Abauj-Kassai Közlöny, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1875-09-16 / 37. szám

kezd, egy cselédszoba az, hol a gyermek érzékeit felledezni érzi. S mikor a gyermek nagyobbra nő, dadogása beszéddé válik, s a szív érezve h­ivattatá­­sát, szeretni akar, s szeretni kezd: az, kihez első in­dulatában ragaszkodik, nem anyja; ő távol van; tánczol s csodáltatik — a szegény gyermek a cse­lédkörből szemel ki egyet magának, kit legszeretőbb­­nek gondol, s ehez ragaszkodik. Néha fényesebb ter­mekbe vezetik őt, a társaság számos, a délután hos­­­szú s mulatság kell. A szoba teli idegenekkel, csak a pamlagon ül egy szép asszony, ki néha napjában hozzá jő, s kiről annyit s annyiszor azt mondták mind, hogy anyja, mig végre nagy nehezen megta­nulta, hogy az, s hogy hozzá nem szabad nyúlnia, mert mikor minap szive örömében meg akarta ölelni, visszataszította, nehogy szépen göndörített fürtjeit elrontsa. “ „És ez a gyermek élete első éveiben, e mu­latság s tánczmesterből összeszőtt lét, melyből mi­dőn kilép, talán három nyelvet fog érteni, csak a szív (és haza­) nyelvét nem, s talán mesterileg kö­szönteni s tánczolni tudni, csak nem hív ragaszko­dással valakit megölelni, mert mindenét kifejté első nevelése, kopáran csak a szív maradt. S így adatik által hetedik vagy nyolczadik esztendejében nevelő­jének, vagy épen azon intézetek egyikébe, hol az egyenlő nevelés többnyire egyenlő neveletlenséget fejt ki.“.................... így dr. Eötvös József azon nevelési­ rendszer­ről, mely manap már alig-alig kipusztítható rákfene gyanánt ette be magát társadalmunk testébe , melynek szomorú pusztításait, rettenetes következmé­nyeit nap-nap mellett van alkalmunk elég bőven tapasztalhatni. Hogy egyébként az Eötvös által jellemzett „czifra nők“ mily mételyező hatással vannak környe­zetökre, hogy mennyire nem természetük a neme­sebb, emelkedettel)­:) dolgok iránti lelkesedés; hogy mennyire unalmas, „fád“ dolognak tartják, ha akár a férj, akár az udvarló a lóversenyeken, hintókon, színészeken s bálokon kívül eső dolgokról kezd be­szélni , azt talán egészen felesleges itt csak egy szó­val is ecsetelnem azok előtt, kiket életök egyszer­­másszor közelebbi érintkezésbe hoz e körökkel s az itt uralgó ferde nevelési rendszer szánandó áldozata­ival ; kik néha-néha elég ábrándozók voltak vala­mely hazafias avagy közművelődési ügy vállalatában e nők pártfogására számolni s arra talán előre épí­teni is valamit, s csak a keserű tapasztalás ki mély­­telen kezétől ébredni a való tudatára ; kik szánó le­nézést, sértő­ gúnyt, kicsinylő fitymálást voltak sze­rencsések tapasztalni mindanyiszor, valahányszor csak komolyabb, közérdekű, élvezetesebb, avagy pláne hazafias dolgokat mertek a társalgás szőnyegére hozni. -------— Bizony csak kis zöld váz volt a korábban jellemeztem fenséges családi kép egy vég­­hetetlenül sivár, vigasztalatlan képű, kopár talajú nagy pusztaság közepett. Simonides. = Kassa város f. hó 10-én tartott közgyű­lésében a napirend előtt Timkó József indítványt tesz: utasíttassék az uradalmi ügyész, hogy a zár­számadások tárgyalása napjáig a városi perek állá­sáról kimerítő jelentést tegyen. A határozat ez érte­lemben kimondatott. 1) Tárgyalás alá vétetett s többé-kevésbé lényeges módosításokkal elfogad­tatott „A Kassa szab. kir. város területén való te­lepülés s az annak községi kötelékébe való felvé­tel felőli szabályrendelet“, mely megállapítva ekként hangzik: I. A településről. 1. §. Kassa városában letelepedhetni minden­kinek joga van. A telepedő e szándékát a város kapitányi hi­vatalánál 15 nap alatt írásban bejelenteni köteles s e hatóság a települést csak azon esetben tagad­hatja meg , a) ha a települő ellen bebizonyittatik, hogy bűnvádi kereset vagy büntetés alatt van; b) ha a község terhelése nélkül magát fentar­­tani nem képes. A településért díj nem fizettetik. 2. §. Csupán telepedés által a községi köte­lékbe való felvétel meg nem szereztetik s a települő továbbra is azon községi kötelékhez tartozik, mely­ben a település előtt állott. 3. §. A településüket bejelenteni elmulasztók a kapitányi hivatal által 5—50 frtnyi birsággal a városi közpénztár javára s vagyontalanság vagy biz­tos kereset hiányában kiutasítással fenyitendők. II. A községi kötelékbe való felvételről. 4. §. Jelen szabályrendelet kihirdetésétől fogva, Kassa szab. kir. város területén a községi illetőség csakis a községi kötelékbe való felvétel által sze­rezhető meg. A város jelenlegi lakosainak községi illetőségére nézve az 1871: XVIII. t. czikk 7—10. §§-ai sza­bályozók. 5. §. A községi illetőségbe fölvétetni kívánó fél ez iránti írásbeli kérvényével a városi tanácshoz tartozik fordulni. 6. §. A kötelékbe való felvétel meg nem ta­­gadtathatik, a) ha a folyamodó a városban már két éven át állandóan lakott; b) ha ez idő alatt a közterheket folytonosan viselte; c) ha bűnvádi kereset vagy büntetés alatt nincs s a város terhelése nélkül magát fentartani képes. Ezen eseteken kivül a fölvétel egy vagy más alapos oknál fogva megtagadható. E megtagadás azonban nem hat ki egyszersmint a város területén való letelepedhetésre is. 7. §. A fölvételért folyamodó 10—100 frtnyi díjt tartozik a városi pénztár javára fizetni. A díj kiszabásánál az illető vagyoni állapota s bel- vagy külföldi mineműsége irányadó. 8. §. A fölvett rendes községi taggá válik, a községi tagok jogaiban részesül s a községi kapcso­latból eredő kötelezettségeket teljesíteni tartozik. 9. §. A községi kötelékbe való felvételről a folyamodóhoz intézendő tudósítással egyidejűleg azon község elüljárósága is értesítendő, melynek a felvett addig tagja volt. III. Az idegenekről. 10. §. Oly idegenek, kik két év óta állandóan az országban laknak, folytonosan adót fizetnek s más államnak nem alattvalói, a községi kötelékbe felvehetők, ha a szabályrendelet 6. és 7. §§-ok kel­lékeinek eleget tesznek s a magyar állami kötelékbe tett felvételeket igazolni képesek. A szabályrendelet netaláni észrevételezés vé­gett 15 napon át a városház kapujára ki fog füg­­gesztetni s majdan a minisztériumhoz felterjesztetni. 2) Az összes városi ügyek szervezésére hivatott 20-as bizottsági tagokra a szavazatok beadatván, az eredmény holnap fog kihirdettetni. 3) A garad­­n­a­i templom helyreigazítására szükségelt költség­­többlet oly módon szavaztatott meg, hogy a szent­­istványi paplak kiépítésére előirányzott összegből fog a templom helyreigazíttatni, a nevezett papiak pedig csak a jövő évben kiépíttetni. 4. Freytag Manó, abbeli kérvényével, hogy díjnoki állomásában meghagyassék, a polgármester által előadott indo­koknál fogva elutasittatott. 5) Papp Sándor indít­ványa, hogy Juhász Mihály iskolaszéki és Demeter Titusz igazoló választmányi tagok helyébe újak vá­lasztassanak, elejtetett. Az indítvány első részét — Timkó József felszólalása után — maga az indítvá­nyozó vonta vissza, mert — úgymond — belátta, hogy Várjon Gábor úr által roszul volt informálva. Várjon az „Abauj-Kassai Közlöny“-re hivatkozik, melyből ő azt olvasta, hogy Juhász Mihály az is­kolaszéki tagságról lemondott. (Az „Abauj-Kassai Közlöny azt izeni Várjon urnak, hogy csak keressen más pletyka forrást. Az Abauj-Kassai Közlöny nem szokott „gondolom“-ra Juhász Mihály ellen­zekre­ A holdról. (Se. B.) Felette élvezetes s — úgy lehet — költői dolog is holdvilágos éjeken egy-egy sétát tenni a sudár jegenyék között, a fénylő vonalban kígyódzó, pázsittal körülnőtt kerti utakon, elme­rengni a halk morajjal tova folyó csermely fel-fel­­villanó habfodrozatain, a komoly nyugalommal el­terülő tó fénylő tükörén, elhallgatni be a késő éj­szakába a fülemile énekét, majd belemélyedni an­nak a csodálatos világossági­ égi testnek szemléle­tébe, mely megezüstöző sugaraival oly sajátságos fénybe vonja szemeink előtt a táj arczulatát. Ám ezt a dolgot, éppen azért, mert kellemes, nagyon sokan megcselekedtek már, s nem megve­tendő azok száma sem, kik ma is megcselekszik. — Ennélfogva jobban s talán hasznosabban is fogunk cselekedni, ha néhány rövid sorban szemügyre ves­­­szük magát a csodálatos képű égi­testet, s feleletet adunk egy-két, a holdvilágnál ábrándozók előtt is bizonyosan felmerült kérdésre. Bizonyosan ösmeri mindenki a holdudvar­nak nevezett fényes gyűrűt, mely a holdat, külö­nösen ködösebb estéken­­ környezi. E holdudvarról sokáig azt tartották a termé­szettudósok, hogy az nem lenne egyéb, mint a holdnak megvilágított légköre. Ám az egymás után következő összehason­lító csillagászati észlelések mind jobban kidombo­­riták a természettudósok előtt a hold-légkör nem létezését, így észlelhetett, hogy ha egy csillag a hold közvetlen közelébe lő — persze csak látszólag, a földi észlelésekre nézve — fénye a legkisebb­­ gyen­gülést sem szenvedi, fényremegésében nem áll be semmi legkisebb változás, a­miknek okvet­lenül történni kellene, ha szemünk és a fénylő csil­lag között a hold sugártörő légköre állana. Továbbá észleltetett, hogy a midőn a hold megett egy csillag elhalad, eltűnése tökéletesen összeesik azon időpillanattal, melyben a csillag a hold mög­é jut; a­minek szintén nem szabad lenne megtörténni a hold-légkör létezése esetében , hanem elő kellene állnia azon tüneménynek, melyet vala­mely síkon napnyugtakor észlelhetünk, a midőn t. i. a nap képe még akkor is látható, midőn az már teljesen a légkör síkja alá merült,­­ éppen a föl­det ölelő légkör okozta sugártörés, illetőleg tel­jes reflexió következtében. A hold-légkör nem létezése mellett szól még azon, jó távcsövekkel határozottan észlelhető tüne­mény, hogy a holdbéli tárgyak (hegyeknek völgyekre vetett) árnyékai rendkívül sötétek s élesek, tisz­tán csak főárnyékok, a mellékárnyékok tel­jes hiányával, a­mely tüneménynek teljes lehetet­len lenne előállania sugártörő, fényszóró lég­körben. E kérdés eldöntése szükségkép maga után vonta a víz létezésének kutatását a holdra nézve. E kérdés már a légkör­hiányban megtalálta egyszerű, természetes magyarázatát. Bizonyára mindenki ismeri a természettan elemeiből a vízkalapácsnak nevezett készülé­ket, mely igen kézzelfoghatólag bizonyítja be, hogy légüres térben a víz már a község közönséges h­ő­­mérsékénél heves forrásba jő. Ugyanennek kell bekövetkeznie a légüres tér­ben mozgó holdon is. Cseppfolyós állapotban nem képzelhető ez okból a víz a holdon. — Gőz, pára alakjában igen is jelen lehetne. Ám tegyük, hogy a holdon volt valaha légkör, volt víz , amint a légkör eltűnt, azonnal gőzzé kellett változnia a víz nagy részének; e gőztömeg az anyagvonzás törvénye kö­vetkeztében el nem hagyhatta volna a holdat, ha­nem azt állandóan környezte volna.­­ Ám hogy a hold körül ily gőzgyűrű nem létezik, határozottan mutatják azon észleletek, melyek a légkör nem lé­tezését oly fényesen beigazolák. Önkénytelenül felmerül most előttünk a kér­dés : ha immár a holdnak sem vize, sem levegője nincs, hordhat-e m­agán­ élő­lényeket, akár állato­kat, akár növényeket. Mai fogal­maink szerint, melyekkel az élet, a vegetáczió feltételeiről bírunk, — e kérdésre hatá­rozott nem­mel kell válaszolnunk; és csak a min­den áron rendkívülit kereső s szerető emberek rin­gathatják magukat a jámbor Gruithuisen csil­lagász (!) azon — külömben nagyon ártatlan —• hitében, hogy a holdat hozzánk hasonló emberlények lakják. Különben ha kedvök tartja, akár azt is elhi­tethetik magukkal, a mit a fent említett érdemes ur nagy komolysággal állít, hogy t. i. ö határozottan észlelte a holdlakók építményeit, városait, sőt azt is tudja, hogy csillagimádók, miután tisztán ki­vette, hogy templomaik csillagalakulag, egy köz­pontból szétágazó sugarak alakjában terjednek el. „Csak az a kár, jegyzi meg nagyon találóan Zim­mermann,­­ hogy a holdról nem csillagala­­kúaknak látszanak az égi­testek, miután e lát­szat nem egyéb, mint a légkör sugártörésén alapuló optikai csalódás, mely már magas hegyeken is kiseb­­bedik, s a holdon, melynek atmosphi­rája teljesen hiányzik, e tünemény teljes lehetetlen; a holdról a csillagoknak lapos, határozott szélű korongoknak kell látszaniok­. Egyébként nem is emberséges dolog, minden áron lakókat küldeni a holdba; mert bizony nem valami barátságos, kellemes élet esketik ott akárki emberfiának, feltéve, hogy víz és levegő nélkül is meg lehet élni. Rettenetes nagy némaság, siri csend uralg­ott; a hang, a zene, s természetesen a hang­versenyek, színi előadások, s más akármiféle, hang­gal járó dolgok ott teljes lehetetlenek. Lehetetle-

Next