációra engedélyt nem kapnak, a holnapi ülés folyamán zárt ülés elrendelését kérik és felmerült az a terv is, hogy gróf Apponyi Albert elnökletével 21 -tagú parlamenti vizsgálóbizott­ság kiküldését követelik. Minden valószínűség szerint a többség­ eh­hez az indítványhoz sem fog hoz­zájárulni. Komoly, politikai körökben ha­tározottan állítják, hogy, Beniczky Ödön ügye előre kidolgozott akció volt. Ennek bizonysága, hogy Beniczky, vallomásáról litografált példányo­kat csináltatott és közlés végett egy ilyen példányt juttatott el az „Az Ujság“-hoz­­ is. Nagyon való­színűnek látszik, hogy, Beniczky, Ödön a miniszterelnök genfi útját akarta felhasználni arra, hogy za­vart keltsen. Éppen ezért eljárása még súlyo­sabban esik latba, mert hiszen legsajátosabb politikai érdekeit ezúttal valóban az ország legfon­tosabb érdekei fölé­­ helyez­te és abban az időpontban tett súlyosan kompromittáló kijelentéseket, ami­kor Genfben az ország legfonto­sabb gazdasági ügyeit akarja a miniszterelnök dűlőre hozni. Politikai körökben egyébként hangsúlyozzák, hogy Beniczky Ödön kizárólagosan érvényesülési vágyból vitte véghez ezt az eléggé el nem ítélhető tettét. Érdekes, hogy letartóztatása nem az »"Az UJ-

Next