Abauj-Kassai Közlöny, 1872 (1. évfolyam, 1-35. szám)
1872-09-11 / 20. szám
bármely megyéjében az országnak, az a magyar név becsületének szennyfoltja marad örökké; de ha az eset nem történt meg — pedig most már losszuk, hinnünk kell, hogy nem történt — a „Kasebauer Zt.ge piszkolódást szárazon el nem viheti. Most már az országos közvádlónak kell kipuhatolnia a tény valódiságát; tegye meg Abaujmegye a kellő lépéseket ez ügyben, írjon fel a belügyminiszerhez, ki valamennyi köztörvényhatóságnak őre, hogy ezek becsületének megóvása tekintetéből bízza meg a közvádlót az ügy kinyomozására. Addig, míg az illető szolgabíró neve közzé nem tétetik, a ,,Kasebauer Zrgról“ nem lehet más véleményben egy magyar ember sem, minthogy vagy a magyarság mocskos lealacsonyitásán fáradozik, vagy meg hagyta magát vesztegettetni az illető szolgabiró által. Tessék választani! A fentiek után nincs kedvünk többé ily lappal polémiába bocsátkozni. „Calumniare audacter“ volt e lapnak mindig jelszava s 34 évi fenállása óta egyebet sem registrált, mint pletykaságot s házi perpatvarokat. De a német közönség iránti tiszteletből, kénytelenek vagyunk megjegyezni, hogy mi soha sem mertük volna a „Kasehauer Ztgot“ azonosítani a németnyelvű közönség hazafiságával. Mi nem gscháftelésből becsüljük a magyarországi németajkú közönséget és nem bántjuk a nyelvét senkinek; de viszont megkívánjuk, hogy a magyar nyelvnek adassék meg az őt megillető hely mindenütt az országban, tehát Kassán is, s ne legyen szolga a maga házában: megkívánjuk ennélfogva a magyar színházi választmánytól kétszeresen, hogy a magyar közönségnek szánt közleményét a magyar laphoz küldje be. Erre és nem azon német közönségre vonatkozott a mi kárhoztató ítéletünk, melyet a „Kasehauer Zig“ kész volna rögtön a faképnél hagyni s ezimét „Kassai Újságra“ változtatva, magyar nyelven pletykálkodni, ha e czimen nagyobb jövedelemre volna kilátása. Különben hogy a németajkú közönség jogainak tiszteletben tartása mellett, ostorozni fogjuk a germanizátorokat s nem fogjuk tűrni, hogy Magyarországban a németség „kundsehaftozzon“ felettünk , azt tudtára adjuk egyszer mindenkorra a „Kasehauer Ztg“ Gschäftsführerjeinek. — Arról pedig nem tehetünk, ha a „Kasehauer Ztgnak“ nincs ínyére a „Dorn közönsége“-féle elnevezés; — mi nem fogjuk soha szégyelni ha magyarokul „Latabár, Follinus vagy Miklóssy közönségének“ hivatunk. És most már el lehet miattunk a „Kasebauer Ztt. Olvasóink észlelhették, mennyi hitele van közleményeinek; magatartása fölment bennünket a vele való további polémiától, és ha azt írná is ezentúl, hogy a megyében „kupával“ merítik a vizet, és esküdnék, hogy azt az ő Gschaftsführerje látta utaztában , el nem hisszük neki, mert egy „vederrel“ merítő leány interpellatiojára azt felelné, hogy nem Abauj megyét, nem is magyarországi megyét, sőt még csak nem is megyét értett, — ő azt csak úgy gondolta. Alászolgája Kassavidéki egyházi reform-egyleti gyűlés. (Jegyzőkönyvi kivonat.) A kassavidéki egyházi reformegylet f. é. jul. 30-án tartott választmányi gyűlése czélszerűnek látta az országos egylet okt. 1-ére tervezett közgyűlését megelőzőleg egy fiók reformegyleti gyűlést tervezni, mely f. hó 3-án csakugyan meg is tartatott. — Ezen, tényleges megalakulásunk óta második közgyűlésünk Pál Endre korelnök megnyitása után első teendőjét ismeri az Ujházy Albert és Meskó Sándor elnök, illetőleg alelnök urak betegség s más akadályozó körülmények miatt történt lemondásuk folytán megüresült elnöki székek betöltésében. — elnökül Bárczay Ödön, alelnökül Cziró Dániel urak választatván meg. — S miután közfelkiáltással megválasztott elnökünket ugyancsak közfelkiáltással választott alelnökünk üdvözlő, s miután az üdvözölt elnök elnöki székét elfoglalt, következett a múlt ülés jegyzőkönyvének fölolvasása s hitelesítése. Ezután jött a választmány működéséről benyújtott titkári jelentés, melynek főpontjai voltak; mindenekelőtt kiemelése a választmány munkásságára zsibbasztólag ható azon körülménynek, miszerint ez évi követválasztási mozgalmak által fölzaklatott kedélyvilág egy átalában nem volt alkalmas a higgadt gondolkozást igénylő vallásos eszmék befogadására; s így ha kifelé ható munkásságában az egylet eddigelé nem sokat tehetett is, — de annál nagyobb gondját fordítá egyes korkérdések megoldás végetti kitűzése által belső, szellemi építkezésére; nemkülönben meleg pártfogásában óhajta részesíteni az árvaügyet, s e végre egy e czélra alakulandó nőegylet munkásságát tartja a legczélhozvezetőbbnek. Ugyancsak a titkári jelentésből jutott tudomásunkra Markó Lajos urnak egyleti könyvtárunk javára tett azon adománya, mely szerint Balogh Ferencz egyháztörténelmét ajándékozót egyletünknek. Köszönettel fogadtatott. Nemkülönben a titkári jelentés tudata velünk egyszersmind azt is, hogy az országos egylet által kitűzött pályamunkák dijához egyletünk 67 frt o. é. gyűjtéssel járult; és hogy egyletünk azóta is több fiókegyletekkel szerves összeköttetésekbe lépett. Ezután a titkár a „Keresztyén család” 30-ik számában Szomorú gyűlés czim alatt irt czikk felemlítése folytán , illetőleg a hazai árvák azon szomorú helyzetére hívja fel a közgyűlés figyelmét, miszerint ezen eddigelé egyedüli országos árvaház, hely szűkös alaphiány miatt, 60 folyamodó közzül alig képes 5-nél többet bevenni s a többit nehéz szívvel bár, de kénytelen visszautasítani , ahonnan az árvaházi bizottság felszólítása folytán segélygyüjtésre hivatván fel : egyletünk a minő szives készséggel lép be a pártoló tagok közzé 6 frt. évi fizetéssel, ép oly készséggel igyekszik szívére kötni minden egyes tagnak úgy a segélygyűjtést, mint minden alkalom felhasználását ezen elhagyottak érdekében. Ezután titkárunk két időszerű indítványt nyújt be. Az első a Németországból kiűzött jezsuita had hazánkat fenyegető betelepítése ellen szól. S miután indítványtevő köztetszést fogadott védbeszédében kimutatta, hogy a jezsuitismus fondorlatos cselszevényeit, mig van fanatizálható tömeg s tudatlan nép, kicsinyleni nem szabad, mert a jezsuitismus sokkal nagyobb hatalom, mint egyes kényelműek hiszik, mert törekvése — mint a világtörténelem eléggé bizonyítja — mindenütt vészthozó, s mert az ő virágzásuk mindig visszás arányban áll az állam és egyház, szellemi és anyagi jólétével ; indítványozza, hivassák fel sz. k. Kassa város közgyűlése , hogy sorakozzék azon városokhoz, melyek területükön a jezsuiták betelepítésének határozatikig ellene mondanak. — Hasonló kérvény intézhessék Abauj megye közgyűléséhez, valamint az országos egylethez, ez utóbbihoz azon hozzátétellel, hogy a midőn az időt elérkezettnek látja, akkor az ezek ellen — mint a család, az egyház, az állam czéljai ellen — szükséges intézkedés megtételét még az országgyűlésen is sürgesse. Az indítvány közhelyesléssel fogadtatott. S a kérvény megkészítésére Bárczay Ödön, Citó Dániel, Csisko János és Timkó József urak küldettek ki. A második korszerű indítvány volt az, mely a polgári házasságnak közvetve az országos egylet által az országgyűlésen leendő törvényesítését sürgetendi. Az indítványozó titkár által felolvasott védbeszéd legyőző tényekkel igazolta be, hogy a házasságkötés az ókorban, míg az egyház középkori uralma alatt magához nem csikarta, teljesen polgári ügylet volt és jelenben is csak mint ilyen biztosíthatja az állampolgárt az egyházi törvény túlkapásai ellen, csakis mint ilyen által lesz biztosítva a család jövője, ha a házasságkötés jogának szervezését az állam, mint eleitől fogva törvényes birtokosa a házassági jog TÁRCSA. Ixő min.V szerepe a természet gazdászatában. Közli: Hildák Lajos. (Vége.) A múlt számban említve volt, hogy vannak okok, melyek az egyes vidékek éghajlatának meghatározását fölötte nehezítik. — Ilyenek: a) A talaj minősége, így a fekete, a kopár föld nagyobb meleget tanúsít, mint más szinti, mert hőelnyelési tehetsége tetemes. A homokos talaj igen gyorsan melegszik, de éjjel annál inkább meghűl: azért Lybia és Szahara sivatagain elviselhetlen a nappali forróság, az éjjel pedig oly zord, hogy az utazók szervezetére az ily eltérő légmérséklet nagyon is bénító hatással van. A növényleptes erdődús vidékek hidegek, mert nappal a sugarak terjedését gátolják, éjjel pedig a földből sugárzott hőt visszaverik, s így a hűléstől óvják. A zordon vidékeket az erdők kiirtásával mérsékelt tájakká lehet alakítani, de ha nagy terjedelmű az erdőirtás, akkor azon vidék forrósága annyira növekedhetik, hogy azt gyakran a talaj szárazsága, a vidék terméketlensége követi, mint az Spanyol- s Görögországban bebizonyult, hol az erdők kiirtása után a folyók, a talaj kiszáradása s terméketlenség állott be; minek következtében alásülyedt a földmivelés, sok iparág megszűnt és a hajógyártáshoz szükséges fa, valamint a hajózható folyók hiánya miatt a kereskedés annyira csökkent, hogy a hajdan oly virágzó s népes vidékek jelenleg sivatagokhoz hasonlítanak s a csekély népességnek csak igen szűken nyújthatnak élelmet. b) Nagy kiterjedésű vizek, tengerek közelsége, mert a viz a hőt felülről lefelé roszul vezeti, kevés napsugarat nyel el és kisugárzó tehetsége is csekély ; ez okokból nehezebben melegszik meg, de tovább tartja hőmérsékét, mint a szárazföld. Tehát nappal a felette lebegő levegőben hidegebb párái által a meleget, éjjel pedig melegebb párái által a hideget mérsékli, mert midőn a víz felszínének részecsei melegüket vesztik, mint sűrűbbek és súlyosabbak alább bocsátkoznak s helyükbe aléból melegebb s azért könnyebb vizrészecskék emelkednek, minélfogva a nagy terjedelmű vizek hőforrásokul szolgálnak a fölöttük levő levegőnek, mely a szárazföld fölötti térbe nyomul, s ott is a tél s éj hidegét melegével mérsékli. Innen van, hogy a szigetek és tengerparti vidékeknek nyáron mérsékelt melegük , télen pedig mérsékelt hidegük van, míg Ázsia és Afrika messze terjedő száraz vidékein mind a nyári hó, mind a téli hideg igen nagy. Éppen igy a nap és az éj melege közti különbségek a vizek fölött s azok szomszédságában csekélyebbek, mint a szárazföldön. Ebből fejthető meg a nappali éj melege közti különbség: az egyenlítő alatti tengeren csak 05, ritkán 1-5 R. fokú, mig a szárazföldön 4—5 R. fokot tesz. Azon országok égalját, melyekben hőmérsékeik közt nagy különbségek szoktak beállani, szárazföldi égaljnak, a szigetek s tengerparti vidékekét pedig, hol a hőmérsékek különbsége nem oly jelentékeny, tengeri égaljnak nevezik. Mivel Európát beltengerek és mély tengeröblök szelik, égalja inkább tengeri, mint szárazföldinek tekinthető. Görög- s Olaszország, Keletindia kellemes égaljukat a tengerek szomszédságának köszönhetik ; minthogy Angol- és Irhonnak tengeri égalja van, daczára annak, hogy fekvésök észak felé terjed, teleik sokkal lágyabbak, mint nálunk. A téli középhőmérsék, mely Budán D 9 R. fokú, Dublinban + 2‘4 B. fok, tehát D2 fokkal nagyobb mint Paduában. Edinburgh és Moszkvának majdnem ugyanazon földrajzi szélességök van, hanem Edinburgh hőmérsékelelen közel 2‘8 R. foknyi, Moszkváé 9-8 R. fok, holott az előbbi hely nyári hőmérséke + 12 °, az utóbbié + 15’6 B. fokot tesz. Tobolszknak az ázsiai szárazföld belsejében olyan nyara van, mint Berlinnek, hanem a leghidegebb téli hónapok középhőmérséke 14,4—16 R. fokot ér el zérus alatt. c) A hely magassága a tenger színe fölött; minél magasabb a táj fekvése, annál ritkább a légköre, mely a párolgást előmozdítja és annál kevésbé képes a nap sugarait elnyelni s annak folytán megmelegedni. Gay Lussae hires léghajózása alkalmával 1805-ben tapasztalá, hogy hőmérője, mely alant + 222 R. fokot mutatott, — haladván fölfelé — folytonosan alább szállott úgy, hogy 21480 láb magasságon már 76 fokra szállott zérus alatt. Könnyű ebből kimagyarázni, hogy a 7668 lábnyi magasságon lakó sz. Bernáti zárdabelieknek miért nincs oly kellemes égaljuk, mint a lapplandiaknak, kiknek ugyan zord telek, de annál üdítőbb nyáruk van. Magánál az egyenlítőnél valamely magas hegyen, p. o. a Chimboracon fokozatos egymásutánban találjuk fel az égaljak külünféleségét, az alapnál a térítők forróságát, a csúcsnál a sarkvidékek jégtömegeit florájokkal, a moszatokkal díszítve. d) A mérsékelt földöv nyugati partjain pasztalt magasb hőmérsék okát az uralgó nyugati és délnyugati szelek hatásából fejthetni meg. Ezek tömege ugyanis, míg a tenger fölött elhúzódnak, a térítői tájakról magokkal hozott melegben nagy veszteséget nem szenvedhetnek, de annál inkább hűlnek meg, midőn hosszabb ideig nagyobb kiterjedésű országokon vonulnak keresztül; e szelek tehát a szárazföld nyugati részét föl is melegítik, hanem midőn keleti irányban tovább haladnak, melegítő erejük mindinkább gyengülvén, magukon a keleti partokon a hőmérséket feljebb emelni nem képesek. Tapasztalhatni ezt, ha az atlanti óczeántól Franczia-, Német-, Lengyel- s Oroszországon keresztül az Ural-hegyláncz felé utazunk. Forster György volt az első, ki a tudós világot a kelet- és nyugati partok hőmérsékeiben tapasztalt különbségre, valamint a hőviszonyok ama hasonlóságára figyelmeztette, mely Északamerika és Európa partjain létezik. Azon lakat, melyek Rómában január elején virágoznak, majdnem ugyanazon földrajzi szélességen fekvő Bosztonban csak május elején láthatni virágzásukban. Új-Yorkban ugyanakkor, midőn Upszalában, Labrador Naii városában az évi középhőmérsék — 3 R. fok, holott a vele ugyanazon szélesség alatt levő Új-Arehangelszk éjszaknyugati partján + 55 R. fokot tesz. Valamely vidék hőviszonyainak ismerete már csak azért is fontos, mert a szerves világra jelentékeny befolyást gyakorol. Földünk valamely helyén a tenyésztés ideje alatt uralkodó hőmérsék, a nap