A Reggel, 1919. január (8. évfolyam, 3-25. szám)

1919-01-04 / 3. szám

2 Annál jobb! Kezünkben van a kevésszámú magyarországi kommunista terroris­ták lapja, a Vörös Újság ötödik száma. .A nemzetközi forradalom él!“ című­ cikk így kezdődik: »Egyik német, félakarású, félúton megálló, gyávaságba fulladó kép­viselője a németországi szociál­demokrata pártnak azt mondotta a nemzetközi proletárforradalom egyik vezérének, ami Liebnecht Káro­sunknak. Ha így folytatja, romba dől Németország. A mi elvtársunk, Liebnecht Károly, a mindenkor bá­tor és áldozatkész kommunista, azt felelte a ládbőrző hátú urnak: — Annál jobb!“ A »Vörös Újság“ láthatóan ör­vend ennek a nagyszerű, bátor vá­lasznak s úgy látszik, ha valamelyik józan magyar szocialista megmon­daná a magyar kommunisták vezé­reinek, hogy ha így folytatják az izgatást, a csak nemrég felszabadult Magyarország rombadől, ők is azt felelnék: Annál jobb! Csak hadd pusztuljon, menjen itt tönkre min­den, érték, emberélet, a fő, hogy győzzön a proletárforradalom, azaz, hogy ők ülhesenek nyeregbe. Mit nekik az ország, nekik csak az a fontos, hogy az eljövendő proletár­­diktatúra idején ők legyenek a dik­tátorok. Mit bánják ők, ha közben be is masíroznak a bennünket kö­rülvevő ma még imperialista álla­mok katonái és tönkrezúznák ezt az országot, mit bánják ők, ha tönkre is megy­­ minden termelés, megállnak a gépek, elpusztulnak a gyárak, beköszönt az éhség, a maga borzalmas formájában, éhezni fog a gazdag és szegény, burzsoá és munkás egyaránt, nekik csak az ő diktatúrájuk a fontos, ezért hajlan­dók feláldozni mindent, a „bur­­zsoát“ és a falu népét egyaránt. Józan emberek, akik Oroszország­ból hazajöttek, rémes dolgokat be­szélnek az ottani lehetetlen, zűrza­varos állapotokról. A termelés úgy­szólván teljesen megszűnt, irtózatos ára van mindennek, mert a közle­kedés terén valósággal borzalmas állapotok uralkodnak. Hogy néhány ember az ilyen lehetetlen viszonyok közepette is jól él a zűrzavarban halászván, az is bizonyos, de, hogy a józan gondolkodású polgárság irtózik ennek az állapotnak még a gondolatától is az még bizonyo­sabb. Hazudik mindenki, aki a bolse­­vizmust enyhébb színben óhajtja feltüntetni és csodálkozunk a Nép­szaván, amely a mai zavaros idők­ben olyan megállapításokat tesz, hogy a szociáldemokrata párt kö­zelebb áll a bolsevizmushoz, mint a polgári pártokhoz, mert halálos ellensége a polgári társadalomnak. Eddig csak a fővárosban dolgoz­nak a kommunista urak —­ de úgy látszik, ki akarnak menni a vidékre is. Hát csak menjenek, jó helyre menned ! Csak mondják el, hogy jobb volna, ha Magyarország tönkre menne, legalább tisztán fogja látni a vidék, hogy mit akarnak ezek a jó urak. A vidék népének kötelessége, hogy a túlzó agitátorok ellen a legnagyobb eréllyel lépjen fel. Lás­sák be végre ezek az urak, hogy a magyar nép még nem tart ott, hogy ha megkérdezik tőle, mi lesz, ha Magyarország összeomlik, azt fe­lelje : Annál jobb! A REGGEL Hogyan szállták meg Pozsonyt a csehek, Pozsony, január 3. Pozsony város megszállását hosszabb tár­gyalások előzték meg. Marecha olasz ezredes a főpályaudvaron kijelentette a polgármesternek és a vele volt kiküldötteknek, hogy felhatalmazása van az ententétől Pozsony megszállására. A pol­gármester tiltakozását fejezte ki és egyben kérte a parancsnokot, hogy ha mégis megszállják a várost, úgy kíméljék a lakossá­got. Az olasz ezredes kijelen­tette, hogy a megszálló csapat tiszta sorkatonákból áll és tel­jesen fegyelmezett, miért is tel­jes garanciát vállal a lakosság személy- és vagyonbiztonságáért. A katonákat különböző kaszár­nyákban helyezték el. A Po­zsonyban levő magyar katona­ságot lefegyverezték. A város­házát, megyeházát és postát megszállották. A magyar köz­­igazgatást teljesen meghagyták és a hivatalok zavartalanul mű­ködnek. A cseh katonák az utcán a polgárokkal szemben udvariasan viselkednek. Bevonu­láskor a cseh csapatok azonnal rendet teremtettek Marecha ez­redes néhány fosztogatót fel­akasztatott. A csőcselék meg­rémült és a rend helyreállott. Bécs, jan. 3. A Fremdenblatt értesülése szerint Pozsony meg­szállása után Coch lelkész vette át a város feletti imperiumot. A magyar hatóságok lemondtak és nem működnek. Aki a feleségét a csehektől félti. Egy éjjeli látogató a rendőrségen. (A Reggel tudósítójától.) Igen ér­dekes és a mostani állapotokra jel­lemző jelenet játszódott le, ma késő­bel a rendőrség ügyeletes szobájában. Fél tizenegyet ütötte éppen a színház toronyénak kiér­demesült órája, mikor a városháza vasrácsos ajtaja előtt megállóit egy lerongyolt külsejű, riadt kinézésű alak s remegő kérges kezeivel a kilincset verdesve, bebocsátást kért. — Mit akar ? kérdezte a kaput őrző fegyveres rendőr. — Azér’ gyüttem, hogy meg­­taggyam, mit akarnak tőlem a csehek! — hangzott a nem min­dennapi felelet. — A rendőr bebocsátotta a kü­lönös vendéget. — Bevezették az ügyeletes szol­gálatot teljesítő Schwarcz Árpád rendőrfelügyelő hivatali helyiségébe. A felügyelő gyakorlott rendőri szeme rögtön meglátta, hogy va­lami nincs rendén. Leültette az atyafit, szemben az íróasztalával, úgy, hogy a villanylámpa fénye teljesen megvilágította az arcát. Szemügyre vette az alakot. Öreg, ötven év körüli napszámos kinézésű ember volt s hona alatt egy üres tarisznyát szorongatott, amit csak hosszas unszolásra volt hajlandó letenni. .. — ^ A felügyelő kérdéseire bemondta a nacionáléját. Lengyel József 47 éves református vallásu gazdálkodó s az Attilla-utca 24 szám alatt la­kik. Lassan, vontatottan beszél, időnként a fejéhez kap s szeme ki­fejezéstelenül mered maga elé. Látszik rajta, hogy fáradságába kerül a gondolkozás. Haja csapzot­­tan lógott az arcába, lekonyult ba­jusza alatt Összevacogott a "két fog­sora. Valóságos Lombrozó-típus. — Mi a kívánsága ? kérdezte a felügyelő az érji látogatótól. Erre elmondta, hogy tegnap este a felesége azzal állott elő: — No, Józsi, gyüjj ide, ülj az ölembe utoljára.. — Már mér’ utóljára ? kérdeztem tőle. Aszongya,­­ hogy azért, mert mán gyülnek a csehek és azok fognak az ölembe ülni, s teneked meg onnan a kuckóból ki nézned majd! Debijon nem nézem én, gondu­­tam, s fogtam magam elmentem világgá. Mostanságig a bábonyi erdőn bujdostam, hogy meg ne tanuljanak a csehek, mer’ nem aka­rom, hogy az én szép, fiatal fele­ségemet a cseh ölében lássam. — Fiatal a felesége? — kér­dezte a rendőrfelügyelő. — Fiatal hát, negyvennégy éves, meg szép is, akár a rózsa! Osztán ahogy bolyongtam, eccer csak meg­jelent az Úristen és aszongya, hogy: — Briggy te szegény ember a városházára, ott majd megmondják , micsinál, hogy el ne szeressék a csehek a feleségedet. Hát ide gyüttem a méltóságos rendőrfőka­­pitányság úrhoz, hogy védjék meg a feleségem. Schwarcz Árpád felügyelő látva, hogy elmebajos emberrel van dolga, megnyugtatta azzal, hogy intéz­kedni fog és nem engedi meg, hogy ilyen szép fiatal asszony ölébe a csehek beüljenek és a családi szentélyt bem­ocskolják. Ez­után az orvosi vizsgálat megfejtéséig Lengyel Józsefet őrizetbe vette. Miskolcz, 1919. január hó 4. Román fenyegetés. Kolozsvár, jan. 3. Neculcea tábornok és Stanescu alezredes aláírásával rendelet jelent meg, mely közli, hogy a román nem­zeti tanácstól kapott értesítés szerint a meg nem szállott terü­letek román lakosaival a magya­rok erőszakoskodnak. A legfel­sőbb hadvezetőség ezen erősza­kosságokért az illetők letartóz­tatását, egyszersmind a vezető személyek internálását rendeli el azzal, hogy a vezető személyek az erőszakosságokért életükkel felednek. Meghiúsult fosztogatás a tüzérlak­tanyában. Pénteken délután a tüzér­laktanya parancsnoksága telefo­non sürgős segítséget kért a rendőrségtől, mert ott egy cso­mó csőcselék és katona ki akarja fosztani a tüzérlaktanya raktárát. E hír vétele után a városházán szolgálatot teljesítő Schwarcz Árpád rendőrfelügyelő azonnal intézkedett egy nagyobb kar­hatalom kirendelése iránt és egyben az esetről azonnal je­­lentést tett dr. Rimóczy József rendőrfőkapitánynak is, mivel azonnal a helyszínére ment, a fosztogatóknak ekkorra már nyoma veszett; a főkapitány uta­sítására azonban egy karhatalmi őrség a raktárak őrzésére kint maradt. Poruijárt betöri. Bacsinszky Gyula a Szent István kórház gondnoka éjjel fél 12 órakor telefonon jelen­tette Schvarcz Árpád ügyeleti szolgálatot teljesítő rendőfelügye­­lőnek hogy egy eddig ismeret­len katona bemászott a kórház udvarába és ott lopni akart.­­ Bacsinszky a neszre kiment az udvarra és revolverrel a tolvajra lőtt, de a lövés nem talált, a tolvaj elmenekült. Schvarcz rendőrfelügyelő azon­nal egy erős őrjáratot küldött a Szent István kórház környékére. — Migitive. A magyar mérnök- és építész-egylet Miskolcz diósgyőri osztálya folyó évi január 7-én, ked­den délután 5 órakor a Városháza nagytermében szakülést tart, mely­nek tárgya Gáspár Imre mérnök előadása A „földbirtokreformról“. Ezen ülésre az egyesület t. tagjait s az érdeklődőket meghívja az El­nökség. — a miskolczi hadból visszatért f­elcsitedési felkéretnek, hogy saját jól felfogott anyagi érdekeik meg­óvása céljából folyó hó 5-én, vasár­nap délelőtt 10 órakor a miskolczi szociáldemokrata kereskedők szerve­zete helyiségében, Korona szálloda kistermében okvetlenül megjelenni szíveskedjenek. Az elnökség.

Next