A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-06 / 1. szám

Ebben az időszakban nagy gond előtt állnak az általános iskolák 8., illetve 9. osztályát végző gyerekek és a szüleik. Hogy megkönnyítsük szá­mukra a pályaválasztást, feltettünk né­hány kérdést Fodor Zoltánnak, az SZSZK Oktatási Minisztériuma nemzeti­ségi osztálya veztőjének az új oktatá­si rendszerrel és a továbbtanulási lehe­tőségekkel kapcsolatban. — A párt iskolapolitikai határozatai alapján az illetékesek kidolgozták és jóváhagyták az új oktatási rendszert. Milyen változásokat hoz az iskolare­form? — Az eddigi oktatási rendszer mind tartalmában, mind formájában meg­változik. A Szovjetunióban, de több szocialista országban már jól bevált az ún. 4—4—4-es, ami azt jelenti hogy az általános iskola nyolc-, a középis­kola négyosztályos. A kötelező iskola­­látogatási idő 10 év lesz. Aki ezután munkaviszonyba kíván lépni, az az utolsó két év alatt alapfokú szakképe­sítést szerezhet. A továbbtanulni szán­dékozók gimnáziumba vagy valamely középfokú szakiskolába jelentkezhetnek. Az utóbbi iskolák négyosztályos nap­pali tagozatán a fiatalok teljes közép­iskolai végzettséget és szakmunkáské­pesítést szerezhetnek. A középfokú szaktanintézetek két-, illetve három­éves képzés után szakmunkásbizonyít­ványt adnak, és a dolgozó fiatal a munka mellett esti, illetve levelező ta­gozaton szerezheti meg az érettségi bizonyítványt.­­ Az iskolareform érvénybe lépése előtt hol és milyen szinten folyt kísér­leti oktatás? — A kísérleti oktatás még mindig folyamatban van. A magyar tanítási nyelvű iskolákban például most az 5., a 6. és a 7 osztályban. A tapasztala­tokat a Pedagógiai Kutatóintézet ösz­­szegezi. Főleg arra kíváncsiak, meg­birkóznak-e a tanulók az új tananyag­gal. Az eredmények alapján dolgoz­zuk ki azután a tanterveket és szer­kesztjük meg az új tankönyveket. — Hol, miben érinti az új oktatási rendszer a nemzetiségi iskolákat? — A Pedagógiai Kutatóintézet a bratislavai magyar iskolákban végzett felmérést. Figyelmük elsősorban azok­ra a tantárgyakra irányult, amelyeknek oktatása eltér a szlovák és a magyar iskolákban (magyar nyelv és iro­dalom, szlovák nyelv és iroda­lom, orosz nyelv és irodalom). A kísérletek 1972-ben kezdődtek. Az ál­talános iskolák 1—3 osztályában már az új rendszer szerint folyik a tanítás. Az iskolareform a pedagógusokat is igénybe veszi. Az ő felkészítésükről a járási pedagógiai központok gondos­kodtak. — Miben látja ön az iskolareform jelentőségét? — Az a szándék vezetett minket, hogy a tanulók könnyebben bekapcso­lódhassanak az életbe, hogy jobban felkészüljenek a továbbtanulásra, hogy alaposabb általános ismeretekkel hagy­ják el az iskolapadot.­­ A szakmunkásképzés területén aránytalanul kevés a magyar tanítási nyelvű iskolák száma. Pártunk XV. kongresszusa nagy figyelmet szentelt a szakmunkásképzés kérdésének. Az ok­tatási rendszer új tervezete milyen le­hetőségeket, feltételeket biztosít ma­gyar tanítási nyelvű középfokú szakis­kolák létesítésére? — Ahol eddig magyar nyelven folyt az oktatás, ott változatlan marad a tanítási nyelv, még azután is, ha az eddigi szakmunkásképző intézet átala­kul középfokú szakiskolává. Ahol szlo­vák nyelven folyik az oktatás, de a tanulók nagyobb hányada magyar is­kolából jött, lehetőség van rá (!), hogy nem kötelező tantárgyként bevezessék a magyar és irodalom oktatását. Ese­tenként az iskola szakembereitől, azok anyanyelvétől függ az oktatási nyelv. S most lássuk azoknak a középfokú szakiskoláknak, szakmunkásképző in­tézeteknek és iparitanuló-iskoláknak a hálózatát, amelyekben magyar nyelven folyik az oktatás, illetve magyar taní­tási nyelvű osztályok nyíltak az 1978/1979-es tanévben: Mecenzék­ (Medzev) Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet — mezőgaz­dasági gépjavító szak, hároméves ta­nulmányi idő, egy magyar osztály nyílt. Szőlőskei Vinicky) Középfokú Kerté­szeti Szakiskola — kertészeti-szőlészeti szak, hároméves tanulmányi idő, egy magyar osztály nyílt. Leleszi Mezőgazdasági Szakmunkás­­képző Intézet (magyar tanítási nyelvű) — a mezőgazdasági gépész szakon kétéves, az állattenyésztői szakon há­roméves a tanulmányi idő. Csécsi (Cečejov­ce) Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet — a trakto­­ros-gépesítő és az állattenyésztő sza­kon egyaránt hároméves a tanulmányi idő. Több magyar osztály nyílt. Királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) Iparitanuló-iskola (magyar tanítási nyel­vű) — géplakatos, asztalos, kőműves, festő-mázoló, elárusítónő, női, és férfi­szabó szakmákat oktatnak. Jozef Novák, a kelet-szlovákiai kerü­leti nemzeti bizottság oktatásügyi osz­tályának vezetője szerint az 1979/1980- as tanévben a fent említett iskolák rendszerében nem lesz változás. Pavel Parobek, a közép-szlovákiai j kab pedagógiai osztályának vezetője felsorolta azokat az iskolákat, ahol magyar tanítási nyelvű osztályok van­nak. Ezek: Losoncon (Lučenec) a Po­zemné Stavby n. v. Szakmunkásképző Intézete, Füleken (Fiľakovo) a Kovo­­smari n. v. Szakmunkásképző Intézete, a Kövecsesi (Štrkovec) Mezőgazdasá­gi Szakmunkásképző Intézet, és a tor­naljai (Šafárikovo) ruhagyár Szakmun­kásképző Intézete. A legnagyobb választék a nyugat­szlovákiai kerületben van. Peter Geisz­­ler mérnök, kerületi tanfelügyelő így tájékoztatott: Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) magyar tanítási nyelvű iparitanuló-is­kola működik, amely a következő tan­évtől középfokú szakiskolává alakul. Komáromban (Komárno) az iparita­nuló iskola már ebben a tanévben kö­zépfokú szakiskolaként működik. A 32 osztályból 11-ben folyik magyar nyel­ven a tanítás. A Dunaszerdahelyi Járási Építőipari Vállalat szakmunkásképző intézetében jövőre szintén nyílnak magyar osztá­lyok. Galántán, a középfokú szakiskolákban 2 magyar osztály nyílt, de ha igény mutatkozik, lehetőség van ezek szá­mának bővítésére. Érsekújvárban (Nové Zámky), a Priemstav n.v. szakmunkásképző intéze­tében a 13 osztály közül 9-ben folyik magyar nyelven a tanítás. A következő tanévben már ez is középfokú szakis­kola lesz. Párkányban (Štúrovo) a Dél-Szlová­kiai Cellulóz- és Papírgyár középfokú szakiskolájának 15 osztálya közül 2 ma­gyar tanítási nyelvű, ezek számának bővítésére szintén lehetőség van. Komáromban a hajógyár szakmun­kásképző intézetében 26 osztályból 18- ban folyik magyar nyelven az oktatás. A következő tanévben ez is középfokú szakiskola lesz. Ipolyságon (Sahy) magyar tanítási nyelvű középfokú szakiskola működik. Itt a növénytermesztési-gépkezelő sza­kon négy év alatt szakképesítést és érettségit, a traktoros-gépesítő, vala­mint az állattenyésztői szakon három év alatt szakképesítést lehet szerezni. A karvai (Kravany nad Dunajom) és a somorjai (Šamorín) mezőgazdasági szakmunkásképző intézetben magyar nyelven folyik az oktatás. Udvardon (Dvory nad Žitavou) rész­ben magyar tanítási nyelvű középfokú szakiskola működik. A traktoros-gépe­sítő és a növénytermesztő-gépesítő sza­kon három év alatt szakképesítést, az állattenyésztési-gépkezelő szakon négy év alatt szakképesítést és érettségit lehet szerezni. Az ógyallai (Hurbanovo) részben ma­gyar tanítási nyelvű mezőgazdasági szakmunkásképző intézet hároméves tanulmányi idő alatt mezőgazdasági gépjavítókat képez. Részben magyar tanítási nyelvű me­zőgazdasági szakmunkásképző intézet működik még Komáromban — trakto­ros-gépesítő —, Galántán — mező­­gazdasági gépjavító —, és Vágsellyén (Šaľa) — lótenyésztési-lovaglási szak. A lévai (Levice) iparitanuló-iskola, amelyet átmenetileg Ipolyságra helyez­tek át, a következő tanévtől mint kö­zépfokú szakiskola működik. Azok a fiatalok, akik a középfokú szakiskolákban három, illetve két év alatt szakképesítést szereztek és mun­ka mellett tovább akarnak tanulni, a dolgozók középiskolájában folytathat­ják tanulmányaikat és érettségizhetnek. A nyugat-szlovákiai kerületben 31 ilyen iskola működik, többek között Duna­szerdahelyen. Mivel eddig nem volt rá igény, hogy magyar tanítási nyelvű osztályt nyissanak, csak szlovákul fo­lyik a továbbképzés. Ezen kívül magyar tanítási nyelvű gimnáziumok találhatók a következő városokban: Bratislava, Dunaszerdahely, Galánta, Komárom, Szene (Senec), Ipoly­ság, Somorja, Zselíz, Želiezovce, Érsek­újvár, Párkány, Fülek, Rimaszombat (Ri­mavská Sobota), Tornalja, Kassa (Koši­ce), Szepsi (Moldava nad Bodvou), Ki­­rályhelmec, Rozsnyó (Rožňava), Nagyka­­pos (Veľké Kapušany); mezőgazdasá­gi szakközépiskolák: Dunaszerdahelyen, Komáromban, Tornalján, Nagykaposon, Szepsiben, Losoncon; közgazdasági szakközépiskolák: Érsekújvárban, Surá­­nyban, Rimaszombatban, Kassán, Nagy­­megyeren (Galovo); egészségügyi szak­­középiskolák: Dunaszerdahelyen, Érsek­újvárban, Rozsnyón, pedagógiai szak­­középiskola Ógyallán; ipari szakközép­­iskolák: Bratislavában vegyészeti, Ér­sekújvárban villamossági, Komáromban gépipari, Kassán gépipari és villamos­­sági, Losoncon építészeti szakközép­­iskola. FISTER MAGDA (Prandi Sándor felvétele)

Next