A Toll, 1933 (5. évfolyam, 1-5. szám)
1933-01-31 / 1. szám
A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága Weiss Fülöp elnöklete alatt megállapította: az 1932. év 4,546.817.71 P tiszta nyereséggel zárult a múlt évi 5,133.753.32 P tiszta nyereséggel szemben. A nyereség 1931-ben 5,597.359.27 P-t tett ki, szemben az 1932-re kimutatott 5,544.188.52 P-vel. A február 7-i közgyűlésnek javasolni fogják, hogy az 1932. osztalék kifizetésére 2,000.000 P, részvényenként 4 P (tavaly 5 P) fordíttassék, a tartalékalap 1,000.000 P-vel, a jóléti intézmények 60.000 P-vel javadalmaztassanak. A takarékbetétek 7,375.953 P-vel csökkentek, a folyószámlabetétek 6,502.311 P-vel emelkedtek. Aktívak között a pénztárkészletek, a pénzintézeteknél, bankcégeknél elhelyezett tőkék 70,622.811 P-ről 51,590.970 P-re csökkentek, ami azért van, mert a bank a magyar kincstár pénzszükségletének fedezésére kibocsátott pénztárjegyekből megfelelő tételt vett át, továbbá, hogy a gazdasági életet — amennyiben mobil kihelyezésekről volt szó — újabb hitelnyújtásokkal támogatta. Az államadósságok, közkölcsönök állománya a múlt évi 10,237.157 P-vel szemben 17,277.998 P-vel szerepelnek, vagyis 7.040.841 P-vel magasabb összeggel, ami a kincstárjegyek átvételével van összefüggésben. Az 1931. évi 13.604.678.000 P-os összforgalommal szemben 1932- ben 8.695.007.000 P volt az összforgalom a főkönyv egyik oldalán s ebből a pénztárforgalom 3.839.547.000 P-ről 3,316.307.000 P-re, a betétüzlet forgalma 3,131.154.000 P-ről 2,506.040 P-re, a devizaüzlet forgalma 4,856.395.000 P-ről 1,381.298.000 P-re csökkent. A Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár Rt. igazgatósága megállapította a takarékpénztár 1932-iki üzletévére vonatkozó mérlegét, amelyet a Törvényhatósági Tanács egyik legközelebbi ülésén fog tárgyalni. A takarékpénztár óvatos és a viszonyok gondos mérlegelésével irányított üzletpolitikájának eredményeképpen a közismerten súlyos gazdasági és pénzügyi válság ezez évében nemcsak mobilitását őrizte meg teljes mértékben, de erőit is fenntartotta, sőt fokozta. Az egyre szélesebb körben megnyilvánuló bizalomnak legkifejezőbb bizonyítéka az, hogy amikor az ország betétállománya általában csökkent, a takarékpénztár betétállománya csaknem 10 százalékos növekedéssel a múlt évi 52,4 millióról57,3 millióra emelkedett. A takarékpénztár hitelezési tevékenységének a viszonyok természetesen korlátokat szabtak. A váltótárcának 42 millióról 42,6 millióra történt emelkedése tekintetbe véve azt, hogy a visszafizetett tételek összegét az intézet újból kihelyezte, mégis arra mutat, hogy a takarékpénztár nemcsak a hitelek lehető fenntartásával, de új hitelek nyújtásával is igyekezett a gazdasági életnek segítségére lenni. Budapest székesfővárosnak az év folyamán jelentkező rövidlejáratú átmeneti hiteligényeit a takarékpénztár rendeltetésének megfelelően erőviszonyai gondos mérlegelésével mindenkor kielégítette. A székesfőváros intézményeinek nyújtott s ez évben is külön kimutatott hitelek összege a tavalyi 10,7 millióval szemben 10.5 millió. Ebben a tételben szerepel a főváros betéteiből e célra külön lekötött fedezet mellett a Vásárpénztárnak nyújtott 6 milliós hitel összege. A hosszúlejáratú kölcsönök nyújtása a pénzpiac ismert helyzetében szünetelt és így e kölcsönök állománya a múlt év 23.9 millióról 23.1 millióra csökkent. Aktíváit a takarékpénztár a leggondosabb értékeléssel "vette fel mérlegébe. Az intézet igazgatósága a viszonyok által megkövetelt gondos értékeléssel felállított mérleg alapján úgy határozott, hogy a kimutatott 205.693,43 pengő tiszta nyereségből az alapszabályszerű levonások után