A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-07-06 / 27. szám

FÉNYKÉPEZZEN ÖN IS! * .SP 1. Kanocz Árpád besei olvasónk felvétele. A kép címe: Hasznos időtöltés. 2. Ébrey József kosicei (kassai) olvasónk felvétele. A kép címe: A féléves Lenocska. 3. Kobolka György Nővé Zámky-i (érsekújvári) olvasónk felvétele. A kép címe: Betonkeverők. LEVELEK, TUDÓSÍTÁSOK Miért rossz a kenyér? A salkai (szálkai) élelmiszerbolt­ban igen kellemetlen, kínos telefon­­beszélgetést hallgattam végig. Az élelmiszerbolt vezetője, Gaálik Lász­­lóné, a kamenicai (kéméndi) pék­üzem vezetőjével vagy beosztottjá­val beszélt. Miről? A kenyér minő­ségéről. Ipolyszalkára ugyanis olyan kenyeret szállítanak, hogy ránézni is rossz. Ha meg kettévágjuk, a lé­legzetünk is elakad. A falusiak ter­mészetesen zúgolódnak, és kíván­csiak: vajon a kéméndi péküzem vezetője is ezt a kenyeret eszi? Ké­sőbb kiderült, hogy Gaálik László­­né nem a főnökkel beszélt. Nem mert a telefonhoz jönni? Vagy ta­lán nem is érdekli, mi és milyen minőségű áru kerül ki a­z üzeméből? Feltételezem, hogy a péküzem veze­tői elolvassák írásom és gyorsan vál­toztatnak a tarthatatlan helyzeten. És mindent megtesznek azért, hogy üzemükből olyan kenyér kerüljön a dolgozók asztalára, amit nemcsak venni, de enni is lehet! Baka Terézia Petőfi ünnepségek A kosicei (kassai) Batsányi Kör tagjai nemrégen nagyszabású Petőfi kiállítást rendeztek. Figyelemre mél­tó munkájukhoz az anyagi feltétele­ket a városi nemzeti bizottság mű­velődésügyi osztálya biztosította. A kiállítás megszervezésében a Vá­rosi Népművelési Otthon is részt vett. A régi városháza (jelenleg ke­rületi könyvtár )épületében a „Pe­tőfi Sándor élete és munkássága" című kiállítás 200 fényképen mu­tatja be a nagy költő életútját és költészetét. A szervezők munkájuk során nagy figyelmet fordítottak a szlovák—cseh—magyar közös iroda­lomtörténeti szempontokra. A sike­res, érdeklődésre számot tartó kiál­lítást a városi nemzeti bizottság kép­viseletében Hamrák elvtárs nyitotta meg. A CSEMADOK városi bizottsá­ga nevében Görcsös Mihály, a Batsá­nyi Kör elnöke mondott ünnepi be­szédet, aki az azóta megvalósult to­vábbi tervekről, elképzelésekről is nyilatkozott: „Június 11-én Petőfi emlékestet szervezünk a Művészet Házában. Az ünnepélyre meghívót kaptak: Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, Cseh Petőfi Emlékbizott­ság, Szlovák Petőfi Emlékbizottság, Magyar Írók Szövetsége, Budapest, Szlovákiai Írók Szövetségének Ma­gyar Tagozata. Az emlékest előadó­ja Fekete Sándor író, Petőfi-kutató. Neves előadóművészek is közremű­ködnek. Június 12-én a Prerov (Eper­jes) melletti Villeth-hegyen, az egy­kori költői verseny színhelyén foly­tatódott a Petőfi ünnepség. Mohr Gedeon SZERKESZTŐI ÜZENETEK „Érettségi“ jeligére­ forduljon kér­désével a Sahy-i (ipolysági) Mező­­gazdasági Technikum igazgatóságá­hoz. Kropják Andrásné, Rorszava (Rozs­nyó) : Forduljon levelével a buda­pesti Szépművészeti Múzeumhoz. Varga Mária, Podunajské Bisku­pice (Pozsonypüspöki): A Magyar Televízió pontos választ tud adni kérdésére. Cím: Magyar Televízió, Budapest V., Szabadság tér 17. V. Z„ Dunajská Streda (Duna­­szerdahely): Kérésével forduljon a járási nemzeti bizottság kereskedel­mi osztályához. KÉRDÉSEK - Benyüs László mellatai­­melle­tt olvasónk kérdezi: hány cso­portba osztjuk az emberfajtákat, s melyikbe soroljuk a magyarokat és a cigányokat? Az­ emberfajtákat egy-egy kiraga­dott jelleg alapján (bőrszín, haj stb.) az elmúlt évtizedekben sokfélekép­pen próbálták rendszerezni. Általá­nosan ismert G. Cuvier francia ter­mészettudós régebbi keletű felosztá­sa. Ez a bőr színét véve alapul az élő emberiséget fekete, sárga és fe­hér bőrű fajtákra tagolta. A leg­újabb rendszerek közül R. Biasutti olasz tudós rendszere (1953) 5 nagy emberfajtát különböztet meg: 1. ausztráliaifélék; 2. négerfélék; 3. mongolfélék; 4. európaifélék; 5. szár­mazék fajták. J. J. Roginszkij és M. G. Levin szovjet kutatók rendszere (1955) 3 nagy emberfajtakört külö­nít el: 1. Egyenlítői rasszkör. Ebbe tartoznak az ausztráliai, veddoid, melanéziai, néger, negrille, busman, etiópiai, dravida fajták. 2. Eurázsiai (europeoid) rasszkör. Ebbe tartoznak az atlanti-balti, észak-európai, indo­­földközi tengeri, fehértengeri-balti, balkán-kaukázusi, dél-szibériai (tu­ráni) és uráli fajták. 3. Ázsiai-ame­rikai (mongoloid) rasszkör. Ide tar­toznak az észak-ázsiai, sarkvidéki, távol-keleti, amerikai, polinéziai, ku­rdi és ainu fajták. A magyar nép VÁLASZOK őse a nyelvtudomány, a régészet és az őstörténeti kutatásban fel­használt egyéb tudományágak ered­ményei szerint a finnugor népek ugor ágának egyik tagja, a manysik (vogulok) és a hantik (osztjákok) közeli rokona volt. Valószínű, hogy az időszámításunk kezdete körüli év­századokban rokonaival együtt az Ura­ vidékén, Észak-Kelet-Európá­­ban (esetleg ott és Nyugat-Szibériá­­ban), talán a Volga keleti mellék­folyóinak vidékén élt. A cigány Észak-Indiában kialakult s hosszú időn át ott élt indoeuró­pai nomád nép. Az időszámításunk utáni 5. és 10. század között kiván­doroltak Indiából, s szétszóródtak Ázsia és Európa országaiban. Ma­gukat „rom“-nak (ember) vagy a nyugat-indiai eredetű, ugyancsak embert jelentő szóval „dom“-nak nevezik. Párnicky Nándorné ruromberki olvasónk kérdezi: hány méter szé­les és hány méter hosszú a Bala­ton? A Balaton Magyarország és Kö­­zép-Európa legnagyobb tava. Terü­lete 595 négyzetkilométer. Hossza 78, szélessége 5—12,5 kilométer, a ti­­hany-szántódi szorosban csak 1,5 ki­lométer. Átlag három méter mély. Legmélyebb a tihanyi „kút“-ban, 11 méter.

Next