A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-07-02 / 27. szám
Hogy látom Gombaszögöt? Erre keleten, talán mondanom sem kell, valahogy elevenebben érezzük, jobban szemmel tartjuk a Gombaszögön évről-évre megrendezett országos dal- és táncünnepélyt. Széles körben, magyar dolgozók közt, esik szó róla: Jössz ez éven? Milyen lesz? Kik jönnek? ... Csak az idő jó lenne?... Természetesen, nem egyöntetű a szemléletük a rendszeres látogatóknak sem. Kisebb részük talán helyesli, hogy valamiféle újítási törekvésként, az utóbbi években külföldi vendégművészek is fellépnek, jobbára a könnyű múzsa számaival. Magát az elgondolást, talán, mindenki jónak tartja. Csak éppen a kivitelezés ellen merül fel egyre több kifogás. Sokan, akiket erről megkérdeztem, kereken kijelentették, hogy illúziórontó — enyhén szólva — vagy valami műfaji zavar érzés az a rendezvény, ahogy 1966-ban valósították meg. Gombaszögből egyesek, úgy látszik, valami kabaréfélét akarnak csinálni. Volt, persze, akinek ez a kevert műsor volt a jól Teljes képként hadd álljon egy olyan látogatónak a nézete, aki rendszeresen részt vesz a gombaszögi országos dal- és táncünnepélyen. Gánóczi Andor, aki a Keletszlovákiai Nyomdák dolgozója, már 20 éve, rendszeres látogatója a gombaszögi ünnepélynek, mikor érdeklődtem nála, így nyilatkozott: — Mi a véleményed Gombaszögről? Látsz-e fejlődést és miben? — A kérdésre nem olyan egyszerű válaszolni. Van, amiben határozott fejlődést lehet észrevennünk, de más területen viszont visszaesés van. Csak az a kérdés, hogy kinek használ ez a visszaesés, ha azt egyesek elhamarkodott kezdeményezése okozta? — Mire gondolsz itt? Valaki határozott személyre vagy személyekre, vagy pedig csak a színvonalra? —Erre is, arra is. Nem tetszett például, ahogy tavaly különben hírneves művészek, nem tudtak beleilleszkedni a műsorkeretbe. Műsoruk így ,kilógott a dal- és táncünnepélyből. Ebben hibásak a rendezők is. Nem konzultálták le elég alaposan a műsorszámokat. Műfajzavar lett belőle. — Szóval, szerinted tiszta népművészeti bemutatókat kellene csak tartani? — Ezt nem így mondtam. Csak azt, hogy: vagy-vagy? Azért vagyok kíváncsi az ez évi Gombaszögre. Különösen a Magyar Állami Népi Együttes bemutatójára! — Általában úgy tudják, hogy az „esztrádszerű" műsorokat az anyagi követelmények, a várható nagyobb bevételek szabják meg, írják elő. Neked mi a véleményed erről? — A gazdasági oldal nem elhanyagolható. De szerintem akkor rendezzenek valami külön nagy esztrádesteket, ha pénzt akarnak keresni. Bevallom, nekem még az sem tetszik, hogy a népi zenekarokat cigányzenekarokkal helyettesítik. Az ilyen zene más zsánerű. Nem való a népművészeti magyar bemutatókhoz. Sokkal helyesebb, ha a saját zenekaruk kíséri a táncot. Hamar kifulladnak és visszás érzéseket keltenek a nézőkben. Helyesebbnek tartanám, ha külön énekcsoportok kísérnék a táncosokat — ha csak 4—5 tagú is az énekesek együttese, mindig élvezetesebbet nyújthatnak mint a lihegő táncosok éneke. A tánc se megy aztán. Vagy a hangnemet, összhangot vétik el, vagy a ritmust, vagy a tánclépést. Hiszen a színpadon kettőre nem tud a műkedvel ügyelni. — Végezetül, látsz-e fejlődést vagy nem? — A második dal- és táncünnepélytől kezdve szinte minden héven eljövök — hacsak valami nagyon fontos küldetés, munka vissza nem tart. S azt mondhatom, hogy hatalmas fejlődésen mentek át az országos Csemadok-napok. Kezdetben csak alig párszáz néző volt. S az utóbbi években már tízezrekkel számolunk. De maguk az együttesek is sokat fejlődtek. Rendszerint részt vesz némelyik. Szemmel látható a haladás. De mindennek ellenére, különösen a rendezvények alapján, valahogy az az érzésem van, hogy nem becsüljük eléggé azt a nehéz és változatos munkát, amit végeznek az együttesek. — Nem akarom, hogy túlságosan is igényesnek lássál vagy aprólékos kérdéseket érezz a szavaim mögött, de azért szeretném, ha véleményt mondanál a rendezésről, szervezésről, elszállásolásról is. — Az elsőről szóltam. A többiről nehéz nyilatkoznom, mert szállást sohasem kaptam. S ezt egyik hiányosságnak tartom a szervezésnél. Az ellátás általában jó szokott lenni. Vannak szövetkezetek, éttermek, üzletek, minden. Az elszállásolásról azonban gondoskodni kellene, mivel a Jobb műsort éppen este adják, s utána nincs se autóbusz, se vonat. Itt meg nincs hol maradni. — Ezt én is úgy gondolom. Valahogy ezt is meg kellene oldani. Ha másképp nem, akkor sátortáborral, ahol megfelelő illeték mellett megpihenhet egy pár órát az elfáradt néző, úgyhogy másnap is élvezhesse a műsort. SZANYI JÓZSEF A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő Major Ágoston főszerk. helyettes: Ozsvald Árpád Postafiók C 398, telefon 533.04 Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesít. Szerkesztőség: Bratislava, jeseňského f. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS Ústredná expedícia tlače, Bratislava, Rottwaldovo nám. 48 VII. Nyomja a PRAVDA nyomdavállalat, Bratislava, Štúrova 4. Előfizetési díj negyed évre 19,50 Kčs, fél évre 39. Kčs, egész évre 70. Kčs. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk viszsza. Az első Madách-díjasok június 22-én a Szlovák Írók Szövetsége székházában első ízben osztották ki a Madách Imre Irodalmi díjat. A díjkiosztási ünnepséget Dobos László, az Irodalmi Szemle főszerkesztője nyitotta meg, részt vettek rajta: Vojtech Mihálik, a Szlovák írószövetség első titkára, Ján Korenko, az Irodalmi alap igazgatója és St. Smadák, az irodalmi alap vezetőségének képviselője. A Madách-díjjal a tavaly megjelent irodalmi művek közül a következőket jutalmazták: Költészet; Bébi Tibor: Könny a mikroszkóp alatt című verskötetét Monoszlóy Dezső: Csók című verskötetét. Széppróza; Duba Gyula: Delfinek című novelláskötetét. Irodalomkritika, esszé és dráma; Fábry Zoltán: Európa elrablása című kötetét. A műfordítás műfajában a Madách-díjat nem osztották ki. Olvasóink és szerkesztőségünk nevében köszöntjük az első Madách-díjasokat. • Illegális emigráció szervezése • Hogyan csalják ki a csehszlovák szakembereket? Illllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllll Az utóbbi időben bebizonyosodott, hogy Izrael az imperialista politika egyik legreakciósabb képviselője. Az izraeli állam agresszív jellegét nem palástolhatják az állam fennmaradásáért való színlelt aggodalommal sem, mondván: „Az arab világ közepén már az izraeli állam puszta létezése is állandó és súlyos probléma.“ Az izraeli kommunista párt rácáfol erre a nagyon is átlátszó érvelésre, amikor kijelenti, hogy „az izraeli vezető körök minden igyekezetükkel azon vannak, hogy a kairói és a damaszkuszi imperialista ellenes kormányt megbuktassák, mégpedig az angol—amerikai olajiágnésok érdekében“. S ezt a kijelentést éppen a nacionalista kábulat, a hódítási hisztéria idején tette az izraeli kommunista párt!... Figyelmezteti az izraeli kormányt, hogy az angol-amerikai imperializmus nem biztosíthatja az izraeli állam fennmaradását, amennyiben hódító tervei vannak. Éppen a gyarmatosító nagyhatalmak elleni összefogás, éspedig nem az imperialistákkal, hanem az arab nemzetekkel való összefogás az, ami Izrael jövőjét biztosíthatja. A gyarmatosítók éppen úgy ellenségei Izraelnek, mint az arab államoknak. Hogy Izraellel sok állam megszakította a diplomáciai kapcsolatokat, azért éppen az izraeli agresszív politika okolható, az izraeli vezető körök tevékenysége a Közép-Keleten. Izrael nagyon is kétes értékű politikájának következtében romlott meg viszonya Csehszlovákiával és a többi szocialista állammal is. Reakciós politikája érdekében igen gyakran igénybe vette a szocialista országokban akkreditált diplomatáikat is. Az illetékes csehszlovák hatóságok előtt egyáltalán nem volt titok, hogy az izraeli nagykövetség dolgozói olyan ügyekkel is foglalkoznak, amelyek nagyon is kifogásolhatók. A belügyminisztérium több esetben adott át a külügyminisztériumnak ilyen tevékenységet igazoló iratokat, s figyelmeztette a külügyminisztériumot az izraeli diplomaták minden ilyen ténykedésére. A külügyminisztérium többször tiltakozott az izraeli nagykövetségen az izraeli diplomaták tevékenysége ellen. De nézzük csak, mit is csináltak nálunk az izraeli diplomaták! Izrael csehszlovákiaiképviselői több esetben durván visszaéltek jogaikkal, nem tartották be a rájuk vonatkozó előírásokat és beleavatkoztak államunk belügyeibe. Számunkra kedvezőtlen ideológiai és propaganda tevékenységet fejtettek ki csehszlovák állampolgárok között. Arra akar-