Abauj-Kassai Közlöny, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1875-07-15 / 28. szám

IV. évfolyam. 1375. SzF" Szerkesztőség “W és kiadóhivatal: Kovács utcza 31-ik Sz. a. Semmit sem közlünk, ha nem tud­juk kitől jön. Kéziratok visszakül­désére nem vállalkozunk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak. A lap megjelenik minden PF" csütörtökön. "W 28. szám. ABAUJ-KASSAI (HALADÁS.) Politikai és vegyes tartalmú hetilap. Előfizetési feltételek : h e ly b e n há z h o z hordvav. vidékre postán küldve: Egész évre . . . 6 frt — kr. Félévre.....................8 „ — „ Negyedévre . . . 1 „ 50 „ Hirdetés díj : 5­ hasábos petit sorért 5 kr. Bélyegdíj hirdetésenként 30 kr. Nyilttér 3-hasábos petit­sorért 20 kr. Hirdetési és előfizetési dijak a szerkesztőséghez bérmentve intézendők. tartás, minőt a hazafias Baranya tanúsított, mely az uj választási törvény pusztítása, a hallatlan pres­­siók, a szabadelvűsködési hűhó daczára hű maradt a közjogi ellenzék zászlójához, s most is négy ke­rületében választott közjogi ellenzéki képviselőt. Nincs okunk a desperáczióra, a miénk a jövő, míg Baranyához hasonló megyékre támaszkodhatunk ! Hedry Bódog, Kassa, július hó 15-én. .­­A választások után. A képviselőválasztások jóformán be vannak fejezve. Az eredmény lehűtött igen sok vérmes remé­nyeket. Pártunk vezértagjai sem voltak kellően tájé­kozva a választó birkanyáj hangulatáról, különben nem tápláltak volna reményeket, hogy a közjogi­ el­­lenzék parlamenti képviselőinek száma szaporodni fog. Fogytunk bizony és pedig jó nagyocskán, vesz­tettünk egyik ker­ületétlT másik után, s alig his­szü­k, hogy azon közjogi ellenzéki képviselőink száma, kikre minden körülmény között számíthatunk, meg­haladná a 30—32-őt. A nemzetnek nem kell önálló Magyarország, mert különben nem választana 400 oly képviselőt, kik minden önállósági mozgalmat, forradalmi szán­déknak, chimérának elkeresztelnek. E sorok írója nem tart azokkal, kik azt állít­ják, hogy a mostani választásoknál sem nyilatkozott a nemzet közvéleménye, s a kormánypárt hallatlan diadala a pressió különféle eszközeinek köszönhető. Igaz, hogy a pressió eszközei nem hiányoztak, igaz, hogy ezen eszközökkel oly farizeusi módon nem élt még Tóth Vilmos sem, mint a „honmen­tés“ minisztériuma, de ne feledjük, hogy a pressió eszközei csak ot­t alkalmazhatók sikerrel, hol a hi­vatalos korteskedés fogékony fülekre s keblekre akad. Nálunk ez megtörtént. A nyolcz évi gyaláza­tos kortes rendszer által depravált, minden ízében romlott népünkben kihalt­ minden­­ fogékonyság a_ nagy eszmét iránt. A humbugmesterek szabadelvűs­­ködési frázisai hitelre találtak a nagy „Schlagwort“-ok embereinél. S ha még hozzá adjuk, a­mit a „hon­mentő“ kormány irodalmi kammerdienerei sem ta­gadnak, hogy a most lefolyt választások alatt a kormány s pártja fő feladatául tűzte ki a közjogi ellenzék kiirtását, akkor nem fogunk fenakadni azon, hogy 30—32 képviselőnél többet nem küldhetünk a parlamentbe. Most már el lehetünk készülve, hogy a 400-nál többet számláló közösügyes tábor minden alkalom­mal szemünkre hányja a törpe minoritást, s bizo­­nyítgatandja közjogi küzdelmünk hiába­valóságát! Nos ! A nemzetnek ily támogatása mellett, minőben a mostani választások alatt részesültünk, lesz-e kedvünk tovább is felemészteni erőinket a ránk nézve meddő küzdelemben ? ! Eh! Önök ott a „szabadelvű“ humbug-párton nem ismerik az önzetlen hazafiság Veszta-lángját, ha azt képzelik, hogy mert önöknek sikerült eláml­­^tani egy országot semmitmondó frázisaikkal, nagy­­ számuk súlyával megfojthatják azon bátor kis gár­dát is, melynek szenvtelen zászlójára „ 1848“ van írva: „Si fractus illabatur orbis“. Az elvek hivei nem alkusznak. Azért, hogy egy „impozáns“ több­ség vakon rohan a „ szabadelvű­ség“ kártya várába, nem következik még, hogy mi is utána induljunk. Majd csak fölkel a mi napunk is: Magyarország ébredésének napja. Francziaországban, a II. császárság fénykorá­ban, a bonapartismus polyp-karjai magukhoz csatol­tak minden érdeket. A franczia nemzet jogos kívá­nalmait csak öt ellenzéki tag képviselte a parla­mentben. S hová lett a nagy bonapartista-majoritás ? Megmondja Sedan. Minél nagyobb majoritása lesz a közösügyes kormánynak a parlamentben, annál közelebb áll a bukáshoz. Francziaországban 5 ember képviselte a nem­zetet, azért kellett később bekövetkezni Sedannak ; nálunk még sok hiányzik az analógiához, s mi re­méljük, hogy egy magyar Sedan nélkül is felnyíl­nak előbb-utóbb a nemzet szemei. De ennek eléréséhez kitartás kell, m­ oly ki­ A kassai keresk. és iparkamara­­ a alakuló közgyűlése. A f. évi junius hó 29-én megválasztott bel-, valamint a kamara területén időközben megválasz­tott kültagok f. hó 11-ére hivattak össze alakulás végett. Kassán a kereskedők osztályából junius hó 29-én beltagokká megválasztattak: Bródy Fülöp, Záhr Rezső, Schirger Emil, Novelly Sándor, Koch Lajos, Glovitzky Sándor, Zinner Mór, Laszgallner Ágoston, Bárkány Jakab, Kaczvinszky Béla, Mau­rer Rezső, Polcz Nándor, Maurer Adolf, Vukovics Mihály, Kompóthy János, Diviaczky György. Az iparosok osztályából: Bakos János, Rónay Gusztáv, Répászky Mihály, Tóth János szappanos, Mocsáry József, Halykó Mihály, Molitórisz Dániel, Czitó Sámuel, Fekete István, Schifbeck Mátyás, Láng József, Kruspán Sámuel, Krusóczky József, Burger Jakab, Kukovszky Károly, Székely János. A július hó 11-iki alakuló közgyűlésen e ta­gok közül hétnek kivételével megjelent valamennyi. A kültagokból csak öten voltak jelen — Liptó- Szentmiklós, Lőcse, Igló és Meczenzéfről. A gyűlést Szerényi Ede, mint a választást in­téző bizottság elnöke nyitotta meg egy csinos be­széddel, melyben kiemeli különösen, hogy az abstrakt theoriák, az elmélet a haza nyomasztó állapotain nem javíthatnak többé, egyedül a cselekvés, a munka az, mely anyagi jobblétet teremthet; hogy e nemzet anyagi restaurácziója nagy részben a kereskedelmi s iparosztály kezében van letéve. Élénk színekkel ecseteli az agricultura ha­nyatlását, az árak ingadozását s a biztos kivitel akadályait, feltünteti a veszélyt, mely hazánk föld­­mivelését, ez egyetlen közgazdasági forrást Oroszor­szág s az aldunai tartományok részéről fenyegeti. Jelzi a megfogyott, megkötött tőkék értékének csök­kenését, a birtokos osztály hitelének végsülyedését; minden igyekezetünket — úgymond — oda kell irányítani, hogy a védvámok segélyével benn, a földmivelés teréről az ipar és kereskedelem egy­mást kisegítő együttes emelését előmozdítsuk, mely nélkül virágzó államélet nem lehet. Hivatkozással a társadalmi erőkre, fősúlyt fektet a városokra, hol a szabadelvű eszmék istenei honolnak, kik minden körülmények között a fejlődést gátló erőszak ellen bátran síkra szállanak, kik a középkorban megálla­pították a Horácz által megénekelt „aurea medio­­critas“-nak megfelelő középosztályt, melynek a munka szabadsága, az erők egyenjogúsága köszön­hető. A történelem igazságaira támaszkodva, állítja, hogy voltak már nemzetek, melyek szabadságukat elvesztették, de megmentvén a kereskedelem és ipar szabadságát, újra gazdagokká és erősekké lőnek ugyannyira, hogy elvesztett szabadságukat, állami függetlenségüket ismét visszaszerezték. A Szabad államok életére utal, hol az emberek az isten esz­méjét munka mellett imádják, s tömjén helyett szénfüsttel áldoznak a haladás oltárain s isten ál­dása kiséri törekvéseiket; míg nálunk a békéba vert kereskedés és ipar csak csődöket, végrehajtási árve­réseket idéz elő s végelpusztulással fenyeget. A kamarák magas hivatását jelezve, felhívja a megválasztott tagokat, miszerint a kereskedelem és ipar érdekeit legjobb tehetségük szerint előmoz­dítani és Felsőmagyarország anyagi felvirágoztatása mellett minden tőlök telhető módon buzgólkodni hazafias kötelességöknek ismerjék és ez által a haza háláját kiérdemelni igyekezzenek. Ez éljenzéssel fogadott beszéd után az elnök felhívta a jelenvolt tagokat, hogy a kamara elnö­kének megválasztásához fogjanak. A választás több tag kivonatára szavazatlapokkal történt s eredménye az volt, hogy Rónay Gusztáv 13, Novelly Sándor 12 szavazatot nyert. — Erre egy küldöttség me­nesztetett a szavazattöbbséget nyert elnökhöz — nyilatkozatvétel végett: várjon a választást elfo­­gadja-e. A válasz tagadó volt. Most a közgyűlés egyhangúlag Novelly Sándort kiáltotta ki s ez nagy rábeszélés után a választást elfogadta. Folytatólag a kereskedői osztály alelnökének Gloviczky Sándor, az iparos osztály alelnökének Ba­kos János választattak meg — kiki a maga pártja részéről. Minek megtörténtével a gyűlés azzal zára­tott be, hogy a választási jegyzőkönyv, az elnök megerősítése végett, a minisztériumhoz fel fog ter­jesztetni. * * * * A június 29-én tartott kamarai választások, nemkülönben a július 11-iki alakuló ülés s az ab­ban eszközölt elnök­választások kiváló jelentőséggel bírnak. Ha az ország minden vidékében ugyanazon szempontokból indultak ki a kereskedelmi és iparos választók, úgy örömmel üdvözölhetjük az ország­szerte eszközölt kamarai választásokat. Hazafias, önzetlen és kellő szakismerettel bíró embereket kiszemelni, ez volt a választók köte­lessége. És a választók megfeleltek ezen kötelességnek, és oly embereket választottak a kamarába, kik ellen csak a hatalmas frázisok mögé rejtőző részakarat és haszonlesés, csak a sértett hiúság és a féktelen nagyravágyás tehet kifogást. Az egész kamara magyar jelleggel bír és ez az, mit nem emelhetünk ki eléggé. A kassai kamara minden alkalommal német kamarának neveztetett és ezt leginkább az élén ál­lott egyéneknek köszönhettük, kik hazánk nyelvét nem birták, kiknek kedvéért a kamara irodája for­dító hivatal volt és kik miatt a gyűlésekben a né­met nyelv uralkodó nyelvvé lett. Ma megszűnt ezen kalamitás. A kamara újon­nan választott elnöke és alelnökei tetőtől talpig de­rék magyar emberek, kik tökéletesen bírják hazánk nyelvét, jó hazafiak és önzetlenül, szakérte­lemmel és erél­lyel fogják az ipar és keres­kedelem érdekeit előmozdítani és képviselni. Üdvözöljük őket a fényes polczokon, melyekre társaik birodalma által helyeztettek. Üdvözöljük őket és az uj kamarát. Éljenek! __ Ajándékozások a F­e­lsőmagyar­országi Múzeum számára. A Felsőmagyarországi Múzeum tárai számára a lemult évnegyedben következő becses ajándék­­tárgyak folytak be: Glovitzky Béla Kassán: 1 gipszből öntött Ve­­nus-Amor szobormű, 1 német-latin olvasókönyv, 1 halálfej, 2 régi latin könyv, 1 aran­­nyal s ezüst­tel kivarrt török kendő.— Petrányi János Kassán: 1 latin s 1 német régi könyv. — Szentgyörgyi N. főreák­, tanuló Kassán: 1 szabályos gömbalakú tyúktojás kettős kemény héjjal. — Szabó József Budán: 1 ezüst érem. — Gedeon László őrnagy: a 42. zászlóalj pecsétnyomata. — Glovitzky Béla Kassán: ismét 1 latin s 1 német régi könyv. — Fayt A.: 1 magyar s 2 német régi könyv. — Me­­tzenzofi kaszinó: az asztalos-céh 1724-ből származó

Next