ACTA UNIVERSITATIS SZEGEDIENSIS • ACTA HISTORIAE LITTERARUM HUNGARICARUM TOMUS I. SZEGED 1960-1961
Kovács Sándor Iván: Rimay János és Érsek András
4 KOVÁCS SÁNDOR IVÁN Smindel Gáspár volt, a Bembo-kötet ajándékozója pedig református lelkész lehetett. Valószínűnek az látszik, hogy Újhelyen Sátoraljaújhelyét értsük, annál is inkább, mert egy itt működő Érsek András prédikátorról vannak adataink. Sátoraljaújhelyet egyháztörténetírásunk a felvidéki protestantizmus egyik központjaként értékeli, s hangsúlyozza az 1597-ben itt tartott zsinat jelentőségét, melyen — Fejes István szerint — a felsőmagyarországi protestánsok uniójának jegyzőkönyvét Tihaméri Máté és__ Érsek András újhelyi papok is aláírták. Ugyancsak Fejes utal arra, hogy Érsek Andrásra vonatkozó hiteles adatok találhatók Iratosi T. János Perkinius-fordításárnak előszavában.5 Iratosi Az magyar nemzetben levő ecclesia-nak igaz tagjainak... kezdetű „élőbeszéde" — miután „a magyarok Scythiából való kijövetelé"-től eljutott a lutheri reformáció terjedéséig, melyben „nagy hamarsággal része lön... az mi szegény nemzetünknek is" — ilyen összefüggésben említi Érsek Andrást: ..,... noha az Úr Isten az mi nemzetünket egy felöl meg-kesergete az pogányok fegyvere által,... Az lelki vitézségnek kapuját sem töve be... Ada az Úr Isten és támaszta hatalmas bölcs embereket is. Ollyanok voltak az felyül meg nevezet reformatori az Ecclesiának az Papistaságból az Apostoli vallásra. Kikhez ád oda ezeket is. Érsek András, Tihaneri Mathe, Ujbéli tanítók. Ezek által Isten a mi Országunkban... Az tiszta Aranyat az azemetböl ki kerese, meg-választván az igaz keresztyéni vallást az emberi találmányoktól... Az Papistaságot mint valami sümölcsöt vagy gelyvát, lemecze az Ecclesiának ép testéről." Mivel az említett zsinati jegyzőkönyvet Gyarmatin Bíró Miklós helmeczi pap és esperes után Érsek András írta alá következőnek. Fejes arra következtet: koros ember lehetett, s így „újhelyi papsága felnyúlhatott egész azon időkig, amidőn nevét az első reformátorokéval lehetne összekapcsolni". Ez a feltevés azonban Zoványi Jenő kutatásai alapján javításra szorul, mert Sárosi Érsek (v. Molnár) András néven 1610. dec. 6-tól haláláig, 1610. ápr. 3-áig varannói esperes volt. Érsek András tehát korának jelentősebb protestáns prédikátorai közé tartozott, s a Bembo-kötetbe írott sorai szerint 1592-ben is Sátoraljaújhely lelkésze volt. Az ebben az évben itt megforduló Rimay János nem véletlenül köthetett vele meleg barátságot. Rimay fentebb már említett, Justus Lipsiushoz írt levelében ifjú éveinek töröktől való zaklatottságát panaszolja. Bizonyára ez a magyarázata annak, hogy Bembo műve 1603-ban már nem az övé. Ex Libris Georg[ii] L. S. Cassov [iae] 16 April A[nn]o 1603, olvassuk a könyv címlapjának rectoján. Rimay török kéztől szétszórt jószágából kerülhetett a kassai tulajdonoshoz. 4 Zoványi Jenő: Protestáns lelkészek nyugtatványai régi tizedjegyzékek mellett. Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár, XIII. 61. Zoványi közleményére Bán Imre professzor figyelmeztetett, s az ő szíves útmutatásainak, valamint Szalay György levéltáros segítségének köszönhetem a Érsek Andrásra vonatkozó adatokat is. 5 Vö. Fejes István: A sátoralja-újhelyi ev. ref. egyház története. 1522~1889-ig. Sátoraljaújhely, 1889. 28—30. 8 Iratosi könyvének csak második kiadása van meg az OSZK-ban: Iratosi T. János: Az Ember Életének Bódogul való Igazgatásának módgyáról. Lőcse, 1641. BMK. I. 718. Az idézetek sorrendje: 3a, 6a, 9a—kib. Fejes István: I. m. 30. 8 Érsek varannói esperességéről. Zoványi Jenő: Cikkei a „Theológiai Lexikon" részére a magyarországi protestantizmus történetéből. Bp. 1940. 531. Halálának időpontjáról: Ember— Lampe: Historiae Ecclesiae Reformatae in Hungaria et Transylvania. Utrecht, 1728. 588.