Magyar Akadémiai Értesítő, A Nyelv- és Széptudományi osztály közlönye, 2. kötet, 1861-1862
Számok - 1861-62 / 1. szám
MAGYAR AKADÉMIAI ÉRTESÍTŐ. A NYELV- ÉS SZÉPTUDOMÁNYI OSZTÁLY KÖZLÖNYE. II. KÖTET. 1861. I. SZÁM. A SZEMÉLYRAGOK VISZONYÁRÓL A BIRTOKRA 1 ÉS TÁRGYRA A MAGYAR NYELVBEN. Előadta febr. 25. és jún. 3. 1861. FOG ARASZ JÁNOS RT. I. Az ч személyragot, például ezekben : káz-u, kaz-e, általában a 3-ik személynévmásöt képviselőjének, vagyis inkább annak magának, illetőleg hangváltozékának tartjuk, úgyhogy a föntebbi példák mind számos régi nyelvemlékekben , mind tájdivatosan mai napon is így hangzanak : ház-o, tcez-ö (domus ejus, manus c/?is jelentéssel), melyek még közelebb állanak az ö-höz, az o pedig, vagy a föntebbi példában a csak a nyelvünkben követett hangrendszer kifolyása. (Ezen hangrendszernek valamint általában a közös ragozási szabályoknak hangtani természetéről és alapjáról egy különös előadásban fogok, ha bokros teendőim engedendik és a tisztelt Társaság becses figyelmére méltatandja, részletesen értekezni). Az imént érintettem személyrag eredete sérteményéről alig kételkedik közölünk valaki, valamint arról sem , hogy a többi személyragok is : -m, -d, -nk, t-k stb. szinte jjazén, te, SYEI.Y. CIZ.T. KÜZL. 1861. — II.