Hampel József (szerk.): ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ ÚJ FOLYAM 25. KÖTET (1905)
1905 / 3. füzet - LEVELEZÉS - FOLLAJTÁR JÓZSEF: Pöstyén egyházi emlékeiről
206 archeológiai értesítő, falai között állítólag kincset keresve — leromboltatta. A magára maradt romokat az idő fogán kívül az élelmesség is kikezdte, sziklakeménységű téglája kitűnő építőanyagul volt értékesíthető. Nem messze a templom romtól — kissé nyugatnak a mezőn — egy régi, templarius kút létezik. A róla szóló regét Mednyánszky Alajos báró tollából birjuk. Ujabb időben az ájtatos nép körében csodás jelenésekről kezdett néhány könnyen buzduló asszony híreket terjeszteni. A hit szárnyán már csodák stb. történtek itt és a messze vidékről tömegesen sereglett ide a vidék könnyen hivő népe. A megejtett vizsgálat alapján az egyházi hatóság a kút betömését kérelmezte a világi elöljáróságnál. A búcsújárók elmaradtak, a csodás események ma csupán idősebb emberek elbeszélései után ismeretesek. Fel kell még említenem a fájdalmas szűz Anyát ábrázoló szobrot. Ez mint szobrászati munka méltán csodálatot gerjeszt, annál is inkább, miután tekintélyes múltra tekinthet vissza. A nép kiváló tiszteletben részesíti és a fentebb említett régi kúttal kapcsolatban csodás események tárgyává avatta a túlbuzgóság. Egyik munkájában Balog Flóris Ágost is említi , hivatkozással Kubica volt s.lelkész közlésére. A szobrot takaró brüsszeli csipkéből drága palást, gróf Erdődy József államminiszter nejének Mayer Erzsébetnek esküvői palástjából készült. Az egykori templomra vonatkozó történelmi adatok idő sorrendben ezek : Említik a pápai tizedszedők.4 Az 1560. évi egyházlátogató jelentése szerint: Pöstyén .... másik temploma, kolostor gyanánt szent István tiszteletére szentelve, a községen kívül elterülő mezőn, ez is fogyatékos.5 A plébániai levéltár adatai szerint a XVI. században elhagyottan állt, miután a község földesurai : Ungnád Ádám, Salm Gyula, báró Lichtenstein S. özvegye és utána Thurzóék a reformáczió ismert pártfogói, csupán a belső templom használatát engedték. Ezen elhanyagoltatás 70 évnél tovább tartott és az épületen erős nyomokat hagyott, miket csak Bercsényi Imre buzgósága és áldozatkészsége tudott eltüntetni. 1647-ben az evangélikus rendek által visszakövetelt templomok között szerepel Pöstyén kolostor temploma, de ezt a katholikus rendek nem hajlandók átengedni. A szécsényi megegyezés értelmében a katholikusoké maradt volna, ámde a földesúr Forgách Simon grófnak Rákóczyhoz való átpártolása miatt dühöngő osztrákok tűzzel-vassal való bosszúállásának esett áldozatul és csak az Erdődy család birtokba jutásával lett kijavítva, a mikor is Erdődy György gróf bőkezűsége juttatta új tető alá. 1772-ben villámütés gyújtotta fel. Helyreállíttatási költségeihez a saját Hormayr-Mednyánszky : Hist. Taschenbuch für 1824. 243. 1. Itt fel kell említenem, hogy az Egyházművészeti Lapok 1884. évfolyamában 243—245. 11. Adalékok Pöstyén műemlékeihez czimű közlemény tévesen idézi Magyar Sión. 1865. 217—218. lapjait ; az ott leírt kút a Mátra-Verebélyi. 2 V. ö. előbbi jegyzetben említett Adalékok stb. közleményt. 3 Aug. Flor. Balogh : Beatissima V. Maria I. 294. 4 Monumenta Vaticana Hungáriáé. I. 187. 5 Némethy Lajos : Series Parochiarum et Parochorum etc. 6 Hist, de patr. Rel. Evang. Appendix.