Magyar Akadémiai Értesítő, A Nyelv- és Széptudományi osztály közlönye, 1. kötet, 1860
Számok - 1860 / 1. szám
4 DEÁKY ZSIGMOND: Igen is, Uraim, ezen nemzeti Akadémiát úgy tekintem, mint hazánknak legbecsesb ékességét, és ennek alakulását, mint ama boldog eseményeket, melyeket mindig mennybeli Geniusok intéznek el. Eddigelé hazánkban a tudományok nem valának ugyan egészen elhanyagolva, de nem eléggé méltányolva és elterjedve ; a jó ízlés nem vala kellőleg kiképezve ; a szép tudomány legkevésbé ápolva, s a mi legszomorúbb — idegen músok tanyázzanak magyar hazánkban. Szegény nép, szomorú hon! melynek nyelve nem fejlődik ; száraz ág marad az a történelem nagy fáján. Az irodalom, hol nem nyílik a bölcseség illatozó virága — a poézis, elhal bimbójában , mert csak ott virul az élet reménye, hol a lelkesült nyelvnek folyama a föld száraz sivatagain vígan hullámzik. Századunk harmadik tizedében feltűnt végre a dicső nap. Akadémiánk megnyílott, a homály enyészett, minden új életet von magára. Ezen intézet, mint hajdan Plátó Akadémiája, átkarolja az egész embert, kinek jellemző tulajdonmánya a nyelv és szív, a szellemi életet terjeszti, és őrködik a jó ízlés és nemzeti mívelődés fölött. Bizonyára örök hálára és dicséretre érdemesek, kik ily magas és nemes czéh tüzenek ki igyekezetöknek, s főleg ama nagy férfiú, ki első vala e nagy eszmét megpendíteni, életbe léptetni, és másokat ébreszteni annak felkarolására. Disőítésre s halhatlanságra leszen érdemes, ki azt tekintélyével védni kegyeskedik és előmozdítani. Tudjuk, mennyire függ a tárgy a szótól, az érzelem a kifejezéstől. A nyelv gondolataink műszere lévén, szükség, hogy az fogékony és szabályozott legyen kellő használatára annak, ki azt kezeli. Míg a nyelv rideg, míveletlen, tétovázó, nem képes tiszta érzelmet előidézni, érzelmet gerjeszteni, sőt azt zavarja és ezt elfojtja, s így nem lehet szép irodalom, nem lehet tudomány. Ki nem látja, hogy mindenek előtt szükség vola a nyelvet ápolni és képezni, a mi szép, keleti szűz s gazdag nyelvünket, mely itthon mégis megvetve, külföldön egészen ismeretlen volt, s így barbár nyelvnek tartatott. Nem akarom magyar nyelvünket európai nyelvekkel öszvehasonlítani, mert a