Abauj-Kassai Közlöny, 1884 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1884-09-11 / 37. szám

tatott. A kisorsolt három választmányi tag Koregtko, Novelly József és Sm­idt Kor­nél helyébe megválasztattak. Koregtko, l­r. Kain és I­r. Vandracsek Jenő urak. — Közkórházi statisztika. A helybeli közkórházban az 1882-ik év végével ápolás­ban maradt 52 fi. 41 nő. — gy. Az 1883-ik év folytán fölvétetett 865 li, 665 nő és 52 gyermek. Tehát ápoltatott­ összesen 917 li, 706 nő 52 gyermek. Azaz 1675 egyén, ezek­ből­ gyógyult 599 li, 459 nő, 48 gyermek — 1106 beteg. Javult 120 li, 83 nő , 203 be­teg, gyógyulatlan 43 fi, 39 nő , 82 beteg. Meghalt 89 ti, 73 nő 2 gyermek , 164 egyén. Az évi összes fogyaték 851 li, 654 nő, 50 gy. — 1555 s igy az év (1883.) végével ápolás alatt maradt 60 li, 52 nő és 2,^ gyermek , 120 beteg. — Bejárókig orvosi rendelésben 2581 egyén részesült. A házi betegek össze­sen 31519 napot töltöttek a kórházban s igy átlagosan egy betegre 18­82 ápolási nap esik. 11 frt 33 krba kerülve, mely összegből egy egy napra 60­/4 kr. esik. Az összes fedezet tett 19763 frt 02 krt. A valódi szükséglet pedig 18984 frt 58 krt. A tényleges bevételek összege 20.328 frt 00 kr. A kiadásoké össze­sen 19.060 frt 20 kr. Többlet 1261 frt 80 kr. Az intézet cselekvő vagyoni álladéka 120.671 frt 51 krt tesz ki. Szenvedő vagyon 1812 frt 96 kr. S igy a tiszta vagyon 118.858 frt 57 kr. — Gazdasági kiállítás megyénkben. A szeptember 27-én tartandó gazdasági kiállí­tásra az előkészületek serényen folynak. A környékbeli uradalmak és birtokosok mind szépen képviselve lesznek. Sőt a kisebb gazdák is, a helybeli rendező-bizottság­ és főleg a járási szolgabiró úr buzgó fáradozása folytán, termé­nyeikkel és állatjaikkal részt veendőnek, úgy hogy a gazdaság minden ága reprezentálva lesz. A kiállítás első napjának estéjén jótékony őzévi tánczvigalom terveztetik. — Kiállítási programm. Az abauj­­tornamegyei gazdasági egyesület által 1884. szeptember 27—28. napjain Szepsiben ren­dezendő és gazd­állat-, termény, házi ipar­­czikkek és női­ munkák kiállításával, szántás­­verseny-, kisgazdák díjazása­, hosszú ideig egy helyen szolgáló jó cselédek, a ha­szonkertészet, méhészet és a mezőgazdasági oktatás terén sikerrel működő néptanítók dí­jazásával egybekötött IV. vándorgyűlésen részt vehet bármely honpolgár, de kiválóan hivata­losak: Abaúj-Tornamegye, valamint Kassa vá­ros területén lakó gazdák, (nagy- és kisbirto­kosok, bérlők, gazdatisztek, lelkészek, népta­nítók és községek képviselői.) szóval mindazok kiket a mezőgazdaság ügyei érdekelnek. I. Szept. 26. este 7 órakor összejövetel, ismer­kedés a városi nagy teremben Szepsiben. II. Szept. 27. 1) reggel 8 órakor a városi nagy teremben, korelnök vezetése alatt, a vándor­gyűlés elnökének, alelnökének és jegyzőjének megválasztása. 2) Elnöki megnyitó. 3) A bí­ráló­bizottságok megválasztása. 4) Délelőtt 10 órakor szántásverseny. 5) Délután 2­/a órakor közebéd a városi nagy teremben..6) Ebéd után a biráló-bizottság működése. III. Szept. 28. 1. Reggel 9 órakor a vándorgyűlés foly­tatása, melyen előadásokat tartanak : Dr. Ro­­diczky Jenő gazd. int. igazgató és Bolla Mi­hály kultúrmérnök. 2. Délelőtt 12 órakor az összes bíráló bizottságok jelentése, 3 órakor a dijak ünnepélyes kiosztása az abaúj-torna­­megyei gazd. egyesület elnöksége által a ván­dorgyűlés helyiségében. Ezután a tornai urada­lom megszemlélése. Jegyek a közebédre í írt 50 kijával kaphatók a rendező-bizottság alel­­nökénél, Halmy Károly és Géczy Gyula fő­szolgabíró uraknál Szepsiben. A t. résztvevők felkéretnek, miszerint a közebédre jegyeket szept. 24-ig előre váltani szíveskedjenek. El­szállásolás végett jelentkezhetni Halmy Károly és Nagy Márton uraknál Szepsiben, és kérjük a t. érkező urakat, miszerint szállásjegyeik átvétele végett minél előbb, de legkésőbb szept. 24-ig szíveskedjenek jelentkezni. A kiállítás szabályzatának közlését jövő számunkban kezd­jük meg. Itt most csak azt tartjuk még ki­emelendőnek, hogy az abauj-torna m­egyei gazda­egyesület elnöksége, tekintettel arra, hogy ilynemű kiállítások eszközlése a kívánt ered­ményt csak az esetben hozza meg, ha a ki­állítások a megyebeli gazdák tömeges részvé­telével találkoznak, melegen kéri, miszerint a meghívottak ezen vándorgyűlésen személyesen részt venni és az azon való részvételre más birtokosokat, kis gazdákat és községeket kép­­viseltetésre buzdítani, különösen a csereháti janis területén lakó oly kis gazdákat, kiket helyes gazdálkodásuknál fogva kitüntetésre érdemeseknek vélnek, a díjazás végett leendő jelentkezésre felhívni s őket becses tanácsukkal és útbaigazítással támogatni szíveskedjenek. — Jótékonyczélú előadás. A hétezer tűz­­károsultak javára múlt vasárnap, több, a szín­padról előnyösen ismert nő és ur zsúfolt há­zat gyűjtött össze s kellemesen mulattatta a megjelent közönséget. Egy vígjáték: „A vad­rózsa“ s egy bohózat: „Megmérgezve“ került színre, közben a kassai férfi dalegylet éne­kelt egy műdarabot, majd közkívánatra még egy népdalt, míg Rácz Jani kitűnő zenekara Tell Vilmos nyitányával, Waldtenfeld korcso­­lya-keringőjével s magyar népdal-egyveleggel ragadta tapsokra a közönséget. A műkedve­lőkről teljes elismeréssel szólunk. Ily előadá­sok akkor érdekesek, ha egy botlás a mási­kat követi, — e tekintetben a múlt vasárnapi előadás nem volt érdekes, de megragadta a figyelmet az ügyesség, melyet a játszók ki­fejtettek. " Számolunk is a pardonra, ha mellő­zük a megérdemelt hosszú dicséretet, de ki­emeljük a rövid hibát. Török Fruska. — bo­csánat: Mariska k. a. egy művésznőnek is díszére váló alakot produkál, ha vadrózsájának kevesebb szirmát hagyja nyílni. E a do­m­­é­r­s­z­k­y úr kifogástalan Kokinda volt, de Majoros Bálintnál hiányzott a méltóságos ba­riton hang. Tatárszky Gyula ur honvéd­kapitányában csodáltuk a szubordinácziót, mely a kikelet pompájában viruló Vadrózsa iránt annyi flegmát kimódolni volt képes. Rácz Ernő­­ ur talpraesetten szeleskedett ott, ahol nem volt — svihák. Koós Anna, Emma, és Róza kisasszonyok nem vettek kölcsönt egymástól, így is jó, de jobb lett volna amúgy. Földi Gizella k. a. akkorates­szel mutatta be magát, míg Barthos Andor úrtól több mérsékletet vártunk. — Közlekedési hátrányok. Abauj megyé­­ben az utolsó időben két új fahíd épült, az­­ egyik Györke mellett a Szinyepatakon, a másik K­utka alatt a Tárczán. Bár mind a kettő már hetek óta készen van, a forgalomnak át nem adathatik, mert a­ hozzávezető útszakaszok hiányoznak. Az első helyen említett kisebb hídnál a­ földtöltések ugyan már megvannak, csak még nincsenek kellőleg kavicsréteggel ellátva; a második nagyobb hídhoz azonban, mely nagy költséggel épült, abszolúte semmi út sem vezet. Mind a két parton szántóföldek vannak, melyek mindeddig nem lettek kisajá­títva. Ülőkésnek semmi nyoma. Az egész útrészt Mislye vagy Ilutl­a felé még csak építeni kell, hogy a had használható legyen. Másutt az utakat, tervezik és építik, mielőtt a hidakhoz kezdenének ; itt a hidat építik oly helyütt, ami nincsen országút, és az útra csak most utólagosan kerül a sor; ha pedig elmu­­lasztatik a már rövid ideig tartó kedvező idő­­­járás, akkor egy esztendeig is ott fog állni a Zlid, míg a forgalomnak szolgálhat. Elvárjuk a megyei hatóságtól, hogy a mérnöki hivatal ezen hiányos intézkedéseit mielőbb helyre fogja hozni és az ottani környék lakóinak, kik a I­id költségeihez is hozzájárultak, mi­előbb módot nyújtani­ a híd használh­atására. (Beküldetett.­) — Lapunk tárczája. Lapunk e mai szám­beli tározójára fölhívjuk t. olvasóink s főleg olvasónőink figyelmét. Ki ne ismerné közülük Chopint, a hires zeneköltőt? Ki ne hallotta volna emlegettetni legalább nevét? A mai számban megkezdett elbeszélésnek­­ szereplő hőse ő ! „Ha gondolkodóra nézve a gondolkodó szellem sajátságos módjának előadása nem kevésbbé vonzó mint valamely feltűnő ember jellemének festése a külső életben“ , úgy­­ ez elbeszélés kettős szempontból kell hogy vonzó legyen, mert benne gondolkodó és érző szellem sajátságos érzése módjának előadását s egy­szersmind jellemének festését is találja a ked­ves olvasó. — Szép ünnepély. A helybeli betűszedők két szaktársuk : S­t­r­o­m B­e­r­n­á­t és N­a­g­y Sándor urak tiszteletére igen szép ünne­pélyt rendeztek. Jelentékeny és tanulságos ez ünnepély több oldalról. Először bizonyítéka azon összetartásnak, mely egyedül képes a társadalmi élet bármely rétegét számító ténye­zővé tenni a lét viszonyai körében. Továbbá mutatja, hogy a betűszedő szaktársak meg tudják becsülni a munkát, a hivatást, melynek szolgálatában állanak, mert midőn az említett­­ két szaktárs működésének 25-ik évfordulóját megünnepelték, akkor egyúttal kifejezték a tiszteletet is, mel­lyel magának e foglalkozás­­­­nak adóznak. Végül maga az ünnepély is­­ kettős nagy hatású. Megnyugtatásul, kibékí­l­­­tésül szolgál a jubilánsoknak , de főleg ösz­­­­tönző például a fiatalabb szaktársaknak arra, hogy kitartással teljesítsék ők is a hivatást,­­ s mely annyi ezer meg ezer kis fekete betűben több világosságot tart fenn és áraszt utónem­­­­zedékekre, mint a jelenkor bármely világitó apparátusa, melyeknek jövőre való kihatásuk úgyszólván semmi. Kedves kör volt az, me­­­­lyet ez ünnepély a mészáros utczai sörház 1 . helyiségében f. hó 6-án egyesitett. A helybeli J I nyomdák betűszedői mind összegyülekeztek­­ ott, tiszteletöket kifejezendők a jubilánsok­­­­ iránt, úgy is, mint a nyomdász segély-egylet legkitartóbb bajnokai, oszlopai iránt. A mint Strom és Nagy a díszesen terített s virág­bokrétákkal ékes asztallal ellátott helyiségbe­­ léptek, szives éljenzés üdvözölte. Átadták nekik a­ nap emlékéül készített igen szép kiállítású díszlapot, melyre az ünnepi alkalom volt szá­mos aláírástól kísérten jegyezve. Ezenkívül ugyanoly nagyságú egy más lapot is, melyben a tiszteletöket és szereteteket kifejező szaktár­sak ügyesen összeállított fénykép­csoportja vette körül a két fő fényképet: a jubilánsokéit. Strom és Nagy m­eghatottan vették át a kedves emléket. Befejezésül társas vacsora volt. Or­­govány zenekara lelkesen, felvidítólag működött. Pohárköszöntőket mondtak Ries Lajos, Rosa Viktor (magyar és német nyelven) Gerstl a „Pannonia“ szerkesztője, Fésűs József (Ung­­várról), Ausländer, Jäger, Schlesinger, Strom és Nagy ismételve mondtak köszönetet a szép óváczióért, mely­ rajok e napot éltök legszebb napjává teszi. A kedélyes mulatság, melyet jelenlétükkel Werfer, Proché stb. urak szintén megtiszteltek, a legjobb kedvvel tartott s nyúlt be a késő éjszakába. Jó étkekkel a vendéglős, Foltin úr is kitett magáért. — A tanév ünnepélyes megnyitása. A helybeli kir. jogakadémián, miután a behatá­sokra kiszabott időtartam már lejárt s a pót- és ismétlési vizsgák tartására kijelölt idősza­kasz is már-már véget ér, az 1884/5-iki tanév­­ünnepélyes megnyitása jövő vasárnap, azaz e hó 14-én történik. Kezdetét veszi reggeli ’/29 órakor a helybeli gimn. templomban a Szent­lélek segítségül hívásával és szentmisével, azután mintegy 3/410 órakor folytattatik az akadémiai 1-ső tanteremben. Itt az akadémiai igazgató fogja a jogakadémiai polgársághoz a megnyitó beszédet intézni. Az érdeklődő t. közönség szíves fogadtatásra számíthat. Az ünnepélyt jelenléte mindenesetre emelné. — Túlnépesedés az iskolában. A helybeli polgári leány­iskolában a jelentkezők és föl­vettek száma oly tetemes, hogy az iskolaszék egyes parallel-osztályok felállítását és szerve­zését fogja a tek. városi törv. hat. bizottság­nak ajánlani. Mennyiben is meglevő tanerők e parallel-osztályokat is elláthatnák, igen czél­­szerű­ lenne őket tanítással megbízni. Remény­­­­hetőleg maga a város közönsége sem lenne aztán szűkmarkú s az illetőket a köteles mű­ködésen felül tanúsított fáradozásukért min­denesetre valami díjazással honorálni szintén Eltűnt hivat­los pecsét. Rendőrsé­günk, melyet a helybeli pénzügyőri biztos e végett megkeresett visszaélések meggátlása czéljából, közhírré teszi, hogy a kassai m. kir. pénzügyőri biztosság pecsétje „M. kir. pénz­ügyőri biztosság Kassán“ felirattal, valahogy elveszett. — Alaptalan hirhordás. Nem tudjuk ki ültethette fel a fővárosi napilapokat azon hír­rel, mintha itt helyben a székesegyházi épít­kezéseknél valami állvány összedőlt és nagy szerencsétlenséget, sőt több ember halálát is okozta volna. Az egészből szerencsére egy árvabolü sem igaz. Utána jártunk a dolognak. A rendőrség csodálkozott, midőn kérdezőskö­­déseinket hallotta. — Pályázat. A földm­iv.-, ipar- s keres­kedelemügyi m. k­r. minisztérium a kassai gazdasági tanintézetnél üresedésben levő ta­nársegédi állás betöltése végett f. hó 15-éig terjedő pályázatot hirdet. A kérvények e napig bezárólag az intézeti igazgatóságnál nyújtandók be. Kap a kinevezett tanársegéd évi 800 frt fizetést és szabad lakást, illetve szálláspénz fejében 150 frtot. Az állomás október elsején elfoglalandó. — A méhészeti vándor­tanító szemé­lyében való változás. A méhészeti kerületek TV-ikének eddigi vándortanitóját, Nagy Zsig­­mondot, a kormány a IV. kerületből, melyhez Abauj-Torna, Borsod, Bereg, Gömör, Mára­­maros, Sáros, Szepes, Ugocsa, Ung és Zemp­lén megyéken túl városunk, Kassa sz. kir. városa, is tartozott, az 4r. kerület vándortaní­­tójává nevezte ki. E kerülethez Arad, Békés, Bihar stb. megyék és Arad, Nagyvárad stb. városok tartoznak. Pályázat: A földmivelés-, ipar- és keres­kedelmi minisztérium pályázatot hirdet egy oly munka megírására, mely a mezőgazdasági hitelszövetkezetek előnyeit fejtegesse, azok alakítására tüzetes útmutatást adjon és meg­felelő alapszabály-mintákat szolgáltasson. E munka arra lévén szánva, hogy a szö­vetkezeti hitelre leginkább szoruló kisebb gaz­dák közt nagyban terjesztessék : a nyelvezetnek jól érthetőnek, szabatosnak és népiesnek kell lennie. A hitelszövetkezetnek előnyeit fejtegető, és azok alakítására útmutatást szolgáltató rész 3—4 ívnél többre ne terjedjen, ide nem szá­mítván az alapszabálymintát, könyvelési és egyéb irománypéldákat. E munka megírására ezer frt pályadíj tűzetik ki, mely díj azonban csak oly munkának adható ki, mely az ala­kítandó bírálóbizottság által nem csak re­lative a legjobbnak, de abszolút becsűnek nyilvánitatták. A pályadíjat nyert munka a minisztérium tulajdonává válik. A miniszté­rium fen­tartja magának azt, hogy az esetre, ha abszolút becsű munka a beadott pályamű­vek közt nem találtatnék, vagy ha az első díjat el nem nyert munkák közt olyanok ta­láltatnának, melyek czéljaira alkalmas anya­got szolgáltatnak : ezek közül tetszése szerint egyet vagy többet 300 írttal jutalmazván, annak vagy azoknak tulajdonjogát megszerezze. A pályamunkák f. évi deczember hó 31-éig a föld­m­űvelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi­nisztériumhoz nyújtandók vagy küldendők be. A pályamunkák kézirata jeligével látandó el; ugyanezen jelige a pályaművet tartalmazó lepecsételt levélre is ráírandó; melléklendő továbbá egy, lepecsételt levél, mely a szerző nevét tartalmazza, s mely lepecsételt levél az illető pályamunka jeligéjével látandó el. A bíráló bizottság névsora a „Budapesti Közlöny“­­ben, s a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium hivatalos közlönyében a „Köz­­gazdasági Értesítődben közzé fog tétetni. A beérkezett pályamunkák jeligéi s annak idején a bírálat eredménye, szintén az érintett közlö­nyökben fog nyilvánosságra hozatni. A föld­­m­ivelés-, ipa­r- és kereskedelemügyi minisz­térium. —­ A hirdetések jelentősége. Ezt a követ­kező virágos szavakban magyarázza meg egy amerikai lap: „A­ki üzleteket akar csinálni hirdetés nélkül, az úgy cselekszik, mint a szerelmes ifjú, ki imádottjának a sötétben csókokat vet kezével. Ő tudja, hogy mit cselek­szik, de más senki.“ — A vasárnapi korcsmalátogatás. Ez a múlt napokban az angol alsóházban hos­­­szabb vita tárgyát képezte. Stevenson képviselő közel 150,000 aláírással támogatott indítványt adott be a korcsmáknak vasárnapokon zárva tartása iránt. A belügyminiszter kijelentette, hogy ha vasárnap a korcsmák bezáratnak, Lon­donban a köznyugalom fenntartásáért nem vál­lalhat felelősséget. Az alsóház többsége is azon nézetének adott kifejezést, hogy jelenleg még a közvélemény ily intézkedést nagy ellenszenv­vel fogadna, és ez okból az indítványt elejtette. — A magyar népdalok legnagyobb gyűj­­teménye ! A „Magyar Dal-Album“ ezi.mű­ egyetemes magyar népdalgyűjtemény V. kö­tetéből most jelent meg a 9. füzet a 961—980. számú, következő dallamokkal : 1. Sallangos paripán vágtat a betyár. 2. Sárga csizmám ! Miska. 3. Sípol a szél, hideg őszi este van. 4. Sikolt a harczi síp. 5. Sírtam én már ele­­­­get. 6. Sobri Józsi a csárdában. 7. Sorba le­­­­gény ... 8. Sötét felhő borítja be az eget. 9. Szatmár város, nem látlak már. 10. Száll a felhő magasan. 11. Száraz kukoricza szár. 12. Szebb a szőke, mint a barna. 13. Szerelem, szerelem. 14. Szeretem én a kis babákat. 15. Szeretem én magát nagyon. 16. Szeretlek,­­­ szeretlek, galambom. 17. Szénaboglya, de széles. 18. Szép sem vagyok, mégis szeret. 19. Szi­vem adta, lelkem adta. 20. Szőke vize a­ Ti­szának. A teljes gyűjtemény, vagyis a zongorára alkalmazott 1000 magyar népdal ára együtt­véve 7 frt 80 kr. A f. évi ötödik­­ évfolyam, vagyis a 801—1000-ik számú dallamok elő­fizetési ára bérmentes szétküldéssel: 1 frt 80 kr. A­ „Magyar Dal-Album“ V. kötetének szövegkönyve „Magyar Daltár“ V. kötet czím alatt jelenik meg ; előfizetési ára 80 kr. A „Magyar Daltár“ öt kötete mintegy 2000 dal­ J szöveggel 4 frt. Előfizetések postautalvá­nyon a „Magyar Dal-Album“ kiadóhivatalához s Győrbe intézendők. — Keltő-ágy. Érdekes és kétségkívül „nagy horderejű“ találmány van jelenleg Kasselben kiállítva közszemlére: az egy vil­lanyos keltő ágy, mely abban az órában, a melyre este igazittatik, felkelti a rajta alvót, s ha ez esetleg nem volna hajlandó az ágy gyöngéd figyelmeztetésére fölkelni, ez drasz­tikusabb módon kényszeríti arra. Az okos­ gépecske először is két harangot kongat meg, hogy az alvót fölkeltse, s ezután az ágy­­ közelében virágot gyújt. Erre a gép a szen­dergő feje alól lassanként kihúzza a párnát; ugyanez időben villamosság által meggyújtja a kávéforraló gép alatt a spiritusz-lámpát. Majd egy zenélő-szekrény szólal meg, s ha ez sem használ, a villamos harangok ismét meg­­­­szólalnak. Végül az ágy oldaláról egy papir­­czédula emelkedik a fekvő szemei elé, s a czédulára ez van írva : ’„Kelj fel!“ Ha aztán­­ erre sem kel az alvó, akkor az ágy egysze­rűen ledobja a földre. Mint a „Frankfurter Zeitung“ írja, a newyorki tűzoltók ilyen ágyban fekszenek rendesen.­­­ Hideg , meleg. A kánikula forró napjainak egyikén egy kis társaság utazott a vecsés-budapesti vonaton. Két terjedelmes hölgy, kik a fővárosban jövedelmező zöldség­üzletet űznek, egy fiatal ügyvéd, egy meglett férfiú, ujjain vastag arany gyűrűkkel, tömör arany óralánczczal, kinek megelégedett arcz­­kifejezése elárulta a háziurat és az utóbbi­nak nyolcz éves fia, egy vásott ficzkó, ki össze-vissza mászkált a vagyonban, minden tárgyat megérintett és végül azon emeltyűvel kezdett babrálni, melylyel télen a fűtőkészü­léket szabályozzák. „Hé — szól az ügyvéd tréfásan — hagyj békét annak az emeltyűnek, mert ha „meleg"-re igazítod, mindjárt úgy be lesz fűtve a vagyon, hogy ki nem állhatjuk.“ De a ficzkó eközben már lenyomta az emel­tyűt, és hunczutságának tudatában nagy hir­telen lemászott az ülésről és a vagyon túlsó felébe ment. „No, te szerencsétlen — foly­­­­tatja az ügyvéd — megcsináltad a bajt, most­­ mindjárt olyan hőség lesz, hogy mindnyájukat megüt a guta.“ Míg a két terjedelmes hölgy aggodalmas pillantásokat váltva, homlokáról­­ törölgette az izadságot, az apa hirtelen­­ felemelkedik üléséről, fiának előbb egy hatal­mas nyaklevest ad, azután a fűtőkészülék emeltyűjét visszaigazítja és engesztelékeny hangon fordul a társasághoz : „Ne tesék ha­ragudni, hogy ez az ostoba kölyök itt ilyen rettenetes hőséget csinált , most mindjárt hű­vösebb lesz.“ — A háziúr reményteljes cseme­téje még soha ártatlanabbul nem kapott nyak­levest, mint a jelen esetben. — Az üveg szem. Gróf R. kapitány hadjárat alkalmával egyik szemét elveszítvén, a szem­üregbe üvegből készült szemet tétetett. Legközelebb a gróf régi inasa elhalt, kénytelen volt tehát uj inast fogadni. Este lefekvés alkal­mával a gróf megparancsolta az uj inasnak, hogy egy csészében tiszta vizet hozzon ; az inas a parancsnak eleget tett és legkevésbbé sem lát­szott meglepettnek, midőn a gróf a bal szem­héját fölemelte s abból szemét kivette, hanem midőn a gróf az üvegszemet a vízbe betette, kezében a csészével tovább is várt,„Mit vársz?“ kérdi a gróf. „A másik szemre“ volt az inas válasza. — Diófa ellensége. Alig van a dióf­­­nak nagyobb ellensége, mint a közönséges megtörő holló, mely ha valahol diófát fedez fel, melyen a dióhéj már repedezni kezd, nem csak maga lát hozzá a pusztításhoz, hanem csoportostul jelennek meg ott, rendesen reggeli 5—8 óra közt. A kár, melyet ezek a külön­ben is falánk szárnyasok okoznak, nemcsak abból áll, hogy sok diót kivájva belét meg­eszik, hanem abban is, hogy a váj­ás követ­keztében sok még nem egészen érett dió le­hull és hasznavehetetlenné válik.

Next