A Szív, 1919-1920 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1919-11-08 / 11. szám

1919. november 8. ‘■w&wmmmu szárjait, amelyekben hirt adtunk Belgium, Spanyolország felajánlásáról s kérdezzék meg szelíd,, szerete­teljem hangon: vájjon még most is azon nézeten vannak-e, hogy a Szent Sziv­­ájtatosság csak asszonyoknak való ? Hasonló bajban vájjon rágondolnak-e a mi néhány katholikus férfiaink is arra, hogy fel-* tekintsenek a Gellért-hegyre, onnét a szenvedő hazára és benyújtsanak hasonló kérvényt az egyházi hatóságnak azzal, hogy „ezt a tervet­ anyagilag mindenképpen támogatják” ? Nincs miből? Azoknak sem volt akkor, de épp azért tették, hogy legyen és lett. „Krisztus Jézus Legszentebb Szivének a bűn­bánó és felajánlott Magyarország.“ A Szív Kedves Piroska, remélem, hogy soraim férje­­urával együtt friss jó­ egészségben találják és hogy nem félnek, hogy boldogtalan lesz a házas­ságuk, ha maga az első héten hazalátogatott is a szülői házhoz. Ugyife nem? Hiába beszél akármit is arrafelé a babona. Lássa, én nem félek. Sándor­ se, magát se aka­rom dicsérni, mire való is volna ez. De annyit mondhatok, hogy nagyon szerencsésen egy­másra találtak. Nem hiába szerették és tisztel­ték mindketten özvegy édesanyjukét, az Isten áldása meglátszik mindkettőjük választásán. (Lám, magáról is úgy írok, mintha Ágnes néni édesanyja lenne, holott csak mostoha. De ő csakugyan olyan gondos, szeretetteljes, vidám volt mindig a maguk körében, mint az édes­anya és maguk is úgy szólították, hogy édes­anyám). „Bár fakadna minden házasságból annyi bol­dogság, amennyit én a magukénak jósolok ! Sajnos, boldog házasélet maguknál is olyan kevés van, min­t nálunk. És azt lehet mondani, hogy egészen ugyanazon okok folytán, mint nálunk. A leányok — ne haragudjék, hogy éppen a lányokon kezdem — maguknál is valami bo­londosat! furcsa szemüvegen keresztül nézik az életet, de különösen a legényeket. Elismerem, hogy egyben határozóban túltesznek a paraszt­­leányok, az urilfiányokon, abban, hogy míg a dologtalan, napropó legénybe ritka parasztleány tud beleszeretni, addig se szeri, se száma az olyan­ úri leányoknak, akik szépen táncoló, szé­püket mondó, de máskülönben léhű­tő fiatal­emberek után bomlanak. Egyébként azonban őszintén megmondom, leány az egyik, leány a másik, töméntelenszer bolondul határoz élete legfontosabb lépésében,­­férje megválasztásában az egyik s bolondul a másik.__________ Hogyan? Hát bizony csak úgy, hogy a lel­­kületre, a jellemre is nézni nem sok időt szen­telnek. Azt m­ár eleve a legjobbnak, a legne­mesebbnek ítélik. A fődolog az, hogy ki milyen ,legény a divatos virtusokban. Mondjunk egy példát. Egyik legény is su­dár, szemrevaló, a másik is. Férfias egyik is, másik is. (Tutyi-mutyi legénybe magam sem tudnék szeretni, ha leány volnék. No, azt már nem!) Da az egyik gyönyörűen táncol, legyőz­hetetlen részvevője minden­ verekedésnek, bírja az ialt, vezet a nótázásban stb. A másik tán­col éppen, bizony egy kicsit nehézkesen, a vere­kedőket szétválasztani törekszik, mértékkel po­­harazik­, szereti a komoly beszélgetők társa­ságát stb. Hát szeretném én látni, hány leány le­ken­deznék az egyikért s hány a másikért! Maga bizonyára azt mondja, hogy a másikat válasz­taná s azt gondolja e per­ceiben­­ a legtöbb leány is, aki e sorokat olvassa. Mert úgy érzi, hogy a magát türtőztető, meggondolt legény, biztosan jó em­berré válik, míg a virtuskodó­­jál minden bizonytalan. De csak most érzi így! Akkor, tudja, akkor, mikor a kettőt együtt látja, főkép mulatságban, — akkor majd m­in­­den lánynak az orrára kerül az a bizonyos bolondos szemüveg és azon keresztül, ép­pen azért bolondos — hiába, nem látja, csak azt az egyiket, aki a legényebb. Ha a másik még vallásos is — ami rendszerint úgy van — egyháza parancsainak, annak rendje-módja sze­rint eleget tesz, csak annál inkább eltűnik akkor a szeme elől. Már ez ,így van, hiába, a leányok szive leg­főképen külsőségek szerint választ. Itt van én szerintem a legelső oka annak, hogy kevés házasság igazán boldog­ levele. Persze, ezen egészen segíteni nem lehet, mert a leányszivet valahogy igy teremtette a jó Isten. Van azonban mód arra, hogy ez a baj ne legyen olyan nagy baj, amilyen mánia. De erről majd máskor írok.­­ Valamint arról is, hogy a legényeknél hol a bibi és miben van az orvosság. De tudja, ezt még egy kicsit meggondolom, mert magam is legény voltam és az ember nem nagyon siet azzal, hogy magára olvasson. — Isten vele! ! 3. oldal. HÍREK. Naptár: November 9. Vasárnap: Tivadar út — 10. Hétfő: Av. András. — 11. Kedd: Márton hv.­­p 12. Szerda: Márton út. — 13. Csütörtök: K. Szaniszló. — 14.­Péntek: Szerapion. — 15. Szombat: Lipót hv. Ne mondjátok, mosolygó és boldog kis leányok, hogy A Szív nem érdekes, mert most az élet nem bál, hanem egy nagyon-nagyon szomorú hétköznap tengernyi szerencsétlen em­bernek és A Szív azokra gondol igen-igen so­kat. Inkább vigyétek hozzájuk. Meglássátok, ők fognak benne érdekeset is találni. A ferencrendi szentsirmissió hétszázéves jubi­leuma alkalmával Quittini kardinális, pápai legátus két hónapig fog a szentföldön tartózkodni s meglátogatja az összes missiókat. A Tábor hegyen egy új templom alapkőletételét végzi el, majd innen Egyptomba utazik, hogy Szent Ferenc emlékművét beszentelje. A Jézus Szive Szövetsége értesíti összes tagjait és pártfogóit, hogy könyvkereskedése Korda I. K. R. T. cím alatt részvénytársasággá alakult át és igy megrendelések Korda I. K. R.T. cimre, Budapest, VIII., Mikszáth Kálmán­ tér 3. intézendők. Libanon patriarchája, Hoyek, aki egyszersmind a legfőbb polgári tisztséget is betölti, Párisba érkezett Célja Libanon lakói: a maroniták és a többi ott lakó felekezet nevében hazája számára teljes függetlenséget kérni Franciaország védnöksége alatt. Az arab költők szerint a Libanon fején hordja a telet, vállain a tavaszt, ölében az őszt, a nyár lábainál szunnyad a Földközi tenger partjánál. Libanon nem nagy ország, de törté­nelme ritka példáit mutatja fel a vitézségnek, szabad­ságszeretetnek és a történelmi hagyományokhoz való ra­gaszkodásnak. A maroniták a Libanon hegyeiben a legsúlyosabb török uralom és üldözés alatt is meg­őrizték kereszténységüket és élő hitüket. Finnország vatikáni követéül Christirson kath. lelkészt nevezte ki. Finnország, a teljesen protestáns állam, ezzel az előzékenységgel a szentszék nagysulyu erkölcsi támogatását óhaj­totta magának biztositani. A finn katholikusok nagyobbára Helsingforsban laknak, hol igen szép templomuk van. Egyházi közigazgatás szempontjából Finnország a svéd vikariátus alá tartozik. A finn plébániák apostoli vizitációjára Mgsr. Ratti, varsói pápai nuncius kapott meg­bízatást. Minapában egy bizalmas értekezleten vettem részt , mint újságíró. Ott kijelentette egy országos nevű újság­­í­­ró, hogy ő, aki azelőtt állandóan a szabadeMíségért ragj fogtatta tollát, hogy ő — a szörnyű gazságok láttára, amelyek 5 év alatt, de különösen az utolsó évben pokoli őrülettel, mint egy boszorkányfarsangon, végig­robogtak az országon — megtért. A szabadelvűséget mint mindezen szörnyűségek szülőanyját, otthagyta, megutálta és teljesen nemzeti keresztény alapra helyez­kedik, annyira, hogy különben állásáról — amely pedig szép és magas — lemond. Vakmerő lelkiismeretlenség kell ahhoz, hogy még most is, amikor hazánk romjain mezítelenül, éhen és fagyoskodva sírunk, nyíltan szabadelvűnek vallja magát bárki is. A párisi ezidei szabadkőművesgyűlés elhatározta, hogy nőket egyenrangú tagokként nem vesz fel többé a páholyba, mivel „immár egészen a papok kezébe kerültek“. Politikai programmjául a gyűlés kitűzte az emberi tár­sadalom átalakítását kollektív, más szóval kom­­munisztikus társadalommá. Nálunk próbálná­nak a múlt tapasztalatai után a szabadkőmű­vesek ilyen határozatokat hozni ... úgy látszik, nemcsak a magyar tanult saját kárán, hanem más is azon fog tanulni. Szent Cyrill és Method kollégiuma Velehradban. Morvaországban pápai kollégium rangját kapta és a római keleti akadémiának van közvetlenül alárendelve. Célja tanulóit előkészíteni arra, hogy az orosz egyház egyesülését a római katholikus egyházzal sikeresen előmozdítsák. Az amerikai katholikusok a népszövetséget jelenlegi formájában szintén nem tartják üdvös alkotásnak. Az ausztráliaiak enyhébben ítélnek. Az első becsületes törekvést látják benne a háborúskodás megnehezítésére. Elvakult királyság volt Portugália, mely az egyház szabadságát béklyóba verte s mindenféle céltalan ren­delkezéssel gyötörte. Így pl. nem ismerték el az olyan teológust papnak, aki Rómában végezte tanulmányait. Az állam­­nkvetetlenkedéssel megbénították az egyházat a társadalombén tartó keresztény szellem hathatós ter­jesztésében s a királyságnak egy puskagolyó vetette végét A pápa a hadimilliomosok ellen nyilat­kozott legutóbb egy angol újságírónak adott kihallgatáson. Jogosnak nevezte azon követe­lést, hogy a rettenetes állami adósságok fede­zésére, melyeket a háború a népek nyakába zúdított, első­sorban azok szoríttassanak, akik a háborúban nem szenvedtek semmit, csak millióik számát növelték az emberiség vére­­hullásával. Katholikus sajtókongresszust tartottak Cincinnatiban, Amerikában. A gyűlésen a cincinnatii érsek elnökölt s számos más püspököt is meghívtak az ülésekre. A leg­híresebb amerikai és kanadai újságírók tartottak elő­adásokat az újságírásról, üzletvezetésről, hírszolgálat­ról és sajtóterjesztésről. Megtárgyalták egy angol kath. napilap alapításának kérdését is, mert eddi­g csak német és francia kath. napilapok jelentek meg Amerikában. Fekete kispapokat képeznek ki Afrikának Felső Cimbedázia nevű részében. A missionáriusok nagy hiánya keltette fel e tervet és most Bailundóban már heten tanulnak az ottani nevelőintézetben. Az apostoli prefektus, mint a szeme fényét őrzi és gondozza őket s bízva Jézus Szentséges Szívében nagy reményeket fűz jövendőbeli tevékenységükhöz. A német nép azért vesztette el a háborút, amint erre a freiburgi érsek híressé vált be­szédében rámutatott, mert visszautasította a ki­engesztelő békét, melyet a pápa közvetíteni akart, csak azért, mert a pápától szá­rmazott. A rettenetes a dologban csak az, hogy a ve­zetők gőgje és elvakultsága miatt a raíp bűn­hődik rendesen. Anglia és a Vatikán egyetértő össz­működésének szükségességét fejtegeti Barry kanonok a neves angol publicista. Hivatkozik a Morning Post római t­udósító­­jának nyomatékos jelentéseire, melyekben a vatikáni angol missió további fenntartása mellett érvel s csat­lakozik felfogásához. „Nem olyan időket élünk, hogy visszautasíthatnánk azt a segítséget, melyet Siema a fenyegetett európai civilizációnak felajánl“. Barry szerint a vatikáni angol követség alkalmas benső összeg ülteté­sek teremtésére azon két hatalom között melyekért leg­nagyobbrészt a világ jövője függ. Vidéki előfizetőinket kérjük, értesítsenek ben­nünket valahogy, óhajtják-e tovább is járatni a lapot. Tömeges előfizetőink is szíveskedjenek jelezni, hány példányra van szükségük. KÖZGAZDASÁG: Hol van a keresztény tőke, mely alkalmas volna arra, hogy az ország gaz­dasági felépítésében közreműködjék? Hol van az a keresztény tőke, mely e hivatásának telje­sítése közben hajlandó volna szakítani a múlt bűnös hagyományaival, lelkiismeretlen, lélek-

Next