Magyar Akadémiai Értesítő, 1859 (Nyelv, Philosophia, Történet- és Törvénytudományi osztályok)

Philosophia - A materialismus hatásairól. Greguss Ágost

572 GrIEGUSS ÁGOST, anyagias­­an egyik főelvét, hogy az ember nem egyéb mint gép. A mai kor félénkebb anyagosai ez állítmányt leplezgetni szeretik s inkább csak kitaláltatják ; a múlt századi francziák ellenben bátran kimondták azt, maga Condillac már „érzelő szobor"nak nevezvén az embert, Lamettrie pedig munkája czíméül tűzvén ki az anyagelves hitűek ágazatát: „L'homme machine." Egy Amerikába szakadt európai ember, Glosz, ez idén megjelent könyvében*) nagy olvasottsággal mutatja meg a mostani materialistáknak, hogy a­mit ők új fölfedezések gya­nánt kürtölnek, azt a görög sophisták, de kivált a XVIII. századbeli franczia bölcselők már mind tanították. A leg­újabban különösen Németországban lábrakapott tudományos anyagelviség csakugyan koránsem valami új irány föllendü­lése, de a már régebben megindultnak folytatása, terjesztése, vagyis jobban mondva , maga is épen a materialismus egyik hatása. Ez irány fölkerekedését leginkább azon kölcsönös félszegség okozta, melynél fogva a bölcselök nem ismerték, nem tanulták a természetet, a természettudósok pedig nem voltak bölcselők , s az új materialismus részint visszahatás­képen támadt föl a Fichte-, Hegel-, Schelling-féle meddő szem­lélkezés ellenében, részint a fegyelmezetlen, logikailag nem művelt , nem irányzott anyagvizsgálat eredményéül ter­mett elő. Az emberi elme oly korlátolt, hogy a­kik valamely bi­zonyos körben forogni s működni megszoktak, ezen e körükön kívül más egyébnek nemhogy felsőbbségét, de csak hason­jogúságát is ritkán szeretik elismerni, sőt gyakran még té­telét is tagadják, így az előkelők csak a magok körét ru­házzák fel a társaság, a világ nevével, s az egyszeri úr inkább bárgyúságból, mint gőgből mondhatta, hogy az ember a bárón kezdődik. Ezért nem akar az ábrándos szemlélkező semmit anyagról, az anyag búvárlásába mélyedt pedig semmit szel­lemről tudni , s vajmi kevesen vannak, a­kik saját műkö­rükön túl is elfogulatlanul tudnak látni és ítélni s nem ha­ *) „Wie viel entdeckte bis jetzt die neuere Naturwissenschaft ?" Braunschweig, 1859.

Next