A Színes Sport, 2000. november (1. évfolyam, 162-190. szám)
2000-11-02 / 162. szám
4 a Sportwww.asport.hu A 2000-2001-ES BAJNOKSÁG CSAPATAINAK ÉRTÉKELÉSE : Értékelje csapata alapszakaszbeli teljesítményét! @ Erőnléti felkészítésben, taktikában, eredményességben sikerült-e megvalósítania azt, amit a rajt előtt eltervezett? Kik azok a játékosok, akik a vártnál többet, illetve kevesebbet nyújtottak? O Tudásának megfelelően szerepelt-e a csapata, reálisnak tartja-e a végső helyezést? O Melyik mérkőzésen játszott a legjobban, illetve a legrosszabbul az együttese? ¤ A tavalyihoz mérten emelkedett-e a mérkőzések irama, színvonala, és vár-e minőségi javulást a tizenkét csapatos bajnokságtól? (A csapatok értékelése az alapszakasz összevont tabelláján elfoglalt helyezésük sorrendjében olvasható.) 7. Ferencváros 1. Felemásra sikeredett számunkra az alapszakasz, hiszen a szezon elején gyengén játszottunk, s emiatt elmaradtak a jó eredmények. Szerencsére később sikerült javítanunk, mégha az utolsó meccsünk nem is úgy alakult, ahogy szerettük volna. Mindent összevetve, kihoztuk magunkból a minimális célt, dobogóra kerültünk az alapszakasz végén. A gyengébb kezdésben jelentős szerepet játszott a sok sérülés, valamint az, hogy a nyáron a tévéközvetítések miatt kánikulai melegben játszott meccsekből nem tudtunk jól kijönni. Fordulópont volt a Dunaferr elleni hazai találkozónk, hiszen a csapat ezután elkapta a fonalat, és a lendületünk egészen az utolsó fordulóig tartott. 2. Mind taktikában, mind eredményességben sikerült olyan szintre felhozni a csapatot, amely alap lehet a továbblépéshez. Hiszem, hogy megfelelő erősítés után eredményesebbek leszünk. 3. Nem szívesen megyek bele értékelésbe, hiszen az alapszakasz befejezése után folytatódik a bajnokság, így csak a téli szünetben vállalkoznék a játékosok teljesítményének bírálatára. Aki látta a mérkőzéseinket, az láthatta, hogy ki mennyi szerepet kapott, ez lehet a mércéje annak, hogy kivel mennyire voltam, illetve vagyok elégedett. Csank János vezetőedző: LABDARÚGÁS • NB évfolyam 162. szám • 2000. november 2. 14 6 3 5 23-21 21 4. Reális a csoportunkban elért harmadik helyezésünk, hiszen jelenleg a Lombard és a Dunaferr összeszokottabb csapat a miénknél. Kedvező pozícióból várhatjuk az új bajnokságot, hiszen csak két ponttal vagyunk lemaradva az első helyezettől. 5. A legjobban az első fordulóban játszottunk a Haladás ellen, amikor nagyon egymásra talált a csapat a közönséggel. Voltak olyan mérkőzéseink, amelyeken jól ment a csapatnak, mégsem sikerült nyernünk, ilyen volt, például, a Lombard és a Dunaferr elleni hazai találkozónk. A mélypont a Dunaferr és a Haladás ellen volt, idegenben , mindkét mérkőzésen akaratgyengén, elképzelés nélkül játszottunk. 6. Javulást tapasztalok az elmúlt évekhez képest, remélem, ez nem csak pillanatnyi fellángolás. A tizenkét csapatos bajnokság is pozitívan befolyásolja a labdarúgásunkat, mert a játékosok között nagyobb lesz a harc azért, hogy első osztályú csapatokba kerülhessenek. A számok tükrében Otthon 7 3 3 1 14- 9 12 Vendégként 7 3 - 4 9-12 9 Hazai pályán ugyan fölényes győzelemmel kezdett a Ferencváros, utána azonban négy alkalommal nem tudott nyerni, aztán a legutóbbi két ellenfelét legyőzte. Az Üllői úti stadionban csak a Győr diadalmaskodott a Ferencváros felett. Nagyon karakteres a csapat idegenbeli mérlege, vagy nyert, vagy vesztett, utóbbit eggyel többször. Vendégként is az első mérkőzését nyerte meg a csapat, aztán háromszor kikapott. Ezt követően kétszer győzött, ám az utolsó fordulóban Tatabányán újra vesztett, ezért lett negatív az összesítése. 1. szakasz 7 2 2 3 13-14 8 2. szakasz 7 4 1 2 10- 7 13 Jelentős az eltérés a két időszak eredményessége között. A tabellasorokból is kitűnik, a bajnokság elején még nem volt „kész" a csapat. Akkor a mérkőzéseinek kisebbik felét elvesztette, a gólkülönbsége negatív, igaz, csak egy találattal. Rosszul kezdte a csapat a második szakaszt is, de aztán zsinórban négyszer nyert, s összesen öt ponttal szerzett többet, mint az első időszakban. Érdekes, hogy három góllal kevesebbet ért el az együttes az utóbbi hét találkozóján, viszont fele annyit kapott, mint az első hetes sorozatban. A csapat két mérkőzésen nem szerzett gólt, s négyszer nem kapott. Legnagyobb különbségű győzelme: 4-0, a Haladás ellen Legjobb sorozata: öt egymást követő mérkőzésen veretlen, ezen belül négyszer egymás után nyert Házi gólkirály: Horváth Péter, 6 találat Játékosok: összesen huszonnégyen játszottak, egyedül Vén Gábor valamennyi mérkőzésen * Videoton 14 III 21-22 21 Csongrádi Ferenc vezetőedző: 1. Utólag a bravúrokat hajlamosak vagyunk természetesnek venni, míg a könyebbnek ígérkező meccseken elhullajtott pontokon sokat rágódunk. Ezáltal többnyire keserűbbnek véljük a történteket, ám úgy érzem, a megszerzett huszonegy pont, a csapat játékosállományát figyelembe véve, jó teljesítmény. 2. Az erőnléttel volt talán a legkevesebb gond, taktikailag azonban van mit javítani. A számos taktikai hiba főleg az otthon elvesztett meccseken volt szembetűnő. Mindez visszaütött az eredményességben, pedig lehetett volna még néhány meccset „megmenteni", és ezáltal előrébb lépni a tabellán. 3. Egyenletes, jó teljesítményt nyújtott a kapuban Milinte Árpád, a védelemben Lévai András és a középpályán Tóth Balázs. Az első csapatban őszszel debütált fiatal játékos hasznos tagja lett a csapatnak. Földes Gábor hét gólja mindenképpen dicséretes, de jó átlagos teljesítményt hoztak a többiek is. Úgy érzem, hogy Zombori Zalán is megértette, mit kérek tőle, a csapattól, és remélem, akárcsak az MTK elleni zárómecsen, a továbbiakban is húzóembere lesz az együttesnek. Hogy kik nyújtottak kevesebbet? Természetesen azok, akik ezáltal kevesebbet is játszottak, akik nem mutattak olyan formát, amely alapján a pályán lett volna a helyük. 4. A debreceni meccsünkön a játékvezetői tévedések győzelemtől fosztották meg a csapatot, ha ez nem történik meg, a negyedik helyen végeztünk volna. Az első MTK, a második Vasas és a harmadik Újpest helyezése reális. 5. Több mérkőzést is említhetek, amelyen jól játszottunk, így például a zalai négy egyes győzelem, az újpesti, a Vasas elleni döntetlen és az MTK elleni győzelem sorolható ebbe a kategóriába. Ha mégis választani kell, a ZTE ellen mind taktikában, mind eredményességben kiemelkedőt nyújtott a csapat. A leggyengébben Nagykanizsán futballoztunk. 6. Az alapszakaszban többnyire görcsösen futballozó együttesek léptek pályára. A folytatásban javulást várok, bár néhány csapatnak ezúttal is lesz oka az idegeskedésre. Bízom a színvonal emelkedésében, bár azt hiszem, a tizennégyes mezőny lenne az ideális. A számok tükrében Otthon 7 3,1 3 9-13 10 Vendégként 7 3 2 2 12- 9 11 Meglepő, hogy az idegenbeli mérlege kicsivel jobb, mint az otthoni. Az is váratlan, hogy a Sóstói stadionban három mérkőzést, ráadásul egymás után elvesztett a Videoton. A kudarcsorozatot követően viszont hét pontot szerzett három mérkőzésen. Idegenben remekül szerepelt az együttes, s mivel újoncként indult az alapszakaszban, kiemelkedő a teljesítménye. Zalaegerszegen és Pécsen nyert az első szakaszban, majd záráskor az MTK-t győzte Budapesten. Vendégként súlyosan nem is vesztett, otthonában viszont az Újpest és a DVSC is három gól különbséggel verte meg. 1. szakasz 7 3 13 12-13 10 2. szakasz 7 3 2 2 9- 9 11 Ebben az összevetésben is minimális a különbség a két szakasz között, legalábbis a pontok tekintetében. A gólok számában viszont jelentős az eltérés, a második szakaszban hárommal kevesebbet szerzett az együttes, és néggyel kevesebbet is kapott. Az első felvonásban a Nagykanizsa elleni otthoni siker után csak idegenben tudott pontokat szerezni a Videoton, a visszavágókon viszont már hazai pályán is sokkal eredményesebb volt. A fehérváriak alapszakaszbeli összteljesítménye azért is elismerésre méltó, mert újoncként a radikális létszámcsökkentés ellenére is bent maradt. A csapat három mérkőzésen nem szerzett gólt, s négyszer nem kapott. Legnagyobb különbségű győzelme: 4-1 a ZTE ellen Legjobb sorozata: utóbbi két mérkőzését megnyerte Házi gólkirály: Földes Gábor, 7 találat Játékosok: összesen 23 futballista lépett pályára, közülük Fodor Tibor, Milinte Árpád és Németh Tamás mindegyiken. Vén Gábor (fehér mezben) biztos pont a Fradiban, ő az egyetlen futballista, aki csapata valamennyi mérkőzésén pályára lépett . Matáv Compaq 14 - 2 6 21-23 20 Reszeli Soós István vezetőedző: 1. A megszerzett pontok és a mutatott játék alapján egyaránt nagyon jóra értékelem csapatom teljesítményét. Újoncként csoportunkban a negyedik hely mindenképpen dicséretesnek számít, ráadásul egyetlen hajszál választott el bennünket a még ennél is nagyobb sikertől, attól, hogy harmadikok legyünk a csoportunkban. 2. Sok időnk nem jutott a felkészülésre, hiszen a csapat a második vonalból jutott fel, és amikor lefújták az utolsó meccsünket, szinte azonnal elkezdődött az élvonalbeli bajnokság, így aztán elsősorban az eredményességre kellett koncentrálnunk, alapos, minden részletre kiterjedő szakmai munkát eleinte nem végezhettünk. Ennek ellenére kialakítottunk egyfajta ránk jellemző stílust, alapjátékot. 3. Somogyi József és Szabados József szinte mindegyik meccsünkön kiválóan teljesített, de elégedett vagyok Vincze Gáborral, Claudiu Salageannal, Tóth Miklóssal, Sira Istvánnal, Horváth Róberttel és Borsi Csabával is. Akikkel elégedetlen voltam a bajnokság idején, azok nemigen jutottak játéklehetőséghez. Csalódást pedig egyedül Puglits Gábor okozott számomra. 4. Maximálisan. 5. Legjobban talán azon a mérkőzésen játszottunk, amelyen Soporonban a Dunaferr volt az ellenfelünk, mégha kettő egyre végül ki is kaptunk a bajnoktól. De hogy mégse egy vereséget elevenítsek fel az alapszakaszból: számomra igazán emlékezetes a Fradi elleni kettő egyes győzelmünk. Ahhoz pedig kétség sem férhet, hogy a legrosszabbul a nyitányon, a Haladás ellen futballoztunk, Szombathelyen, amikor három nullra kikaptunk. 6. Minden mérkőzés szikrázóbb, élesebb lesz, de jelentős színvonalbeli előrelépést nem várok. Szántomra egyébként túl nagy a veszteség, sajnálom, hogy a Pécs, a Haladás vagy a Nagykanizsa egy osztállyal lejjebb kényszerült. Egyébként pedig a színvonal alakulásának megítélése rendkívül szubjektív, mindenki másként értékelhet egyes jeleket, úgyhogy legyen ennek eldöntése a médiumok feladata. A számok tükrében Otthon '74 12 13-10 13 Vendégként 72 14 8-13 7 A Matáv ugyan abszolút újonc az élvonalban, de a hazai teljesítményével rutinosabb együttesek is kiegyeznének. Hazai pályán csak a csoport két legerősebb gárdájától, a Dunaferrtől és a Lombardtól kapott ki, négy ellenfelét viszont legyőzte. A mérkőzésenkénti csaknem kétgólos átlag sem újoncra jellemző. Vendégként is helytálltak a soproniak, a megyei rivális Győr legyőzése után a kiesés elleni harcban közvetlenül érdekelt vetélytárs Nyírség ellen is nyertek. Idegenben csak az első meccsüket vesztették el nagy különbséggel, Szombathelyen 3-0-ra kaptak ki. 1. szakasz 7 3 1 3 9-10 10 2. szakasz 7 3 13 12-13 10 Csak a gólok számában van némi eltérés a csapat két szakaszban nyújtott teljesítménye között. A második szezonban hat góllal több esett a Matáv meccsein, mint az elsőben, de arányosan: „elöl" és „hátul" is hárommal nőtt a számuk. A soproniak összteljesítménye azért is dicséretre méltó, mert újoncként, leküzdve a jelentős létszámcsökkentés nehézségét, bent maradtak az élvonalban. A csapat két mérkőzésen nem szerzett gólt, s kétszer nem kapott. Legnagyobb különbségű győzelme: 2-0 a Győr ellen, 3-1 a Haladás ellen Legjobb sorozata: három egymást követő mérkőzést nyert meg Házi gólkirály: Sira István, 5 találat Játékosok: összesen tizennyolc futballista kapott lehetőséget, s valamennyi csapat közül a Matávban volt a legtöbb játékos (8), aki minden mérkőzésen pályára lépett: Borsi Csaba, Preisinger Sándor, Sira István, Somogyi József, Szabados József, Tóth Miklós