A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-07-05 / 27. szám
350 ÉVE OC Ul IIi.M .V» 1. Melyik a nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás legnagyobb ipari létesítménye a felszabadulás után, mely autóalkatrészeket gyárt? 2. Melyik évben kapcsolták be a nagykürtösi (Veľký Krtíš) járást az országos vasúthálózatba ? (1947—1948—1949) Tizenkét esztendeje alakult meg a nagykürtösi (Velký Krtíš) járás. A közép-szlovákiai kerület legkisebb járása. Lakossága alig haladta meg a negyvenötezret. Valamivel több mint harminckét százaléka magyar nemzetiségű. Hetvenhárom községből huszonegyben túlnyomó többségben magyarok élnek, nyolc faluban keverten élnek szlovákok és magyarok, negyvennégy községben viszont csak szlovákok élnek. Maga a járási székhely sem nagy. Két évvel a járás megalakulása után nem érte el a 4500 lélekszámot. Aztán ugrásszerűen hétezerre növekedett a lélekszám. A lélekszám-növekedés az ipar fejlesztésének, a nagyobb mérvű foglalkoztatottságnak és a gyorsabb ütemű lakásépítésnek a következménye. Az ipar, az építőipar és a közlekedés fejlesztése a járási székhelyre és a központi községekre összpontosult. Nagykürtösön és a központi községekben állami, szövetkezeti és üzemi lakások épültek. A felszabadulástól napjainkig 6492 lakás épült a mostani járás területén. Jelentősen fejlődött az iskolák és az egészségügyi központok hálózata, kórház és poliklinika épült a járási székhelyen. 1948 februárja után az 1968-ban létesített járás területén is megváltozott a lakosság szociális összetétele. Megnövekedett a munkások száma, méghozzá az iparfejlesztés ütemének arányában. S a szövetkezeti gazdálkodás létrejöttével kialakult az új szövetkezeti parasztosztály. 1949-ben ZSÉLYBEN (Želovce) alakult meg a járás első szövetkezete. A zsélyiek példáját hamarosan követték az ipolyvarbóiak (Vrbovka) A mai járás területe a felszabadulásig Szlovákia legelmaradottabb része volt. A járás megalakulásának esztendejében a bányászat csupán 1664, az autójavító üzem 152 s a helyi és szövetkezeti gazdálkodási üzemek 362 dolgozót foglalkoztattak. Az új járás vezetőire az a feladat hárult, hogy fokozatosan behozzák a lemaradást. Az autójavító üzem bővítésével megoldották a férfiak foglalkoztatottságát, s élelmiszerüzem létesítésével a nők foglalkoztatottságát. Az ipari termelés fejlesztésének az alapját ebben a járásban az energetika, a gépészet és textilipar képezte. A bányászat évről-évre növelte termelését, de a gépipari termékek gyártása is jelentős. A Pieta üzem majdnem száz százalékban nőket foglalkoztat, s megalapozta a textilipart a járásban. Ide sorolhatnánk még az Ipolynyéken (Vinica) az ötödik ötéves tervidőszakban épített Bučina Nemzeti Vállalatot, illetve ennek ipolynyéki üzemét, amely napjainkban már jelentős számú munkaerőt köt le. Az ipar és a mezőgazdaság fejlődésének elengedhetetlen feltétele volt a közlekedési hálózat fejlesztése. A gazdasági élet fejlődésében itt a gépjármű-közlekedésnek jutott nagyobb szerep. A vasútnak lényegesen kisebb a jelentősége. Mert a nagykürtösi járásban még ma is minimális a vasúti pályatest hossza. Losoncról (Lučenec) a Magyar Népköztársaság területén keresztül halad a sínpár a járásban levő Dolina bányáig. E pályaszakasz elkészültével kötötték be a nagykürtösi járást az ország vasúti hálózatába. A gyorsabb gazdasági fejlődés megkívánja a vasútvonal meghosszabbítását. 1973 decemberében meg is kezdődtek a pályatest meghosszabbításának munkálatai. Malý Stracínt akarják összekötni Nagykürtössel. A majdnem százmillió koronás beruházást igénylő munkával azonban nem haladtak úgy, ahogy azt a tervezők elképzelték. 1976-ban kellett volna befejezni a pályaszakasz építését, de erre nem kerülhetett sor a feltételezettnél bonyolultabb geológiai viszonyok miatt. Mivel a vasútvonal hossza még ma is jelentéktelen a járásban, a személy- és áruforgalom gépjárműveken bonyolódik le. Éppen ezért a járásban igen nagy gondot fordítanak utak építésére, javítására, karbantartására. Az úthálózat fejlesztése mindjárt a járás megalakulása után nagy lendületett vett. Az utóbbi tíz esztendőben számos új utat adtak át a forgalomnak. Az utak építése és karbantartása évről évre 40—50 millió koronába kerül. Ma már nincs olyan község a nagykürtösi járásban, amelyet a járási székhellyel ne kötne össze autóbuszjárat. Ezt azért tartjuk fontosnak megemlíteni, mert a régi kékkői (Modrý Kameň) járásban szekereken közlekedtek még a felszabadulás után is. Rendszeres autóbuszjárat nem létezett. Néhány autóbusztulajdonos szállította az utasokat Losoncra, vagy más olyan helyre, ahonnan vonaton utazhattak tovább. | |Qp]sronitinna .ftST Mr i r* I Ill.JiJ.iM 1in i Sík__ __ 20. szelvény KÉRDÉSEK: A d arab BAKA 20