Magyar Academiai Értesítő, 1844 (4. évfolyam)
1844 / 2. szám
KIS GYÜIÉS JAN. 2. 1844. 19 inat, melly most már a' finn népek közeledése miatt érdekesebb lett. Ezeknek határát a' Sura vizénél értem el, honnét ( vagy inkább az emangási stallótól ) kezdve, csupa cseremisz, csuvasz és tatár postákkal jött m ide Kazánig, hová oct. 27. érkeztem. Érdekes volt ez útban egy cseremisz és egy csuvasz vásár , mellynek elsőjét Novi - Sundirban ( 35 verst Csebokszár előtt), hol egyszersmind a' híres kazáni csererdőségek kezdődnek, volt alkalmam látni; a' másodikat Csebokszáron ( ez közönségesen a' csuvaszok' fővárosának neveztetik) túl néhány versttel, hol ez egy szabad téren az úgy nevezett Simeg bazáron tartatik. — Utamban, már Sundir felé, számosan találkoztam cseremiszekkel, kik majd kis szekereken, majd lóháton siettek vásárhelyek felé; azonban ide érkezvén, alig láthattam el a nagy néptömeget (ez hetivásár volt), mellynek száma legalább kétezerre ment. Hogy érdekes lehetett ezen árulók' és vásárlók' sorain járnom , felesleges volna mondanom, hogy mit tanultam, arról illy egyes és rövid tapasztalás után még korán volna szólani. Külsőre nézve ők többnyire mind barnák, főkép asszonyaik, hosszúkás képűek és magasabb növésüek ( a' szőke cseremiszek, kiknek typusok finn, a' volgántúli nagy erdőségekben laknak ). Figyelmet érdemel az, hogy a' csuvaszok őket Szármásziról nevezik, mi a' változó kimondás után az egyes dialectusok szerint minden esetre egy az orosz cseremiszszel ; de ha azon kérdés támad: mellyik nevezet az eredeti, e' szó: Szármász tiszta csuvasz szó, és tévelygőt, kóborlót, kinek sem háza, sem gunyhója (nomád), tészen, meglehet, hogy a' nemzeti név innét veszi eredetét; bizonyosat azonban és bővebbet e' dologban kitudni visszajövet lesz talán majd alkalmam. — Hogyha mai nap már általjában hiszszük, hogy Skyth és Csud egy szó, 's hogy azért a' skythák finnek voltak, akkor, ha Herodotot, ki itt egyetlen vezetőnk, követjük, a' szármátokat is finneknak kell vennünk, mivel Herodot szerint ők a' skythák' nyelvét beszélték, csak dialectusi változással; nem lenne tehát képtelenség a' keleti finnokban szármátokat ke-1*