Agrárium, 2010. (20. évfolyam, 1-12. szám)
2010-01-01 / 1. szám
4 Kamara Tovább a megkezdett úton A Magyar Agrárkamara 2008. decemberi közgyűlésén Dr. Forgács Barnát választotta elnökének, aki akkor kérdésünkre úgy foglalta össze elképzeléseit, hogy az agrárkamaránál, ha nem is irányváltásra, de hangsúlyváltásra mindenképpen szükség van. Most újra megkerestük elnök urat azzal a kéréssel, hogy értékelje az elmúlt év eseményeit, eredményeit. Tisztelt Elnök Úr, beiktatásakor tervei közt kiemelte a kamarai munka szakmai színvonalának javítását. Sikerült-e ezt megvalósítani a hangsúlyváltás közepette? - Igyekeztünk ezt az elhatározásunkat az elmúlt egy év során következetesen megvalósítani. Az elképzelésünk szerint a szakmaiságot nemcsak azzal lehet az agrárkamaránál javítani, ha felveszünk két-három profi szakembert, hanem ha a szakmai osztályokat sokkal aktívabbá tesszük. Ma a szakmai munka minden esetben azzal kezdődik, hogy a témát először a szakmai osztályokkal tárgyaltatjuk meg, így sikerült aktivizálni a kamarai tagokban meglévő szellemi potenciált. Együttműködtünk továbbá az Agrárgazdasági Kutatóintézettel, és a közös munka során a teljes vertikumot áttekintettük, megvizsgáltuk a versenyképességét, sőt ezt az anyagot könyv formájában meg is jelentettük. Ez a munka szakmai körökben, például az egyetemek részéről, egyértelmű elismerést váltott ki. Kár, hogy ezen túl semmilyen hivatalos, kormányzati reagálás nem történt rá. Szakmai anyagok nélkül ugyanis nehéz lenne megvalósítani a másik magunk elé tűzött célt, hogy az agrárkamara sokkal karaktersebben jelenjen meg a sajtóban, a szakmai közvéleményben. Ha nincs szakmai bázis, szakértői háttér, sokkal nehezebb a médiába is bekerülni. Márpedig ezen a téren is kézzel fogható eredmény, javulás tapasztalható a kamarai munkánkban. Az agrárkamara jelentős szerepet vállal a szaktanácsadás, ügyfélszolgálat terén is. Valóban, az agrárkamara által felállított Gazdálkodói Információs Szolgálat 202 irodája remekül teljesített. Ez sokaknak kapóra jött most, amikor teljes körűvé vált a bevallások elektronikus úton történő benyújtása, amire a gazdálkodók jelentős része otthon, magától nem képes. Ily módon a Gazdálkodói Információs Szolgálat ma már ott van a mezőgazda társadalom köztudatában. Sőt, a mi szaktanácsadóink csúcsidőszakokban több esetben besegítettek az MVH munkájába is, és ugyanilyen jó az együttműködésünk a falugazdász hálózattal is. - Egy évvel ezelőtt erős kritikával illette Magyarország agrárstratégiáját. Változott-e valami ezen a téren ? Olyan agrárstratégiája máig nincs az országnak, amilyenre egy ilyen agráripari országnak szüksége lenne. Azt hiányolom, hogy egy ilyen mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országban a társadalmi tudat, de még a közgazdasági gondolkodók sem jutottak el odáig, hogy pontosan meg tudnák ítélni, mekkora jelentősége van a mezőgazdaságnak és a vidéknek. Ebben a kérdésben síkra kellene szállnia a szakmai szervezeteknek, a minisztériumoknak, a társadalomtudósoknak és a médiának, hogy a mezőgazdaságot ne GDP-hez való hozzájárulás alapján, ne a konkrétan a mezőgazdasági alapanyag-termelésben foglalkoztatottak létszáma alapján ítéljék meg, hanem a teljes társadalmi-biológiai bonyolultságában. Mert vidék nélkül nincs mezőgazdaság, mezőgazdaság nélkül viszont nincs vidék. Sőt környezetgazdálkodás sincs okszerű mezőgazdasági termelés nélkül. Vagyis úgy kell hasznosítani a környezetünket, hogy új értéket állítsunk elő, de ne rontsuk a hosszú távú kilátásainkat. Számomra elfogadhatatlan, hogy ha Magyarországon bárki megfelel az adottságainknak megfelelően három stratégiailag fontos területet, abból egyik ne a mezőgazdaság legyen! Ennek pedig két alapvető oka is van, az egyik a mezőgazdaságilag művelhető terület aránya az ökológiai adottságaival, a másik az egyre inkább felértékelődő vízkészlet. Sokan a gondjaink közt első helyen említik a földtulajdon, földbérlet kérdését. Mi erről ma a véleménye? - A föld olyan sajátos termelőeszköz, ami semmi mással nem helyettesíthető. Ezért nem csoda, hogy erre a kérdésre minden érintett, de még a nem érintettek is, felfokozott érzelmekkel reagálnak. El kellene jutni odáig, hogy a mezőgazdasági termelők jogbiztonságát a föld alapon egyértelműbbé tegyük. Ma Magyarországon a termőföld 65 százalékát bérleti formában hasznosítják, ami az átgondolatlan kárpótlás következménye. Ez ugyanakkor az is jelenti, hogy bérleti díj jogcímén 100 milliárd forintnyi összeg a 65 százaléka folyik ki az ágazatból azokhoz, akiknek érdemi kötődésük a mezőgazdasághoz, a vidékhez nincs, agrárium ■ 2010. Január