A Nép, 1925. július (7. évfolyam, 143-169. szám)

1925-07-01 / 143. szám

1925 július 1. szerda AWIP A szociáldemokraták adataira tartóztatták le Vágtákat Hét isommimista visselő letart,ósfalási hara — Vági István részletes beismerő vallomást tett — Bécsből, Pak­sból, Moszkvából kaptak pénzösszegeket — A NÉP tudósítójától — Néhány nappal ezelőtt foglalkoz­tunk a rendőrségnek azzal a rende­letével, amellyel az erősen balfelé hajló szociáldemokrata frakció nyil­vános gyűlését a régi országház épületében betiltotta és egyúttal vizsgálatot rendelt el a Magyaror­szági Szocialista Munkáspárt ve­zetői ellen, ak­­kről már régi időktől fogva olyan pozitív információi volta­k rendőrségnek, hogy moszkvai és más titkos külföldi pénzekből szervezték meg azt a tábort­, ame­lyet Vági István volt szociáldemo­krata vezető köré gyűjtöttek. A főkapitányság államrendészeti osztálya a nyomozás elsősorba­n pre­ventív intézkedésiképpen vezette be a Vági-párt vezetősége ellen, majd ké­sőbt­ egyre h­almozod,sáik azok az adatok, amelyek azt bizonyították, hogy Vági István és csoportjának többi vezetője idilföldi kommunista körökkel volt összeköttetésben s on­nan szerezve anyagi eszközöket, legutóbbi időkig a legerősebb szer­vezési­ munkát folytatták abból a cé­lból, hogy a magyar munkásság felett való hatalmat ikrezik­kbe ragad­ják, és azt kommunista céljaik eléré­sére mond ikráik. A rendőrség tulajdonképeni nyo­mozati munkája akkor­ kezdődött meg az ügyben, amidőn a betiltott gyűlés után a „Népszava“ szerkesz­tősége elé vonulva, tüntetést rende­zett a Vági-csoport s a tüntetés ke­retében Vágiék emberei olyan ta­­nújelét adták annak, hogy kommu­nista elveket vallanak, amiről már nem lehetett több kétség. Ekkor a főkapitányság politikai osztálya dr. Schwednitzer rendőrkapitány veze­tésére felsőbb utasításra összegezte a Vágiak ellen eddig begyűlt kom­­prom­ttáló adatokat s megállapítot­ták, hogy Vágiék eddigi tevékeny­sége kimeríti az állam és társadalmi rend fel­forgatására irányuló bűn­tett kritériumát, mindazonáltal gon­doskodtak még arról, hogy kétség­telen formák között leplezzék le azokat a külföldi összeköttetéseket, melyekkel Vági és társai rendelkez­nek. A politikai osztály vezetője, dr. Schweinitzer József rendőrkapi­tány három nappal ezelőtt kapta meg a külföldre küldött magyar detektívektől azokat az adatokat, amelyek bebizonyították, hogy Vági és társai a legerősebb kontaktust tartották fenn a külföldi kommunista körökkel és igen nagy mennyiségű pénzt kaptak külföldről azért, hogy a ma­gyarországi túlzó munkásságot ter­veiknek megnyerve, készítsék elő a kommunizmus uralmát. A kül­földről visszatért detektívek refe­­rádája után a főkapitányságon bi­zalmas tanácskozást tartottak, i dr. Marinovich Jenő rendőrfőkapitány, Hetényi Imre főkapitányhelyettes és Schweinitzer rendőrkapitány és megtárgyalták azokat a lépéseket, amelyeket a legújabb kommunista szervezkedés végleges likvidálására kell ternii. A tanácskozáson a nyomozás ve­zetője részletesen referált a nyomo­zás eddigi eredményéről, s niktomsze­rű­leg ismertette a­ főkapitánnyal mindazokat az adatokat, amelyeket a nyomozás Vágiék ellen összehor­dott. A tanácskozás határozatakép­pen megbízták az előadót, hogy állíttassa elő a főkaiitányságra mindazokat az embereket, akikről tudta, a­ rendőrség, hogy ő a Ma­gyarországi Szocialista Munkás­pártnak tagjai. A sorozatos kihallgatások ered-­­ményeképen­ húsz előállított munkást való­színűleg elengednek a főkapi­tányság épületéből, mert kiderült róluk, hogy habár Vági István csoportjához tartoz-­ tak, nem vallják magukat kom­mü­-­ nistáknak, sem pedig olyan állam-­ ellenes cselekedetet nem követtek­­ el, amely letartóztatásukat szü­k­sé-­ gessé tehetné, mert meg akarták állapítani, váj­jon milyen keretek között terjedt el már Vágiék szervező mun­kája, továbbá azt is tudni akarták, hogy vájjon az összes előállított embe­rek egy véleményen vannak-e a már kihallgatott és beismerő vallá-­­ és délután kísérteti át mást tett Vági Istvánnal? *­­ Hét vezetőt azonban, akik egyrészt a szervezés­­ munkájában vettek részt, másrészt­­ a külföldi pénzek felett diszpo-­ náltak, a rendőrség ma reggel letartóztattak a királyi­­ ügyészség Markó­ utcai fogházába. , Moszkvából, Pak­sból, Bécsből kaptak Vágiék hatal­mas összegeket a kommunizmus előkészítésére Felsőbb intézkedésre mintegy hat­van detektív szállt ki a város külön­böző részeire, akik reggelig huszonhét embert állítottak elő a párt vezetőségének tagjai kö­zül. Miután az előállítások megtör­téntek, a detektívek különböző ház­kutatásokat foganatosítottak s ezek folyamán olyan nagy mennyiségű propagandak­a­tot és nyomtatványt találtak, amelyek előállításához és terjesztéséhez feltétlen nagyobb külföldi tőkére volt szüksége a párt­nak, ugyannyira, hogy már ez a tény­ is bizonyságul szolgált a nyo­mozó hatóság előtt arra nézve, hogy a legújabb magyarországi kom­munista szervezkedést szintén külföldről finanszírozták. Vasárnap hajnalban öt órakor vitték be a detektívek hatalmas bő­röndben a lefoglalt röpiratokat és propaganda-füzeteket a főkapitány­ság központi ügyeletére, hol néhány pillanat múlva megjelent a politikai osztály vezetője és maga elé vezet­tette Vági Istvánt, hogy kihallgassa őt a szervezés mibenlétére és céljára vonatkozóan. Vági István dr. Seh­weinitzer József rendőrkapitány legnagyobb meglepetésére egy pillanatig sem tagadta azt, hogy a külföldi kommunista kö­rökkel szoros nexust tartott fenn hanem beismerte, hogy azokat a hatalmas összegeket, amelyeket a Magyarországi Szocialista Mun­káspárt szervezése felemésztett, a párisi és bécsi kommunista párt juttatta hozzá, illetve ezeken ke­resztül az orosz szovjettel is összeköttetésben állott. Ezt az adatot, mely tulajdonképen a legkomolyabb volt a rendőrség által összegyűjtött kompromittáló adatok között, mint munkatársunk értesül, a szociáldemokraták hozták a rendőrség tudomására, akiknek már hetekel ezelőtt pontos adataik voltak arra vonatkozóan, hogy Vágiék csoportja Szovjetorosz­­ország bécsi követével, Joffával tart időn­kint megbeszéléseket futárok útján-s ugyancsak tőle kapja a pro­pagandára­ szükséges összeget. Vági mérsékeltnek tartotta a szociáldemokrata pártot Vági István futólagos kihallga-­ tása közben Schwei­nitzer rendőri k­a­­­­pitány eléje tárta a rendőrség­­kezé-­­ben levő összes kompromittáló ada­­­­tokat és felszólította, hogy nyilat- t­kozzék arra vonatkozóan, mi célja volt a szervezkedésnek és a szociál­demokrata párttal való szakítással. Ebben a pillanatban Vági István szenzációs kijelen­­tést tett. Beismerte, hogy azért kellett szakítania a szociálde­mokrata párttal, mert annak munkáját túlságosan enyhének találta s kijelentette, hogy azért gyűjtötte maga köré híveit, hogy Magyarországon újra fel­támassza a kommunisták ural­mát, amelynek mindig­ híve volt és az is marad. Tegnap délelőtt és délután a fő­kapitányságon hat referens foly­tatta a kihallgatásokat ebben az ügyben és minden egyes vallomás­ról poncs jegyzőkönyvet vették­­. A rendőrség hivatalos jelentése Egyébként a budapest­i főkapi­tányság ma délben a Vágiék letar­tóztatása ügyében hivatalos jelen­tést adott ki, mely szó szer­int a kö­vetkezőket tartalmazza: Állami és a társadalmi rend ellen irányuló bűncselekmény elköve­tése miatt a főkapitányság által indított nyomozás folytán ezideig összesen huszonheten állíttattak elő, akik közül hét egyént helye­zett előzetes letartóztatásba a fő­­kapitányság, névszerint Váci Ist­vánt, Kriszt Jánost, Weishauss Aladárt, Hajdú Henriket, Stein­­lein Sándort, Boros-Braun Imrét és Grohovszky Edét. A letartózta­tásba került egyének a budapesti királyi ügyészségnek fognak át­adatni. Francia frankok háttérben A szociáldemokraták lapja, a „Népszava“ gyakran emlegette, hogy Vágiék gyanús eredetű pén­zekkel dolgoznak. Ezekről a pén­zekről a következő információkat sikerült szereznünk. Franciaországban, különösen Pa­risban tömegesen helyezkedtek el magyar munkások. A Franciaor­szágban dolgozó magyar munkás­ságot az ottani szakszervezetek, amelyek a III. Internacionale alap­jain álltatnalk, nem fogadták be tag­jaik sorába és csak azt követelik meg tő­lük, hogy a szakszervezet hivatalos lapját előfizessék. Azzal édes-keveset törődnek, hogy értik-e, el tudják-e olvasni a la­pot. A kint dolgozó munkásság a szakszervezeti tagsági díjakat ha­zaküldte Magyarországba, az ittho­ni szakszervezetek pénztáraiba. Vágiék odakinn is megszervez­kedtek és az odakint lévő embereik Vágiéknak kezdték küldeni a fran­cia frankokat. Ez fájt a szocialista szakszervezeteknek és ezért van most egyszerre az a nagy zaj a francia frankok körül. A rendőrségen való besúgás, az azsan provokatőrök­kel való beug­­rasztás régi bevált módszere a párt­nak. Emlékezetes az 1922-es évi ka­rácsonyi pártkongresszus, ahol Pa­jor Rudolf azt találta mondani Pa­yer Károlyról, hogy ő egy sokoró­­pátban­. Pajort másnap a főkapi­tányságra citálták és holmi kom­munista érzésekkel gyanúsították. Pajor, kicsiny híja, hogy ünneplő ruháját nem szakította el ez alka­lommal. Azóta Pajor Rudolf nem kritizál­­ta Peyert és egészen megbízható szociáldemokrata vezéremberré nőt­te­ ki magát. A szociáldemokrata, párt és a szakszervezetek egyálta-­­­lán nem csinálnak lelkiismereti kérdést a besúgásokból és feljelen­tésekből, így például a legutóbb fel- ■ jelentették a Hackspacher-féle vas-­­ esztergályos csoportot a belügymi-­­ nisztériumban azért, hogy alapsza-­­­bályok nélkül folytatják egyesületi működésüket. Vágiék azzal védekeznek, hogy közéjük oly emberek tolakodtak be, akiknek az volt a feladatuk, hogy Vágiék politikai tevékenységét a szélsőségek felé tereljék. Ezek között szerepel Hajdú Henrik, aki valami­kor a székesfőváros népjóléti köz­pontjában, Cserge Hugó (Vázsonyi Vilmos volt íródeákja) igazgató ol­dalán működött. Hajdú Henrik volt­ galileista és Nyugatos. A másik ilyen politikai gőzfej-,­lesztő dr. Váradi vegyészmérnök, aki hosszabb ideig Berlinben tar­tózkodott és az ottani kommunista körökkel tartott fenn élénk össze­köttetést A harmadik vezér Weisz­­hausz Aladár, volt ál­lam­vasúti tiszt­viselő, akit kommün alatti maga­tartásáért bocsájtottak el a vasúti-­ szolgálatból. Tabon pótválasztás lesz Megegyezés biztosítja Turchányi Egon többségét a pótválasztáson A vasárnap megtartott laki vá­lasztás semmikékz nem sem igazolta az egységes­ párti reményeit, mert minden választási atrocitás és köz­­iga­zgatási „szelíd nyomás“ ellenére sem tudta a tekintetes vármegye Kálmán Jenő egységes párti­ jelöl­tet a­­kerületre erőszakolni­ A vá­lasztáson összesen 8085 érvényes szavazatot adta­k le. Ebből az egy­séges párti Kálmán Jenő dir. 3887, Teru­hányi Egon fajvédő 33­56, Henes Károly ellenzéki kisgazda 1842 sza­vazatot kapott, tehát Kálmán Jenő és Turchányi Egon között pótvá­­lasztás lesz. Mimit A NÉP értesül, a Hencz-párti szavazók a pótválasztá­som Turehányi Egom mellé állanak s ezzel biztosítják a faj­védő jelölt többségét. Az erre vonatkozó meg­egyezés megtörtént s most is legna­gyobb bizalommal tekintenek Tur­­csányi egyre növekvő táborában a pótválasztás elé. A tahi választáson résztvevő fajvédő és Meskó-féle kisgazda­­politikusok már a kora délelőtti órákban megjelentek a Házban, hogy informálják a politikai köz­véleményt, valamint a sajtót a vá­lasztás Mátyés Eldi tás jelöltjeinek kilátásairól. A kor­mánypárt láthatólag nagy csaló­dással fogadta a választás hírét, mert egész bizonyosra vette je­löltje nagyarányú győzelmét. An­nak ellenére is, hogy a választási elnökök a legkülönösebb meg­oko­lással utasították vissza Tutrehá­­nyi Egon szavazóinak egy részét s hogy a hatóságok mindent megtet­tek a kormánypárti jelölt behozá­sára, élénk fényt vet a kerület hangul­a­tára az a körülmény, hogy a kormány jelöltje még annyi szavazót sem kapott, mint ahá­nyan aláírták ajánlási ívét. A választási kényszer ellenére is mintegy négyezer szavazó teljesen tartózkodott a szavazástól. Ezek a körülmények, valamint az, hogy­­ a Hencz-féle szavazók a pótválasz­­táson Turehányi mellé állanak,­­ szintén kétségtelenné teszik a faj-­­ védő gondolat jelöltjének győzel­mét. Turehányi Egon támogatá­sára még a hét folyamán leutazik : Eckhardt Tibor, Zsirkay­­Juhos és S­zendvai István.

Next