Magyar Akadémiai Értesítő, A Nyelv- és Széptudományi osztály közlönye, 1. kötet, 1860

Számok - 1860 / 1. szám

4 DEÁKY ZSIGMOND: Igen is, Uraim, ezen nemzeti Akadémiát úgy tekintem, mint hazánknak legbecsesb ékességét, és ennek alakulását, mint ama boldog eseményeket, melyeket mindig mennybeli Geniusok intéznek el. Eddigelé hazánkban a tudományok nem valának ugyan egészen elhanyagolva, de nem eléggé méltányolva és elter­jedve ; a jó ízlés nem vala kellőleg kiképezve ; a szép tudo­mány legkevésbé ápolva, s a mi legszomorúbb — idegen mú­sok tanyázzanak magyar hazánkban. Szegény nép, szomorú hon! melynek nyelve nem fejlő­dik ; száraz ág marad az a történelem nagy fáján. Az iroda­lom, hol nem nyílik a bölcseség illatozó virága — a poézis, elhal bimbójában , mert csak ott virul az élet reménye, hol a lelkesült nyelvnek folyama a föld száraz sivatagain vígan hullámzik. Századunk harmadik tizedében feltűnt végre a dicső nap. Akadémiánk megnyílott, a homály enyészett, minden új életet von magára. Ezen intézet, mint hajdan Plátó Akadé­miája, átkarolja az egész embert, kinek jellemző tulajdonmá­nya a nyelv és szív, a szellemi életet terjeszti, és őrködik a jó ízlés és nemzeti mívelődés fölött. Bizonyára örök hálára és di­cséretre érdemesek, kik ily magas és nemes czéh­ tüzenek ki igyekezetöknek, s főleg ama nagy férfiú, ki első vala e nagy eszmét megpendíteni, életbe léptetni, és másokat ébreszteni annak felkarolására. Disőítésre s halhatlanságra leszen ér­demes, ki azt tekintélyével védni kegyeskedik és előmozdítani. Tudjuk, mennyire függ a tárgy a szótól, az érzelem a kifejezéstől. A nyelv gondolataink műszere lévén, szükség, hogy az fogékony és szabályozott legyen kellő használatára annak, ki azt kezeli. Míg a nyelv rideg, míveletlen, tétovázó, nem képes tiszta érzelmet előidézni, érzelmet gerjeszteni, sőt azt zavarja és ezt elfojtja, s így nem lehet szép irodalom, nem lehet tudomány. Ki nem látja, hogy mindenek előtt szükség vola a nyelvet ápolni és képezni, a mi szép, keleti szű­z s gazdag nyelvün­ket, mely itthon mégis megvetve, külföldön egészen ismeret­len volt, s így barbár nyelvnek tartatott. Nem akarom ma­gyar nyelvünket európai nyelvekkel öszvehasonlítani, mert a

Next