Magyar Akadémiai Értesítő, A Philosophiai, Törvény- és Történettudományi osztályok közlönye, 1. kötet, 1860
Számok - 1860 / 1. szám
A KERESZTYÉN ELEM BEFOLYÁSA. 5 a polgárosodásra való ndves befolyását azon hármas korszakra elágazólag rövid előterjesztésben foglalja. I. KORSZAK. 1 kö z id ö sz ámí tá s tól II. Constantin császárig. Azon korban, midőn a világuralma Rómának szigorú, csak önkényen, az állam és a patriciátus érdeke előmozdításán alapuló, egyedül erre irányult, s a természeti, az egyéni jogokat majd semmibe vevő polgári joga, zsarnoki eszélyességgel, anyagias felfogással képezett merev alakját a bölcselem s a természeti igazság, ildomosság befolyása által változtatni kezdé ; de a melyen még az említett elemek ész- és természetellenes vonalmai — maguk a legjelesebb bölcselők által is megerősíttetve, — igen kirívó színezetben voltak láthatók ; — miknél fogva az egyéni, a személyi jog semmibe vétetve, az egyéniség nem czélúl de igen puszta eszközül tekintetett a társadalom irányában ; a nagy egész az egyetemes (collectiv) személyiség, az államtest volt minden ; és így a pogány hazafiság s az állambálványozás irányzatánál rendeztetett minden, onnét vétetett a jó és rossznak, helyesnek, czélszerűnek ismérve, mérlege ; annak eszközéül szolgáltak, annak áldoztattak fel az egyéni ember legnemesebb érdekei, legszentebb jogai, legbecsesebb kincsei. — Azon korban, mondom, kelet nagy eseményeknek volt szinhelye. — A kereszt, melyre az emberi nem megváltója felfeszíttetett, zászlajává lön egy vallásnak, mely a világot átalakítá, újjászülte. Mindazon világpolgárosító elveket, elemeket, mik a különféle bölcselmi iskolákban — melyekre a pogány világ magasabb értelmiségei oszolva voltak, — homályosan, hiányosan, félénk bizonytalansággal taníttattak, a keresztyénelem bővségesen magában tartalmazta nem csak , de sőt mindazon elvek a rendszeres öszhangzás előnyével s minden nagy igazságok bámulatos összeségével a lángbuzgalmú hit védőrsége alá helyezve a keresztyén elemben foglaltattak ; s annak szerény hírnökei a társadalmi s erkölcsi alapigazságok ismeretéhez vezették a bölcselem által elhanyagolt, elhagyott tömegeket, s kinyilatkoztatták nekik az emberiségnek földi s túlvilági igazi rendeltetését. •