ARCHAEOLOGIAI KÖZLEMÉNYEK - A HAZAI MŰEMLÉKEK ISMERETÉNEK ELŐMOZDÍTÁSÁRA 15. KÖTET (1887)

15. kötet

A SARMIZEG­ET­USAI MU­HIEEUM IRTA KIRÁLY PÁL. A h­unyadmegyei történelmi és régészeti társulat elnöksége 1881 tavaszán, bizottságának egyik vidéken lakó tagja, Nemes Sámuel hátszegi járásbiró ur által értesülvén a várhelyi (Sarmize­getusa) archaeologiai leletről, elrendelé annak megvásárlását a társulati múzeum javára. •­ A lelet kizárólag a Mithra­cultus emlékeiből állott. A társulat elnöksége később helyszíni szemlét tartván s meggyőződvén, hogy a terület megváltása a tovább kutatás érdekében elkerülhetl­enül szükséges, szer­ződésre lépett az oláh telektulajdonossal és az ásatás végrehajtásával a dévai m. kir. állami főreál­iskola igazgatóját Téglás Gábor urat s engem bízott meg. A munkát 1882 július 5-kén kezdtük meg és tíz napig folytattuk szakadatlanul Fiorellinek horizontálisan ásató módszerét követve, hogy meg­találjunk, megmentsünk minden parányi darabot. — Kutatásainkat gazdag eredmény jutalmazá. A relieftöredékek s egyéb emlékek száma midőn ásatásaink eredményét is elhelyeztük a társulati múzeumba 260—260-ra emelkedett. Oly tömeg, milyent a legszerencsésebb véletlen sem juttatott még eddig egyetlen kutató kezébe sem, és a társulat elnöksége engem bízott meg a leletek ismertetésével, földolgozásával, azon óhajtással, hogy majdan a kész munka kiadása érdeké­ben forduljak a Magy. Tud. Akadémiához. 1882 őszén Torma Károly egyetemi tanár úr, archeologiánk eme kiváló tekintélye tudomá­nyos körúton lévén, megtekinté az akkor még igen kezdetleges állapotban lévő dévai múzeumot is és áttanulmányozá a leleteket epigraphiai szempontból. Tanulmányának eredményét az Archaeolo­gisch-epigraphische Mittheilungen aus Oesterreich czímű folyóirat 1882-ik évi Vl-ik füzetében tette közzé, közölve egyúttal a hunyadmegyei történelmi és régészeti társulat nagytudományú elnökének, a Magy. Tud. Akadémia tiszteleti tagja gróf Kuun Géza urnak a 72-ik számú ara­botiván előforduló Nabarra Istennévről írt s a Keresztény Magvető 1882 január-februári füzetében megjelent «Nabarza Istennévről» czímű értekezésének kivonatát is. Gróf Kuun Géza úr eme essay-je, Torma Károly egyetemi tanár úr epigraphicus közlései, s a hírlapok értesítései fölkeltvén a tudományos világ figyelmét, dr. Benndorf Ottó a bécsi tudomány­egyetem nagytekintélyű tanára, ki Torma Károly úr révén már előbb is értesült a sarmizegetusai ásatás gazdag eredményéről, a nemzeti múzeum nagytudományú igazgatója Pulszky Ferencz úr meghívására és kalauzolása mellett, készséggel érkezett Dévára, vizsgálat alá veendő a domborműve­ket. (1883 május.) Kíséretében voltak segédje Studniczka Ferencz és egy rajzoló. Dr. Benndorf látható meglepetéssel szemlélte az emlékek nagy tömegét, és azonnal hozzá­fogván az általam már megkezdett rendezéshez, háromnapi szakadatlan munka után befejezé azt. De a gyors munka még Benndorfot a nagy szakértőt is tévedésekbe sodorta, különösen ásvány­taniakba, melyeket azóta a folytonos tanulmányozás közben, alkalmam nyilt tisztelettel helyre­igazíthatnom. Studniczka az expeditió eredményét az ((Archœologisch-epigraphische Mittheilungen aus

Next