A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-05 / 1. szám

6 . A CSEMADOK « ... 1980-as évben a CSE­MADOK működésének 31. évébe lép. Tavaly, amikor szövetségünk megalaku­lásának 30. évfordulóját ünne­peltük, megállapítást nyert az a tény, hogy nemzetiségi kultúránk az elmúlt három évtizedben gazdagabbá, változatosabbá tet­te a szocialista csehszlovák kul­túrát és az egyetemes magyar nemzeti kultúrát. Az ünnepi gyű­léseken való tömeges részvétel is igazolja, hogy több mint 70 000-es tagságunk és a 620 000 csehszlovákiai magyar döntő többsége tudja, hogy mit jelent számára a CSEMADOK, s hogy igénylik szövetségünk rendszeres tevékenységét. Szövetségünk igyekezete kez­dettől fogva arra irányult, hogy — támaszkodva a csehszlovák munkásmozgalom forradalmi ha­gyományaira és a csehszlovákiai magyar dolgozók forradalmi nemzeti hagyományaira — tevé­kenységünk mindig a csehszlo­vákiai magyarság érdekeit és hazánk nemzetei és nemzetisé­gei őszinte, testvéri barátságá­nak elmélyítését szolgálja, akik közös felelősséggel tartoznak szocialista társadalmunk jövő­jéért. Legyen ez így a CSEMA­DOK 31. évében és az elkövet­kező években és évtizedekben egyaránt. Szeretném hangsúlyozni, hogy szövetségünk tevékenységének súlypontja az egyes helyi szer­vezetekben van. Ezért nagy szük­ség van arra, hogy a központi bizottság határozatait a járási bizottságok konkrétan bontsák le saját járásuk feltételeire és a helyi szervezetek úgy irányít­sák, hogy ezek konkrét minden­napi munkával valósítsák meg az előirányzott feladatokat. Szükségesnek tartjuk az együtt­működés további elmélyítését a nemzeti bizottságokkal, különö­sen járási és helyi viszonylatban. Tökéletesíteni kell a funkcioná­rius-aktíva továbbképzését, a kü­lönböző szintű iskolázások, sze­mináriumok keretén belül, főleg a helyi szervezetek tisztségvise­lői részére. A szervezeti élet további meg­szilárdítása érdekében szükséges nyomatékosan kihangsúlyozni a KB plenáris ülésén a szervezeti élet tvábbfejlesztésével kapcso­latban elfogadott határozatot, miszerint szükséges tovább növel­ni a CSEMADOK társadalmi te­kintélyét, tovább növelni a tag­létszámot, aktivizálni a központi és járási ellenőrző bizottságok munkáját, a központi és járási bizottságok tagjait fokozottabb mértékben bevonni a helyi szer­vezeteknek nyújtott segítség megvalósításába, nemcsak az évzáró taggyűlések és a járási konferenciák idején, hanem egész éven keresztül. A népművelési munka terüle­tén olyan feladatokat irányoz­tunk elő az évi munkatervünk­ben, amelyek hatékonyan hozzá­járulhatnak a szocialista ember sokoldalú és harmonikus fejlő­déséhez, alkotó képességei ki­bontakoztatásához és egész tár­sadalmi tudatunk gazdagításá­hoz. E munkaterületen szükséges biztosítani az egyes előadások színvonalának emelését és haté­konyságát. A minőségi változá­soknak vissza kell tükröződniük a mindennapi népművelési tevé­kenységben úgy, hogy ezek ha­tékonyan segítsék megérteni és valóra váltani pár­tunk politikáját a gazdasági és kulturális élet szélesebb és konkrét feltételei közepette. A CSKP XV. kongresz­­szusa hangsúlyozta, hogy a ne­velési tényezők közül egyre in­kább előtérbe kerül a munkára való nevelés, az eszmei-politikai nevelőmunka és a világnézeti nevelés, mert ettől függ a szo­cialista egyéniség kialakítása. Tehát a mi munkánkban is az új minőségi elemeket mindenek­előtt a világos és konkrét tarta­lomban, az élő és meggyőző módszerekben és formákban kell keresnünk és érvényesítenünk. A könyvvel való munka terü­letén tovább kell szorgalmazni az együttműködést a könyvtá­rakkal és a könyvesboltokkal. Oda kívánunk hatni az illetékes központi szerveken keresztül, hogy az ellátás hatékonyabb legyen. Igyekezni kell minél több tagunkat rendszeres olvasóvá szervezni. A Központi Bizottság Elnöksége több ízben foglalko­zott e munkaterület időszerű kérdéseivel. Szorgalmazzuk, hogy a könyvvel való munka terjed­jen ki a pedagógiai és a mű­szaki irodalmi termékek propa­gálására is. Szükséges­­továbbá még színvonalasabbá tenni az egyes irodalmi esteket, író-olva­só találkozókat. A honismereti tevékenységgel kapcsolatban hangsúlyozni szeretném a hely­­történeti kutatás jelentőségét, a krónikaírás rendszeresítését, valamint különböző témájú tör­ténelmi-honismereti kiadványok megjelentetését helyi viszonylat­ban. A jövőben is gondot for­dítunk az iskolázásokra és sze­mináriumokra, amelyeken meg­tárgyalásra kerülnek az egyes módszertani kérdések. Nem len­ne teljes a népművelési munka terve, ha nem szólnánk a nyelv­művelő és nyelvjárás-kutató munkáról, melynek feladata a csehszlovákiai magyar lakosság­nak nyelvhelyességi kérdésekben segítségére menni, valamint elő­segíteni a csehszlovákiai magyar nyelvjárások­­anyagának össze­gyűjtését és feldolgozását. Tö­kéletesítjük a Kazinczy-napok koncepcióját is. A néprajzi gyűjtés és feldol­gozás munkáját illetően szüksé­ges az együttműködés tökélete­sítése a SZTA Néprajzi Intézeté­vel, az együttműködést ki kell szélesíteni a területi és a járási múzeumokra, felhasználva ezek módszertani segítségét a szel­lemi és tárgyi néprajz területén, a néprajzi szobák létesítésével, valamint a zselizi Országos Nép­­művészeti Fesztivál kiállítási anyagának összegyűjtésével kap­csolatban. Központilag biztosíta­ni kell a már összegyűjtött nép­dalok, népi táncok és szellemi értékek feldolgozását, regisztrá­lását és közzétételét. Javasoljuk, hogy a járási dal- és táncünne­pélyek keretén belül a járások szervezzenek népviseleti bemuta­tókat és néprajzi kiállításokat. Ebben az évben a CSEMADOK KB indítványára létrejön a Szlo­vák Néprajzi Társaság magyar tagozata. A CSEMADOK munkájának egyik legtöbb embert mozgósító területe az amatőr művészeti tevékenység, ahol legfontosabb feladatunknak az együttesek és csoportok eszmei és művészi színvonalának céltudatos emelé­sét tartjuk. 1980-as munkater­vünkben is főleg az elkötelezett­ GYÖRGY ISTVÁN A CSEMADOK KB VEZETŐ TITKÁRA céget, a minőséget és a nagyobb művészi igényt tartjuk szem előtt. Az amatőr művészeti tevékeny­ség terén az SZSZK Kulturális Minisztériumával eddig is szá­mos időszerű kérdést tisztáztunk, s néhány további részletkérdés megoldása folyamatban van. Sajnos, a különböző erőfeszítések ellenére ezen a területen ismét­lődő fogyatékosságok tapasztal­hatók s hullámzó e tevékenység minőségi színvonala. Olykor ezt bizonyos objektív gátló körülmé­nyek okozzák, amelyeket gyakran nehéz önerőnkből kiküszöbölni. Valljuk viszont, hogy az elért pozitív eredmények mellett a népművészeti mozgalom további sikeres fejlődését csak a káro­san befolyásoló tényezők mi­előbbi megszüntetése eredmé­nyezheti. Gondolunk itt a mód­szertani segítségnyújtásra, külö­nösen a járási népművelési köz­pontok részéről és az anyagi segítségnyújtásra a helyi nemzeti bizottságok és az egységes föld­művesszövetkezetek, valamint az üzemek részéről. További magasabb igényeket támasztunk jövőre is az Orszá­gos Népművészeti Fesztivál, a Kulturális Ünnepség, a Jókai­­napok, a Du­namenti Tavasz, a gyermekénekkarok versenye, a Tavaszi szél ... országos nép­­dalverseny és a munkásénekka­rok fesztiválja szervezési és mű­sorpolitikai előkészületeivel szem­ben, hogy e rendezvények szín­vonala évről évre emelkedjen. Ugyanez vonatkozik a járási dől­és táncünnepélyek előkészületei­re és megrendezésére is, ame­lyek sok problémát hagynak még maguk után műsorpolitikai és szervezési szempontból egya­ránt. Tökéletesíteni kell továbbá a Slowkoncerttel való szoros együttműködést. Arra is jobban fogunk figyelni, hogy a központi népművészeti szakbizottság és ennek albizottságai rendszeresen működjenek, de nemcsak köz­ponti szinten, hanem a járási bizottságok keretén belül is. Ami a néptáncmozgalmat ille­ti, itt az eddiginél nagyobb mér­tékben kell anyagilag és mód­szertanilag támogatni élcsoport­jainkat. Megoldásra váró feladat továbbá az idén: meg kell szer­vezni az alacsony kategóriába sorolt tánccsoportok művészi ve­zetőinek járási szintű képzését és a csoportok részére gazda­gabb műsoranyagot kell biztosí­tani. Az énekkari mozgalom te­rén szükségesnek tartjuk, hogy énekkaraink aktívabban kapcso­lódjanak be az országos kórus­mozgalomba, gyakrabban szere­peljenek a különböző központi rendezvényeken. Hiszen a szak­­vélemény úgy tartja, hogy a csehszlovákiai magyar énekkarok művészi színvonala magas. A színjátszó mozgalomban LITA iro­dalmi ügynökséggel karöltve tö­kéletesíteni kell az együttesek színdarabokkal való ellátását. E téren a közelmúltban meg­tettük a szükséges intézkedése­ket. Munkatervünkben a káder- és személyzeti munkával, valamint az ellenőrző munkával is foglal­kozunk. A kádermunka szerves része minden irányító tevékeny­ségnek. Felöleli a káderek kivá­lasztását, felkészítését, nevelését, széthelyezését stb. Ezért szövet­ségünk munkájának homlokteré­be kell helyezni a káderek kivá­lasztásának kérdéseit, a káder­­tartalékok kialakítását és ezek továbbképzését, a már meglevő káderek stabilizálását, különösen ami a járási instruktorokat illeti, ugyanígy rendszeresebbé kell tenni az ellenőrzést szövetsé­günkben és fokozni ennek hatá­sát a fogyatékosságok kiküszö­bölésére. Ezzel kapcsolatban to­vább kell tökéletesíteni a köz­ponti és járási ellenőrző és reví­ziós bizottságok munkáját. Ennek a gazdasági ügyek általános ellenőrzésén túlmenően a köz­ponti bizottság és a járási bi­zottságok, illetve elnökségük által hozott határozatok teljesí­tésének ellenőrzésére is ki kell terjednie. Képeslapunk, a Hét tartalmá­nak meghatározásakor figyelem­be vettük szövetségünk specifi­kus küldetéséből eredő felada­tokat a csehszlovákiai magyar dolgozók között végzendő kultu­rális munka területén. A lap egyik legfontosabb küldetése hatékonyan hozzájárulni a cseh­szlovákiai magyar dolgozók ne­veléséhez, társadalmi életünk valamennyi területén, a CSKP XV. kongresszusának határoza­taiból kiindulva. Szükséges, hogy a Hét, mint a CSEMADOK KB képes hetilapja, ugyanúgy, mint eddig, továbbra is aktívan járul­jon hozzá a CSEMADOK XII. országos közgyűlése határozatai­nak népszerűsítéséhez és meg­valósításához, a művelődéspoli­tikai aktivitás fejlesztéséhez. Az itt felvázolt tennivalókból is kitűnik, hogy az 1980-as esz­tendőre igényes munkatervet fogadtunk el. Hisszük, hogy mindnyájunk örömére és szocia­lista társadalmunk hasznára. Ebből az alkalomból is tudato­sítanunk kell, hogy mindig az elvégzett munka szabta meg a CSEMADOK értékét és helyét a társadalomban. Legyen ez így az 1980-as évben is. A jól vég­zett munka az, ami a jövőben is biztosítja szövetségünk tekin­télyét és rangját a tagság, a csehszlovákiai magyarság kö­rében, egész szocialista társa­dalmunkban. IGÉNYES MUNKAMÓDSZEREKKEL­­ HATÉKONY KULTURÁLIS MUNKÁT

Next