Agrárium, 2013. (23. évfolyam, 1-12. szám)
2013-01-01 / 1. szám
Tartalom 3 Tisztelt Olvasó! „2012-ben az a paraszt is megtanult imádkozni, aki még sosem járt templomban” - e keserűen ironikus megjegyzéssel értékelte a tavalyi évet egyik Pest megyei nagygazdaságunk főmérnöke. A fő ok természetesen az aszály, illetve a megfelelő vízhasznosítási rendszer hiánya volt. Itt most „szakmázni” kéne meliorációs (vízkészlet-megőrző, illetve belvizet elvezető) munkálatokról, szélfogó fasorokról, betemetett árkokról, elgazosodott öntözőcsatornákról, el nem készült árvízi és záportározókról, de már felesleges. Ez ügyben több évtizedes mulasztásban vagyunk. A paraszt így hát az eget kémleli, áldást vagy bajt hoz-e rá, a fogyasztó meg az ártáblákat - tavaly egyik sem járt jól. A világ nagy termőterületeit - köztük hazánkat - sújtó, szomorú rekordokat döntögető aszály várható közvetlen élelmiszer-piaci hatásairól lapunkban korábban már írtunk, de azóta a kormány is intenzív munkálkodásba kezdett az ügyben: immár az öntözést is közfeladatnak tekinti az ősszel elfogadott Nemzeti Vízgazdálkodási Stratégia. Itt gátak és csatornák fognak épülni, mégpedig közpénzből, illetve ingatlantulajdonosi hozzájárulásból. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) elemzése szerint ma már Magyarország területének nagyjából 90 százaléka aszállyal veszélyeztetett. A tapasztalatok szerint tíz évből átlagosan négy aszályos. Az AKI adatai szerint vízjogilag engedélyezett öntözhető terület 184 ezer hektár volt a szintén aszályos 2010- ben, ebből azonban csupán 55-65 ezer hektárt öntöztek ténylegesen. Magyarország ezzel a teljesítménnyel az utolsó öt hely valamelyikén áll az EU 27 tagállama között. Idézzük az Intézet tanulmányát: „Az öntözött területek aránya elsősorban az energia- és bérköltségek miatt rendkívül alacsony. Az öntözési költségek 60-70 százalékát a villamos áram és a gázolaj költsége, továbbá a szivattyúkarbantartók bérköltsége teszi ki. A vízszolgáltatás (öntözővíz eljuttatása a parcella széléig) díja köbméterenként 20-100 forint annak függvényében, hogy hányszor kell átmozgatni a vizet egyik csatornából a másikba.” Márpedig költségek ide vagy oda, még egy olyan évet, mint a tavalyi volt, aligha visel el szántóföldi növénytermesztésünk, illetve az áraihoz igazodó állattenyésztés. Nincs mese, most már valóban lépni kell, különben felmérhetetlen vízkincsünk haszontalan távozik folyóinkon, miközben virágzó kultúrákat is táplálhatnának. Pénzbe kerül, igaz. De csak az idén félezer milliárdot vett ki a gazdák zsebéből az aszály. Kamara_____________ 4 A gázolaj jövedéki adójának változásai 2013-tól 5 Agrárkamarai választások 2013 Agrárgazdaság 6 Jó év után jött az aszály Agrárstratégia ___ 10 Fordított áfa a csalások ellen Növénytermesztés 14 Posztregisztrációs kukorica fajtakísérlet 2012 17 Élet költözött a talajba Technológiai melléklet 24 Az AGROmashEXPO és az AgrárgépShow termékdíjasai 27 Épületek a mezőgazdaságban 32 Válaszúton az öntözésfejlesztés 37 A szarvasmarhatartás itatóberendezései Borászat __ __ 44 Áts Károly az Év Bortermelője Baromfi 47 Baromfihús-termelés 2012-ben 48 EUROTIER - Hannover, 2012 Állattenyésztés 52 Megduplázandó sertéslétszám 56 Megújuló vidéki energiák VI. Agrárenergetika 56 Bioetanol, a jelen üzemanyaga Kaleidoszkóp 2013. január ■ agrárium