ACTA UNIVERSITATIS SZEGEDIENSIS DE ATTILA JÓZSEF NOMINATAE • ACTA HISTORIAE LITTERARUM HUNGARICARUM Tomus XXVI. SZEGED 1994

Széles Klára: Vajda János verseinek minőségi fokozatai

(1887), s a töredékben előkerült A kert elpusztult...ig (1897) a természeti magány összefonódik az élet lényegének faggatásával. Vajon miért bizonyult éppen ez a megnyilatkozási forma olyan kedvezőnek Vajda számára? Az okok öntudatlanul jelenlévő hálójában egyként jelen vannak a korszak sajátos, történelmi helyzetből adódó kötöttségei és a költő életét, személyiségét formáló legszubjektívebb emlékei, vonzalmai. Ugyanezek a tárgyi és személyes tényezők alakították a kiemelt költemények típusjegyeinek alakulását. Azt is, hogy meghökkentő újszerűségeik ódon fordulatokkal társulnak. Legegyénibb vonásaik, vajdajánosi jellegzetességeik erősen különböző színvonalon érvényesülnek. Ez utóbbi szempontot, e versek minőségének változását emeljük ki vezér­fonalként. Szembetűnő szélsőségek formájában fényt vethet az egész Vajda-líra értékeinek szeszélyes alakulására. Első pillantásra feltűnhet az, hogy ezek az egyéniségéhez annyira illő szituációkban fogant versek is szokatlanul sok epigon nyomot mutatnak. Akkor rajzolódik ki élesebben a kép, ha fokozott megkülönböztetésekkel élünk, s az utánérzés rejtettebb változatait is felkeressük. így árnyalt lépcsőzetet állíthatunk össze: a versek egészében, felében, l-i szakaszában, soraiban stb. fellelhető kifejezett epigonizmustól a költemények csak bizonyos vonatkozásait érintőekig, az eredetiség leplezettebb hiányáig. Ezt, a végsőkig árnyalható skálát három fő fokozatra tagolhatjuk:­­ 1. A legerősebb hatásokat, legkevesebb saját, egyéni vonást tartalmazó versekre. Ezek találkoznak a korabeli divatos áramlatokkal, idill-költészeti rokonsággal, sőt néha a giccsel is. (Ld. Otthon, Gyermekkorom tájéka stb.) 2. Részleges hatások, Vajda egyéni líraiságának felszínesebb jelentkezése. (Messze innen, Végtelenség, Elmúlt idő, Hosszú éjjel stb.) 3. A legeredetibb, s egyben legteljesebb Vajda-versek. (Őszi tájék, Őszi hangulat, Az üstökös, Borongás, Nádas tavon stb.) Az a meggyőződés alakult ki a versek többszöri összevetése során, hogy az eredetiség kiemelt szempontjai szerint kialakított három csoport egyben más lényeges különbségeket is magába foglal. Például a korszerűtlenség, illetve korszerűség fokozatait is jelenti. Ezenkívül magukban a művekben a szerkezet, a szerkesztés alapvető minőségi különbségeit is jelzi. Közelebbről: a legerősebb hatásokat mutató versek lesznek a leganakronisztikusabbak is egyúttal, s a legegyénibb Vajda-költemények bizonyulnak a legmodernebb, sokszor úttörő kezdeményezések hordozóinak. Ugyanakkor ez az első csoport szinte szabályszerűen többé-kevésbé heterogén együttest képez, a versek egésze nem egységes, így összhatása, feszültsége minimális. Ellenkező póluson pedig a létrejött szerves egységgel találkozunk. Ezeknek a sikerült verseknek saját, egyedi jellemük van, alkotóelemeik egymást tételező kölcsönhatásban állnak, s éppen, mert egyetlen, egységes hatássá képesek ötvöződni, a legelevenebb, legköltőibb hatásúak. A második csoport mindegyik szempontból rendkívül érdekes. Különösen Vajda életműve ad módot arra. 4

Next