Magyar Akadémiai Értesítő, A Mathematikai és Természettudományi osztályok közlönye, 3. kötet, 1862

Számok - 1862 / 1. szám

4 GYŐR­Y SÁNDOR. kivihetőnek mutatkozik, az analógia és etymologia szabályaira támaszkodva kell fejlődni, s csak ez­által hozhatunk a tudo­mányos nyelvbe egyszerűséget, érthetőséget, szabatosságot. De a műtudományos analógia és etymologia egészen más, mint a különösebben úgynevezhető nyelvtani analógia és etymológia. A műtudományos analógiát egyátalában nem szoríthat­juk azon szűk határok közé, melyeket a nyelvtani analógiá­nak szoktunk szabni. Annyival túlzóbb követelés pedig az, hogy műszavaink még szigorúbban megfeleljenek az analógia örve alatt felállított grammatikai szabályoknak, mint maguk a köznyelvben elfogadott szavaink. Az analógiára nem lehet nagyobb súlyt fektetni, hanem csak annyit, hogy a­hol egyéb egyenlők mellett az analógia megtartásával is jó műszavat alkothatunk, ennek adjunk egyebek felett elsőséget, a­hol ez nem lehet, az analógiának háttérbe kell vonulni, s arra vára­koznia, hogy további fejlődése által nagyobb erőre kapván, újabb követelésekkel léphessen fel. Példával világosítom. Nehéz volna meghatározni, hogy nyelvünkben melyik szó lehetett, mely egy másikból ász vagy ész végzettel leg­elébb formáltatott ; annyi azonban mégis bizonyos, hogy az elsőnek minden esetre analógia nélkül kellett formáltatni. Tegyük fel tehát, hogy az első szó volt juh­ász, mely egy­szersmind analogiául szolgálhatott további szóképzéseknek, pl. kan­ász. De már ebben nem csak az, hogy nincs meg azon szoros analógia, melyre némelyek oly gyakran hivatkoznak, hanem némileg ellentétes az előbbivel, mert a juhok között is vannak ugyan­­.A sok, még­is a juhok pásztorát senki sem ne­vezte főcs­ász­ nak, mint másik esetben kan­tót formáltatott a kanász. Honnét megtetszik, hogy vannak más egyéb tekinte­tek is, melyek az analógia szabályait módosíthatják, pl. a fel­hozott példákban kétségen kívül az illedelmesség. Tovább is mehetünk. Miért ne nevezhetnők analógia szerint a kecske­pásztort is bak­ász-most mégis a­ki ezt tenné, nevetség tár­gyául tenné ki magát, mert ezek szóbeszéd közben olyan rit­kán jőnek elő, hogy felesleges volna őket külön névvel meg­különböztetni. Folytassuk tovább. Lelkész, eleintén nehezen

Next