Abauj-Kassai Közlöny, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1875-09-16 / 37. szám
kezd, egy cselédszoba az, hol a gyermek érzékeit felledezni érzi. S mikor a gyermek nagyobbra nő, dadogása beszéddé válik, s a szív érezve hivattatását, szeretni akar, s szeretni kezd: az, kihez első indulatában ragaszkodik, nem anyja; ő távol van; tánczol s csodáltatik — a szegény gyermek a cselédkörből szemel ki egyet magának, kit legszeretőbbnek gondol, s ehez ragaszkodik. Néha fényesebb termekbe vezetik őt, a társaság számos, a délután hosszú s mulatság kell. A szoba teli idegenekkel, csak a pamlagon ül egy szép asszony, ki néha napjában hozzá jő, s kiről annyit s annyiszor azt mondták mind, hogy anyja, mig végre nagy nehezen megtanulta, hogy az, s hogy hozzá nem szabad nyúlnia, mert mikor minap szive örömében meg akarta ölelni, visszataszította, nehogy szépen göndörített fürtjeit elrontsa. “ „És ez a gyermek élete első éveiben, e mulatság s tánczmesterből összeszőtt lét, melyből midőn kilép, talán három nyelvet fog érteni, csak a szív (és haza) nyelvét nem, s talán mesterileg köszönteni s tánczolni tudni, csak nem hív ragaszkodással valakit megölelni, mert mindenét kifejté első nevelése, kopáran csak a szív maradt. S így adatik által hetedik vagy nyolczadik esztendejében nevelőjének, vagy épen azon intézetek egyikébe, hol az egyenlő nevelés többnyire egyenlő neveletlenséget fejt ki.“.................... így dr. Eötvös József azon nevelési rendszerről, mely manap már alig-alig kipusztítható rákfene gyanánt ette be magát társadalmunk testébe , melynek szomorú pusztításait, rettenetes következményeit nap-nap mellett van alkalmunk elég bőven tapasztalhatni. Hogy egyébként az Eötvös által jellemzett „czifra nők“ mily mételyező hatással vannak környezetökre, hogy mennyire nem természetük a nemesebb, emelkedettel):) dolgok iránti lelkesedés; hogy mennyire unalmas, „fád“ dolognak tartják, ha akár a férj, akár az udvarló a lóversenyeken, hintókon, színészeken s bálokon kívül eső dolgokról kezd beszélni , azt talán egészen felesleges itt csak egy szóval is ecsetelnem azok előtt, kiket életök egyszermásszor közelebbi érintkezésbe hoz e körökkel s az itt uralgó ferde nevelési rendszer szánandó áldozataival ; kik néha-néha elég ábrándozók voltak valamely hazafias avagy közművelődési ügy vállalatában e nők pártfogására számolni s arra talán előre építeni is valamit, s csak a keserű tapasztalás ki mélytelen kezétől ébredni a való tudatára ; kik szánó lenézést, sértő gúnyt, kicsinylő fitymálást voltak szerencsések tapasztalni mindanyiszor, valahányszor csak komolyabb, közérdekű, élvezetesebb, avagy pláne hazafias dolgokat mertek a társalgás szőnyegére hozni. -------— Bizony csak kis zöld váz volt a korábban jellemeztem fenséges családi kép egy véghetetlenül sivár, vigasztalatlan képű, kopár talajú nagy pusztaság közepett. Simonides. = Kassa város f. hó 10-én tartott közgyűlésében a napirend előtt Timkó József indítványt tesz: utasíttassék az uradalmi ügyész, hogy a zárszámadások tárgyalása napjáig a városi perek állásáról kimerítő jelentést tegyen. A határozat ez értelemben kimondatott. 1) Tárgyalás alá vétetett s többé-kevésbé lényeges módosításokkal elfogadtatott „A Kassa szab. kir. város területén való település s az annak községi kötelékébe való felvétel felőli szabályrendelet“, mely megállapítva ekként hangzik: I. A településről. 1. §. Kassa városában letelepedhetni mindenkinek joga van. A telepedő e szándékát a város kapitányi hivatalánál 15 nap alatt írásban bejelenteni köteles s e hatóság a települést csak azon esetben tagadhatja meg , a) ha a települő ellen bebizonyittatik, hogy bűnvádi kereset vagy büntetés alatt van; b) ha a község terhelése nélkül magát fentartani nem képes. A településért díj nem fizettetik. 2. §. Csupán telepedés által a községi kötelékbe való felvétel meg nem szereztetik s a települő továbbra is azon községi kötelékhez tartozik, melyben a település előtt állott. 3. §. A településüket bejelenteni elmulasztók a kapitányi hivatal által 5—50 frtnyi birsággal a városi közpénztár javára s vagyontalanság vagy biztos kereset hiányában kiutasítással fenyitendők. II. A községi kötelékbe való felvételről. 4. §. Jelen szabályrendelet kihirdetésétől fogva, Kassa szab. kir. város területén a községi illetőség csakis a községi kötelékbe való felvétel által szerezhető meg. A város jelenlegi lakosainak községi illetőségére nézve az 1871: XVIII. t. czikk 7—10. §§-ai szabályozók. 5. §. A községi illetőségbe fölvétetni kívánó fél ez iránti írásbeli kérvényével a városi tanácshoz tartozik fordulni. 6. §. A kötelékbe való felvétel meg nem tagadtathatik, a) ha a folyamodó a városban már két éven át állandóan lakott; b) ha ez idő alatt a közterheket folytonosan viselte; c) ha bűnvádi kereset vagy büntetés alatt nincs s a város terhelése nélkül magát fentartani képes. Ezen eseteken kivül a fölvétel egy vagy más alapos oknál fogva megtagadható. E megtagadás azonban nem hat ki egyszersmint a város területén való letelepedhetésre is. 7. §. A fölvételért folyamodó 10—100 frtnyi díjt tartozik a városi pénztár javára fizetni. A díj kiszabásánál az illető vagyoni állapota s bel- vagy külföldi mineműsége irányadó. 8. §. A fölvett rendes községi taggá válik, a községi tagok jogaiban részesül s a községi kapcsolatból eredő kötelezettségeket teljesíteni tartozik. 9. §. A községi kötelékbe való felvételről a folyamodóhoz intézendő tudósítással egyidejűleg azon község elüljárósága is értesítendő, melynek a felvett addig tagja volt. III. Az idegenekről. 10. §. Oly idegenek, kik két év óta állandóan az országban laknak, folytonosan adót fizetnek s más államnak nem alattvalói, a községi kötelékbe felvehetők, ha a szabályrendelet 6. és 7. §§-ok kellékeinek eleget tesznek s a magyar állami kötelékbe tett felvételeket igazolni képesek. A szabályrendelet netaláni észrevételezés végett 15 napon át a városház kapujára ki fog függesztetni s majdan a minisztériumhoz felterjesztetni. 2) Az összes városi ügyek szervezésére hivatott 20-as bizottsági tagokra a szavazatok beadatván, az eredmény holnap fog kihirdettetni. 3) A garadnai templom helyreigazítására szükségelt költségtöbblet oly módon szavaztatott meg, hogy a szentistványi paplak kiépítésére előirányzott összegből fog a templom helyreigazíttatni, a nevezett papiak pedig csak a jövő évben kiépíttetni. 4. Freytag Manó, abbeli kérvényével, hogy díjnoki állomásában meghagyassék, a polgármester által előadott indokoknál fogva elutasittatott. 5) Papp Sándor indítványa, hogy Juhász Mihály iskolaszéki és Demeter Titusz igazoló választmányi tagok helyébe újak választassanak, elejtetett. Az indítvány első részét — Timkó József felszólalása után — maga az indítványozó vonta vissza, mert — úgymond — belátta, hogy Várjon Gábor úr által roszul volt informálva. Várjon az „Abauj-Kassai Közlöny“-re hivatkozik, melyből ő azt olvasta, hogy Juhász Mihály az iskolaszéki tagságról lemondott. (Az „Abauj-Kassai Közlöny azt izeni Várjon urnak, hogy csak keressen más pletyka forrást. Az Abauj-Kassai Közlöny nem szokott „gondolom“-ra Juhász Mihály ellenzekre A holdról. (Se. B.) Felette élvezetes s — úgy lehet — költői dolog is holdvilágos éjeken egy-egy sétát tenni a sudár jegenyék között, a fénylő vonalban kígyódzó, pázsittal körülnőtt kerti utakon, elmerengni a halk morajjal tova folyó csermely fel-felvillanó habfodrozatain, a komoly nyugalommal elterülő tó fénylő tükörén, elhallgatni be a késő éjszakába a fülemile énekét, majd belemélyedni annak a csodálatos világossági égi testnek szemléletébe, mely megezüstöző sugaraival oly sajátságos fénybe vonja szemeink előtt a táj arczulatát. Ám ezt a dolgot, éppen azért, mert kellemes, nagyon sokan megcselekedtek már, s nem megvetendő azok száma sem, kik ma is megcselekszik. — Ennélfogva jobban s talán hasznosabban is fogunk cselekedni, ha néhány rövid sorban szemügyre vesszük magát a csodálatos képű égitestet, s feleletet adunk egy-két, a holdvilágnál ábrándozók előtt is bizonyosan felmerült kérdésre. Bizonyosan ösmeri mindenki a holdudvarnak nevezett fényes gyűrűt, mely a holdat, különösen ködösebb estéken környezi. E holdudvarról sokáig azt tartották a természettudósok, hogy az nem lenne egyéb, mint a holdnak megvilágított légköre. Ám az egymás után következő összehasonlító csillagászati észlelések mind jobban kidomboriták a természettudósok előtt a hold-légkör nem létezését, így észlelhetett, hogy ha egy csillag a hold közvetlen közelébe lő — persze csak látszólag, a földi észlelésekre nézve — fénye a legkisebb gyengülést sem szenvedi, fényremegésében nem áll be semmi legkisebb változás, amiknek okvetlenül történni kellene, ha szemünk és a fénylő csillag között a hold sugártörő légköre állana. Továbbá észleltetett, hogy a midőn a hold megett egy csillag elhalad, eltűnése tökéletesen összeesik azon időpillanattal, melyben a csillag a hold mögé jut; aminek szintén nem szabad lenne megtörténni a hold-légkör létezése esetében , hanem elő kellene állnia azon tüneménynek, melyet valamely síkon napnyugtakor észlelhetünk, a midőn t. i. a nap képe még akkor is látható, midőn az már teljesen a légkör síkja alá merült, éppen a földet ölelő légkör okozta sugártörés, illetőleg teljes reflexió következtében. A hold-légkör nem létezése mellett szól még azon, jó távcsövekkel határozottan észlelhető tünemény, hogy a holdbéli tárgyak (hegyeknek völgyekre vetett) árnyékai rendkívül sötétek s élesek, tisztán csak főárnyékok, a mellékárnyékok teljes hiányával, amely tüneménynek teljes lehetetlen lenne előállania sugártörő, fényszóró légkörben. E kérdés eldöntése szükségkép maga után vonta a víz létezésének kutatását a holdra nézve. E kérdés már a légkörhiányban megtalálta egyszerű, természetes magyarázatát. Bizonyára mindenki ismeri a természettan elemeiből a vízkalapácsnak nevezett készüléket, mely igen kézzelfoghatólag bizonyítja be, hogy légüres térben a víz már a község közönséges hőmérsékénél heves forrásba jő. Ugyanennek kell bekövetkeznie a légüres térben mozgó holdon is. Cseppfolyós állapotban nem képzelhető ez okból a víz a holdon. — Gőz, pára alakjában igen is jelen lehetne. Ám tegyük, hogy a holdon volt valaha légkör, volt víz , amint a légkör eltűnt, azonnal gőzzé kellett változnia a víz nagy részének; e gőztömeg az anyagvonzás törvénye következtében el nem hagyhatta volna a holdat, hanem azt állandóan környezte volna. Ám hogy a hold körül ily gőzgyűrű nem létezik, határozottan mutatják azon észleletek, melyek a légkör nem létezését oly fényesen beigazolák. Önkénytelenül felmerül most előttünk a kérdés : ha immár a holdnak sem vize, sem levegője nincs, hordhat-e magán élőlényeket, akár állatokat, akár növényeket. Mai fogalmaink szerint, melyekkel az élet, a vegetáczió feltételeiről bírunk, — e kérdésre határozott nemmel kell válaszolnunk; és csak a minden áron rendkívülit kereső s szerető emberek ringathatják magukat a jámbor Gruithuisen csillagász (!) azon — külömben nagyon ártatlan —• hitében, hogy a holdat hozzánk hasonló emberlények lakják. Különben ha kedvök tartja, akár azt is elhitethetik magukkal, a mit a fent említett érdemes ur nagy komolysággal állít, hogy t. i. ö határozottan észlelte a holdlakók építményeit, városait, sőt azt is tudja, hogy csillagimádók, miután tisztán kivette, hogy templomaik csillagalakulag, egy központból szétágazó sugarak alakjában terjednek el. „Csak az a kár, jegyzi meg nagyon találóan Zimmermann, hogy a holdról nem csillagalakúaknak látszanak az égitestek, miután e látszat nem egyéb, mint a légkör sugártörésén alapuló optikai csalódás, mely már magas hegyeken is kisebbedik, s a holdon, melynek atmosphirája teljesen hiányzik, e tünemény teljes lehetetlen; a holdról a csillagoknak lapos, határozott szélű korongoknak kell látszaniok. Egyébként nem is emberséges dolog, minden áron lakókat küldeni a holdba; mert bizony nem valami barátságos, kellemes élet esketik ott akárki emberfiának, feltéve, hogy víz és levegő nélkül is meg lehet élni. Rettenetes nagy némaság, siri csend uralgott; a hang, a zene, s természetesen a hangversenyek, színi előadások, s más akármiféle, hanggal járó dolgok ott teljes lehetetlenek. Lehetetle-