A Népbarát, 1863 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1863-01-04 / 1. szám

strázsálni, sőt a konczot megfogni, — mint azt lesni, hogy a törököt a maszka ne egye meg. Vége van a franczia politika lehe­tetlenségének , mely az alkotmányossá­got épen úgy utálja, mint a maszka, — és épen azért minden áron gátolta az an­gol befolyást, és hogy az erőre ne ver­­gődhessék, minduntalan csinált zavart a Keleten, és az angol kormány kényte­len volt figyelmét a roskadó törökre for­­dítani. Most megváltozott a helyezet, Anglia most már nem támogatja a törö­köt,­­ sőt kívánja, hogy hanyatt essék, de a szomszéd országba fészkelte magát, most már az angol politika Görögor­szágban lakik, és csinálja az étvágyat a görögöknek, hogy ők falják föl a hal­doklót, ne más! Hogy Palmerston jó helyre talált üt­ni, mutatja a következés, a franczia csá­szár olyan ájult, mint egy ispitás, — ki­kapták kezéből az ijesztőt. — Anglia a népek érdekében keresett támaszt, mely nem beszél rókanyelven, hogy úgy bo­londoson el valakit, hanem kifejezi, hogy élni, nagyob­bodni és hatalmas akar lenni. Többé nem kell félni An­gliának, hogy hátha összerogyik a török, sőt kívánja ezt, titkon izgatja a Török­országban lakó görögöt, é­s ime, a két önkényuralom, a franczia s az orosz nem tud cselekedni. A görög trónra ki fog ülni, az Palmerston titka, —­­ minthogy Angliának életkérdése a görögügy, — nem is fogják idő előtt megtudni. Az újévi köszöntés Párisban nem hallat valami előzajt, — a­mit eddig on­nét tudunk, azaz Istentelen pazarlás, a­mit a franczia udvarban a nők véghez visznek. Minthogy a császárné egy ruhát nem vesz többször magára egyszer­­nél, a többi is ugyanazt cselekszi. — Azt mondják, hogy ez mind a ipar érdeké­ben történik, de nem hiszem , hogy a szertelen pazarlás más tekintetben ne kívánna áldozatot, az állampénztár és az egyesek vagyonában. E csillogásban mi a haszon, mikor a mexikói dicsőség­­telen harcz már kétszáz millió frankba kerül? erre adjanak feleletet a párisi la­pok , ha mernek rá felelni. A törvény­hozótestület megnyitásakor sem mond­hat a császár semmi megnyugtatót a francziáknak, mert sem harcztéri, sem politikai győzelmet nem tud fölmutatni, —­s ha tán a római reformokkal akar­na dicsekedni, az a francziákat egy cseppet sem fogja megnyugtatni. Válság­ban van a Napóleoni uralkodás, — és ez is keményen ki fogja próbálni, mennyire védi meg a trónt az a sok új szoknya, mit a franczia udvarhölgyek összehal­moznak. A török kormány kezdi kidörgölni szemeiből az álmát, — most veszi észre hogy Oláhország felől a szerb fejedelem részére küldött fegyvereket muszka aján­dék , — már pedig a vén gyerekek nem szüreti puffogatásra használják a fegyvert. Bukarestben kire futamodott, hogy a törökök e fegyverszállítás miatt átlépték volna a fejedelemségek határait. Mi nem hisszük , mert mire a törökök észrevet­ték a fegyverküldeményt, és le jön lep­lezve a franczia és orosz szándék, Pal­merston már régen felelt Görögország­ban , — és megmutatta, hogy ő is látja mit csinálnak, — és ő is szerzett ma­gának páholyt, honnét a keleti komé­diát ne csak láthassa, de igazgathassa is. POLITIKAI HÍREK. Olaszország. Azon hírek, mik Párisban a miniszteri módosításokra nézve támadtak, merőben alap­talanok. Ratazzi félrevonul, s legkevésbé sincs szándékában zavart okozni utódainak.­­ A „Discussione“ szerint Garibaldi Caprerában marad, hova 22-én érkezett meg, míg kigyógyul csúzbántalmaiból; egészségé­nek helyreállítása után Nápolyba menend. Ismét több nyilatkozatáról tesznek említést a lapok, melyekből mély neheztelés rí ki a ki­rály, ennek miniszterei és hadvezérei ellen.­­ Az olasz kamrák csak januárius végén fognak összeülni. Pénzügyi kérdések fognak tárgyaltatni, először a földhitelintézet, azután a budget, s végre a kölcsön. Francziaország. Fould pénzügyminiszternek jelentése a mexicói expeditiót illető 1862-ik évben tett költségeket 83 millióra teszi. 35 millió fede­zését indítványozza, mit a törvényhozótestü­­lettől kívánni fog. Azt hiszi, hogy adófeleme­lés útján az 1863-iki költségvetésben 110 mil­lióra rúg a fölösleg, miből a mexicói háború s egyéb előre­­nem látható esetek költségeit fedezni lehet.­­ A párisi politikai körökben azon hír,­­ hogy Lincoln elnök rendeletet adott, misze­rint 40,000 ember induljon a texasi öbölbe, nagyon felélénkítette az Éjszaki államokkal Mexico miatt fölmerülhető bonyodalmak aggo­dalmait. Ennek folytán a franczia hadügymi­nisztérium szigorú rendeleteket bocsátott Cherbourg, Brest és Lorientbe, a különben is nagy tevékenységgel történt hadikészü­letek minél nagyobb mérvbeni erélyes folytatására.­­ A párisi apostoli követ 10,000 frank­ból álló ajándékot nyújtott át Drouin de Lhuys külügyminiszternek, melyet a pápa a roueni szűkölködő gyári munkások segélyezésére szánt. Ő­szentsége egyszersmind sajnálatát jelenti ki, hogy szigorú anyagi körülményei miatt Francziaország ragaszkodásáért na­gyobb mértékben nem tanúsíthatja rokonszen­­vét és köszönetét.­­ A „Moniteur“ szerint, japáni tudósí­tások fontos szervezeti reformokról beszélnek,­­ melyek állítólag a fejedelem és az aristokratia közti viszonyok szabályozására vonatkoznak. — Decz. 29 föl­kelt párisi tudósítás sze­rint csakugyan el volna határozva, hogy Lon­donban conferentia gyülend egybe a róniai szigetek ügyének szabályozása végett. — Beszélik, hogy azon trónbeszédben, mellyel a franczia császár jan. 12-én a tör­vényhozó testületet megnyitja, érinteni fogja a római reformokat is. — Franczia, Angol-, és Oroszország athéni követei a következő egy­üttes jegyzéket küldték az ideiglenes kormányhozFrancziaország Anglia és Oroszország aláírt követeinek van szerencséjük értesíteni Bulgaris urat azon egyességről, melyet a három hatalom f.­he - én egymással kötött, és meghatalmazottjai aláírásával ellátott. Francziaország, Anglia és Oroszország lekötelezetteknek nyilvánít­ják magukat arra, hogy ezen három államu­­ralkodó császári és királyi családainak egyik tagja se fogadhassa el, vagy viselhesse a gö­rög koronát. Ennek folytán sem Alfred her­­czeg cs. k. felsége mint az angol királyi csa­­ádi tagja,­­ sem Romanoffszky Leuchtenberg hg­y­cs. fensége, az orosz mely császári család tagja el nem fogadhatja a görög koronát, ha a hellén nemzet őket ezzel megkínálná, stb. Athén decz­ 12. 1862. Bourrée, Scarlett Blon­­doff. — A „Patrie“ szerint Stambulban várják sir Henry Bulwer megérkezését Aegyptomból. Ezen váratlan viszatérést a politikai helyzet idézte volna elő. — Morlot, párisi érsekbibornok decz. 29-én meghalt. Laroche Jacquelin marquis a szer­t­szék érdekeinek buzgó védője, szintén veszélyesen beteg. A császár azon figyelmet tanúsította iránta, hogy tudakozódott hogy­­létéről.­­ Az „Európa“ szerint Ausztria és Fran­cziaország megegyeztek volna abban, hogy a portának mérsékletet ajánljanak a Monte­negróval kötött szerződés végrehajtása tárgyá­ban. A porta lemondana arról, hogy őrháza­kat építsen a csetinyei után s beérné vele, hogy a török területen a határon erőditvénye­­ket állítson fel.­­ Az egyptomi király ezer néger katonát engedett át Francziaországnak, hogy azokat­­ Mexikóban használja. — Az „Agence continentale“-nak azt táviratozzák , hogy a franczia nagy­követ decz. 26-kán új értekezletet tartott a pápával. Azt állítják , hogy ezen találkozáson neveze­tes politikai elhatározások jöttek volna létre. — A Rómában levő orosz követ értekez­letet tartott Antonelli bibornokkal. A „France“ szerint a pétervári kabinet mindenben osztja Francziaország nézeteit a római kérdésre vo­natkozólag. — A belügyministernek egy körjegyzéke a déli tartományok megyefőnökeit felszólítja, jelölnek meg azon helyhatóságokat, melyek a felkelés elnyomásához nem nyújtanak elég­séges támogatást, hogy feloszlattassanak. A minisztérium bízik a nemzetőrség közreműke­ 1* 3

Next