Magyar Akadémiai Értesítő, A Mathematikai és Természettudományi osztályok közlönye, 6. kötet, 1865
1865 / 1. szám - Az új elemző mértan történeti fejlődése s alapvonalai stb. Székfoglaló Corzan Ávenandó Gábortól
AZ ÚJ ELEMZŐ MÉRTANIÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE. 5 azon diadalt, amely azután az emberi műveltségtörténet egyik fénypontját képezi. Mindennek példáit látjuk azon tudomány történetében is, amelyet mennyiségtannak nevezünk. Emlékezzünk csak a csillagalakú sokszögekre. Legelőször Pythagoras iskolája fordította figyelmét reájuk. Ezután 10 századon át feledésbe mentek, és csak Boetius mértanában találkozunk megint a csillagalakú ötszöggel. A következő 6 század alatt ismét feledésnek indult, és csak Campanus volt az, ki ezen elméletet újra tárgyalta. Egy századdal később keletkezett belőle a kiszökő (ausspringend) sokszögek tana. De csak két századdal ezután Kepler nagyhírű neve és munkálatai látszanak ezen elméletnek fontos és állandó szerepet kölcsönözni. Mindamellett még két századig nem foglalkoztak vele, és csak az újkor elemző vizsgálatai hozták megint emlékezetbe, és ragadták ki a feledékenység örvényéből, az által, hogy a közönséges sokszögek elméletével egybekötötték. A legelső érzéki szemlélettel közvetlenül vannak adva a szárnyalak és cselekvőség (Thätigkeit) fogalmainak elemei, de igen sok időbe került, míg az emberiség az elvont fogalmakig fölemelkedhetett. Leghamarább a szám vált el a tárgyaktól, mivel minden dolgokra különbség nélkül alkalmaztatott. Sokkal nagyobb műveltségi fok kívántatott arra, hogy az alak választassék el a tartalomtól, és ettől különállólag tekintessék. A tiszta cselekvés felfogása a legnehezebb volt, és azért legkésőbben is fejlődött. Amennyire történelmi adataink terjednek, a legrégibb miveltségi állapotokat Egyiptomban találjuk. Innen terjedt az első miveltség egyrészről Indiába, másrészről Görögországba. Ezen országokban fejlődtek ki a műveltség és tudomány első csírái, nagyon különbözőleg egymástól ugyan, de mégis sokkal magasabbra, mint az előbbi culturai mozgalmak akármelyike. A szellemi fejlődés ezen első stádiumában az indusok igyekezete a számtan állapítására s kifejtésére volt irányozva. Náluk a mértan egészen háttérbe szoríttatott. Számtanuk sem gyakorlati, sem pedig elméleti tekintetben a mostaninál sokkal hátrább nem állott. A számítások egész- és törtszám