A Népbarát, 1863 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1863-01-04 / 1. szám
strázsálni, sőt a konczot megfogni, — mint azt lesni, hogy a törököt a maszka ne egye meg. Vége van a franczia politika lehetetlenségének , mely az alkotmányosságot épen úgy utálja, mint a maszka, — és épen azért minden áron gátolta az angol befolyást, és hogy az erőre ne vergődhessék, minduntalan csinált zavart a Keleten, és az angol kormány kénytelen volt figyelmét a roskadó törökre fordítani. Most megváltozott a helyezet, Anglia most már nem támogatja a törököt, sőt kívánja, hogy hanyatt essék, de a szomszéd országba fészkelte magát, most már az angol politika Görögországban lakik, és csinálja az étvágyat a görögöknek, hogy ők falják föl a haldoklót, ne más! Hogy Palmerston jó helyre talált ütni, mutatja a következés, a franczia császár olyan ájult, mint egy ispitás, — kikapták kezéből az ijesztőt. — Anglia a népek érdekében keresett támaszt, mely nem beszél rókanyelven, hogy úgy bolondoson el valakit, hanem kifejezi, hogy élni, nagyobbodni és hatalmas akar lenni. Többé nem kell félni Angliának, hogy hátha összerogyik a török, sőt kívánja ezt, titkon izgatja a Törökországban lakó görögöt, és ime, a két önkényuralom, a franczia s az orosz nem tud cselekedni. A görög trónra ki fog ülni, az Palmerston titka, — minthogy Angliának életkérdése a görögügy, — nem is fogják idő előtt megtudni. Az újévi köszöntés Párisban nem hallat valami előzajt, — amit eddig onnét tudunk, azaz Istentelen pazarlás, amit a franczia udvarban a nők véghez visznek. Minthogy a császárné egy ruhát nem vesz többször magára egyszernél, a többi is ugyanazt cselekszi. — Azt mondják, hogy ez mind a ipar érdekében történik, de nem hiszem , hogy a szertelen pazarlás más tekintetben ne kívánna áldozatot, az állampénztár és az egyesek vagyonában. E csillogásban mi a haszon, mikor a mexikói dicsőségtelen harcz már kétszáz millió frankba kerül? erre adjanak feleletet a párisi lapok , ha mernek rá felelni. A törvényhozótestület megnyitásakor sem mondhat a császár semmi megnyugtatót a francziáknak, mert sem harcztéri, sem politikai győzelmet nem tud fölmutatni, —s ha tán a római reformokkal akarna dicsekedni, az a francziákat egy cseppet sem fogja megnyugtatni. Válságban van a Napóleoni uralkodás, — és ez is keményen ki fogja próbálni, mennyire védi meg a trónt az a sok új szoknya, mit a franczia udvarhölgyek összehalmoznak. A török kormány kezdi kidörgölni szemeiből az álmát, — most veszi észre hogy Oláhország felől a szerb fejedelem részére küldött fegyvereket muszka ajándék , — már pedig a vén gyerekek nem szüreti puffogatásra használják a fegyvert. Bukarestben kire futamodott, hogy a törökök e fegyverszállítás miatt átlépték volna a fejedelemségek határait. Mi nem hisszük , mert mire a törökök észrevették a fegyverküldeményt, és le jön leplezve a franczia és orosz szándék, Palmerston már régen felelt Görögországban , — és megmutatta, hogy ő is látja mit csinálnak, — és ő is szerzett magának páholyt, honnét a keleti komédiát ne csak láthassa, de igazgathassa is. POLITIKAI HÍREK. Olaszország. Azon hírek, mik Párisban a miniszteri módosításokra nézve támadtak, merőben alaptalanok. Ratazzi félrevonul, s legkevésbé sincs szándékában zavart okozni utódainak. A „Discussione“ szerint Garibaldi Caprerában marad, hova 22-én érkezett meg, míg kigyógyul csúzbántalmaiból; egészségének helyreállítása után Nápolyba menend. Ismét több nyilatkozatáról tesznek említést a lapok, melyekből mély neheztelés rí ki a király, ennek miniszterei és hadvezérei ellen. Az olasz kamrák csak januárius végén fognak összeülni. Pénzügyi kérdések fognak tárgyaltatni, először a földhitelintézet, azután a budget, s végre a kölcsön. Francziaország. Fould pénzügyminiszternek jelentése a mexicói expeditiót illető 1862-ik évben tett költségeket 83 millióra teszi. 35 millió fedezését indítványozza, mit a törvényhozótestülettől kívánni fog. Azt hiszi, hogy adófelemelés útján az 1863-iki költségvetésben 110 millióra rúg a fölösleg, miből a mexicói háború s egyéb előrenem látható esetek költségeit fedezni lehet. A párisi politikai körökben azon hír, hogy Lincoln elnök rendeletet adott, miszerint 40,000 ember induljon a texasi öbölbe, nagyon felélénkítette az Éjszaki államokkal Mexico miatt fölmerülhető bonyodalmak aggodalmait. Ennek folytán a franczia hadügyminisztérium szigorú rendeleteket bocsátott Cherbourg, Brest és Lorientbe, a különben is nagy tevékenységgel történt hadikészületek minél nagyobb mérvbeni erélyes folytatására. A párisi apostoli követ 10,000 frankból álló ajándékot nyújtott át Drouin de Lhuys külügyminiszternek, melyet a pápa a roueni szűkölködő gyári munkások segélyezésére szánt. Őszentsége egyszersmind sajnálatát jelenti ki, hogy szigorú anyagi körülményei miatt Francziaország ragaszkodásáért nagyobb mértékben nem tanúsíthatja rokonszenvét és köszönetét. A „Moniteur“ szerint, japáni tudósítások fontos szervezeti reformokról beszélnek, melyek állítólag a fejedelem és az aristokratia közti viszonyok szabályozására vonatkoznak. — Decz. 29 fölkelt párisi tudósítás szerint csakugyan el volna határozva, hogy Londonban conferentia gyülend egybe a róniai szigetek ügyének szabályozása végett. — Beszélik, hogy azon trónbeszédben, mellyel a franczia császár jan. 12-én a törvényhozó testületet megnyitja, érinteni fogja a római reformokat is. — Franczia, Angol-, és Oroszország athéni követei a következő együttes jegyzéket küldték az ideiglenes kormányhozFrancziaország Anglia és Oroszország aláírt követeinek van szerencséjük értesíteni Bulgaris urat azon egyességről, melyet a három hatalom f.he - én egymással kötött, és meghatalmazottjai aláírásával ellátott. Francziaország, Anglia és Oroszország lekötelezetteknek nyilvánítják magukat arra, hogy ezen három államuralkodó császári és királyi családainak egyik tagja se fogadhassa el, vagy viselhesse a görög koronát. Ennek folytán sem Alfred herczeg cs. k. felsége mint az angol királyi csaádi tagja, sem Romanoffszky Leuchtenberg hgycs. fensége, az orosz mely császári család tagja el nem fogadhatja a görög koronát, ha a hellén nemzet őket ezzel megkínálná, stb. Athén decz 12. 1862. Bourrée, Scarlett Blondoff. — A „Patrie“ szerint Stambulban várják sir Henry Bulwer megérkezését Aegyptomból. Ezen váratlan viszatérést a politikai helyzet idézte volna elő. — Morlot, párisi érsekbibornok decz. 29-én meghalt. Laroche Jacquelin marquis a szertszék érdekeinek buzgó védője, szintén veszélyesen beteg. A császár azon figyelmet tanúsította iránta, hogy tudakozódott hogylétéről. Az „Európa“ szerint Ausztria és Francziaország megegyeztek volna abban, hogy a portának mérsékletet ajánljanak a Montenegróval kötött szerződés végrehajtása tárgyában. A porta lemondana arról, hogy őrházakat építsen a csetinyei után s beérné vele, hogy a török területen a határon erőditvényeket állítson fel. Az egyptomi király ezer néger katonát engedett át Francziaországnak, hogy azokat Mexikóban használja. — Az „Agence continentale“-nak azt táviratozzák , hogy a franczia nagykövet decz. 26-kán új értekezletet tartott a pápával. Azt állítják , hogy ezen találkozáson nevezetes politikai elhatározások jöttek volna létre. — A Rómában levő orosz követ értekezletet tartott Antonelli bibornokkal. A „France“ szerint a pétervári kabinet mindenben osztja Francziaország nézeteit a római kérdésre vonatkozólag. — A belügyministernek egy körjegyzéke a déli tartományok megyefőnökeit felszólítja, jelölnek meg azon helyhatóságokat, melyek a felkelés elnyomásához nem nyújtanak elégséges támogatást, hogy feloszlattassanak. A minisztérium bízik a nemzetőrség közreműke 1* 3