Aeor história, 1991-1993 (9-11. szám)
1991-08-01 / 9. szám
sérletek. Divat lett az óceánrepülés, amely áldozatokat is követelt. Sok pilóta veszett a hullámsírba. 1927 május 20—21 között az amerikai Charles Lindbergh volt az első, aki egyedül repült át Amerikából—Európába. Az egymotoros Ryan HD. M2 NYP, Spirit of St. Louis nevű, N—X—211 jelű gépével New York Curtiss-Fieldről 33 óra 39 perc alatt érte el a párizsi Le Bourget repülőteret. Gépén nem volt rádió és navigációs berendezés. Az 5600 kilométeres repülés igazi szenzáció volt, Lindberghet ünnepelte az egész világ. További távrepülések következtek különféle feladatokkal a világtengereken, amikor elérkezett az idő, hogy a magyarok is belépjenek az óceánrepülők sorába, dicsőséget szerezni a magyar névnek. JUSTICE FOR HUNGARY A Kanadában élő Magyar Sándor vetette fel az óceánrepülés gondolatát. A vállalkozás anyagi feltételeinek előteremtésére az Egyesült Államokba, Detroitba utazott. Megnyerte a Detroiti Magyar Hírlap főszerkesztőjét elgondolása, amely nagy propagandát jelenthetett a békeszerződés revízióját követő törekvéseknek. Csatlakozott hozzá az Air Travel News aviatikai szaklap is, amely kitűnő témát látott benne. Néhány nappal később háromoldalas cikkben, nagy térképpel tárgyalta a trianoni békét. Eördögh Elemér prelátus vállalta az anyagi támogatás megszervezését. Clevelandba, majd New Yorkba utazott, hogy a vezető lapokkal, magyar egyletekkel megbeszélje a tervet, New Yorkban találkozott az angol Rothermere lorddal is, aki szintén szívügyévé tette a magyar óceánrepülést. Egyetértett Magyar Sándor javaslatával, hogy legyen a gép neve Justice for Hungary (Igazságot Magyarországnak), és tízezer dolláros díjat tűzött ki a sikeres pilóta részére. Kijelentését az egész világ sajtója tárgyalta. Lázas munka indult a költségek előteremtésére, amit harmincezer dollárra becsültek. Az induláshoz Eördögh prelátus, Fodor Gyula, a Detroiti Magyar Hírlap tulajdonosa és Bolla Gábor bankár kezességére felvettek 1000 dollárt. Ezt befizetve a Detroit Aircraft Corporationnak, a gyár elkezdte a kiválasztott Lockheed Sirius—8 típusú gép építését. A pénz előteremtésére országos bizottságot szerveztek, harmincezer egydolláros levelezőlapot bocsátottak ki. De az első 15000 levelezőlapból csak ötezret vásároltak meg Amerikában, ráadásul a befolyt összeg nagy részét felemésztette az adminisztráció, a propaganda és bankettek szervezése. 1930. májusában az amerikai bizottság és a Magyar Aero Szövetség korábbi tárgyalásai nyomán utazott Detroitba Endresz György, a kiválasztott pilóta, a magyarok közül az egyetlen, aki több mint 200 ezer kilométert repült, valamint két repülési szakember, Grosschmid István, és Bánhidi Antal. EGY AMERIKAI MAGYAR HAZAFI Anyagi okok miatt a vállalkozás megakadt, veszélybe került a terv, amikor Szalay Emil megmentette a helyzetet. Június közepén megjelent a bizottság detroiti irodájában és felajánlotta segítségét. Kifizette a gyárnak esedékes 5000 dollárt, és garanciát vállalt, hogy ha a gyűjtés nem járna további eredménnyel, kifizeti a gép teljes vételárát.