A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1966-07-03 / 27. szám

Kolozsnéma 1966 A szabadtéri rendezvények legnagyobb „jó barátja“ vagy „ellensége“ az időjárás. Tavaly a dunai katasztrófa teljes egészében elmosta a kolozsnémai ünnepélyt, ebben az évben — fényéből mit sem vesztve — újból megrendez­ték. De az időjárás most sem volt a legkedve­zőbb. Szombaton este a közönség (600—700 ember) még kellemes, jó meleg időben élvez­hette a mosonmagyaróvári együttes és szólistái műsorát, de vasárnap reggelre az „időjárás fele­lőse“ megbokrosodott, és olyan vihart küldött a rendezők nyakába, hogy az évszázados fák alig bírtak lábon maradni. Aztán mégis sikerült Fél Miklósnak, az ünnepély főszervezőjének egyezséget kötni az „égiekkel“, és délutánra még a nap is kidugta a fejét. Igaz, nagyon bátortalanul pislogott. Pedig lett volna mit néznie. A mintegy 2­4—3 ezer bátor, semmitől vissza nem riadó ember nem csalódott. Sem a műsorban, sem pedig a népünnepély hangulatát biztosító többi rendez­vényben. Hiába, tudnak a kolozsnémaiak ven­déget fogadni és ellátni. A csallóközi együttes, a nagymegyeri ének­kar, a mosonmagyaróvári vendégek, Jakó Éva és Béres Ferenc énekesek a népművészet iga­zi gyöngyszemeit mutatták be. A közönség szűnni nem akaró tapssal jutal­mazta az előadást, örvendetes, hogy a már el­ismert csoportok mögött mindjárt ott állnak „ajtódöngetési“ jogukkal az élvonalba feltörni akaró csoportok: Naszvad, Gúta. A naszvadiak Szatyortánca, akárcsak a gú­­taiak bemutatkozása, ügyes, fegyelmet követel­ni tudó koreográfusokról tanúskodik. Mostani bemutatkozásuk biztató, és reméljük, a jövőben is találkozunk velük. Tudjuk azt, hogy mind a két helyen a szak­vezetőkön kívül szervezők is vannak, és így nemcsak az egy-­ét aktív dolgozó gondja a csoport szervezési és fenntartási problémáinak a megoldása. Különösen kellemes meglepetés volt a gittai­­ak fellépése. Az emberi akaraterőről tettek ta­núbizonyságot, beigazolva azt, hogy a művészet­szeretet erősen él bennük. A község újjáépíté­sének nagy gondja mellett is találtak időt arra, hogy felkészüljenek a kolozsnémai találkozóra. A tánccsoportjuk dicséretes programmal mu­tatkozott be.­­ Tavaly ősszel megindult Csallóköz újjáépí­tése. Ez évben hozzáfogtak a kulturális élet felélesztéséhez. A nemrégen lezajlott lakas­­napok után a második nagy kulturális sereg­szemlére került sor ott, ahol egy évvel ezelőtt még a víz volt az úr. Gazdag volt az ünnepély, és ha az időjárás jobban kedvez, akkor látogatottságában is na­gyobb lett volna. Aki ott volt, nyugodt s elége­dett szívvel térhetett haza, mert Kolozsné ma újból régi fényében ragyogott. Takács András A Bratislavában lezajlott I. Nemzetközi Táncdalfesztiválon a csehszlovák táncdalok első díját Karel Gott előadásában a „Meseházam van“ című dal nyerte.­­ Kublcová és Von­­dránková átveszik a második díjat, amelyet az ő Interpretálásukban az „Ó bébi, bébi“ című dalnak ítéltek.

Next