Magyar Akadémiai Értesítő, 1859 (Mathematikai és Természettudományi osztályok)

Számok - 1859 / 1. szám

ARAD VÁRMEGYE HEGYES VIDÉKE. E szeik sem valának, minek következtében részszerint azon fa­jokba olvadtak, kik között laktak , részszerint pedig a ké­sőbbi tatárjárás által el is enyésztek. Első volt IV. László, ki 1285-dik évben Toroczkónál Torda megyében, Száz-Eégennél és Tarkőnél Magyarországba ütött és a mai Pestig pusztított tatárokat és a velük egy táborban volt oláhokat levervén , a hadi­foglyokul esett tatá­rokat és oláhokat nem adá ki hadi martalékul, hanem a tatá­rokat Bihar megyében Tatároson és Tatárfalván , Szatmár megyében Tatárfalun, Pest megyében Tatár-Szent-Miklóson és Tatár-Szent-Györgyön, az oláhokat pedig Marmaros megye hegyei között telepítette. De ez utóbbiak csak mintegy 70 évig lakták Marmarost; minthogy Drágos Bogdan közönséges ugyan de okos oláh a Kárpátokoni vadászatában talált bölény nyomait a Planina he­gyen túl követvén, azt ismét a Moldava folyam partján egy fűzfa alatt nyugvásban találta, és le is ejtette ; minthogy pedig ezen vidék valamint neki úgy vadásztársainak igen megtet­szett , visszamentek ugyan eddigi lakásuk helyére, hanem összegyűjtvén fajukat, valamennyien feleségestül, gyermekes­tül 1354-dik év táján kiköltöztek, s ott, hol Drágos a bölényt elejté, megállapodván , Kimpolung helyén megtelepedtek , s innen nem messze a síkon Baja várost építék. Az oláhok egy része azonban a marmarosi hegyek kö­zött megmaradott s utódaik e tájt máig is lakják, s épen ezek voltanak azok, kik a későbben beütött tatárok ellen hasznos szolgálatot tettek, mert az ő segítségükkel elesett a radnai szorosban 15 ezer tatár. A fent érintett kétrendbeli oláhok tehát Magyarhon len­gyelországi szélén laktak, nem pedig az akkori Zaránd, most Arad megyében. Annak, hogy a Ménmaros herczegség­hez tartozott, s most Arad megye nagy részét képező úgyne­vezett zarándi szabad úrságban oláhok, kik Erdélyből is mint katonák a nagy Hunyady János alatt Várnánál csak 1444-dik évben említtetnek meg legelőször, lakták volna, a történelemben nyoma nincsen. Ha nem lakták e megye földét magyarok ; azon helyekre pedig, melyek még néptele­nek, puszták voltak, telepítette IV. Béla a honba bejött

Next