Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1974 (81. kötet = Új folyam 19. kötet)

1974 / 1. sz. - A TÁVLATI TUDOMÁNYOS SZINTŰ KUTATÁSI TERV ORSZÁGOS SZINTŰ FELADATAI - SZABÓ KÁLMÁN: A szocialista vállalat

(10003/1972. számú) Kormányhatározat (4) pontja szerint szintén az MTA főtitkárára hárul. Az említett intézkedés ily módon megerősítette, egyszers­mind azonban bizonyos mértékig bonyolultabbá tette A szocialista vállalat c. kutatási főirány­rendjében végzendő — amúgy sem egyszerű — országos koor­dinálás feladatát. Ám bármily újszerű és bonyolult is a feladat, egy év tapasztalatai arról tanús­kodnak, hogy az fokról-fokra teljesíthető. Legfőbb záloga ennek a bekapcsoló­dott kutatók, kutatóhelyi vezetők meggyőződése munkájuk jelentőségéről. Meggyőződésüket áthatja most a biztos tudat, hogy törekvéseik találkoznak a vállalatokért és a vállalati tudományokért felelős legmagasabb fórumok szándékaival, melyek e témák országos főirányként történt kiemelésében, az elindulás támogatásában, s a kezdeti eredmények elismerésében jutnak ki­fejezésre. A pozitív megközelítésnek köszönhető az, hogy a határozatok megjelenése óta eltelt rövid idő alatt a) sikerült kialakítani az országos koordináció szervezeti formáit, elveit és módszereit, b) a tervtanulmányban foglaltak szerint elkészíteni a főirány középtávú (1973-75) tervét, c) biztosítani, hogy ebben a mederben induljanak el a szükséges új kutatá­sok, illetve folytatódjanak a korábban kezdett kutatások. Az alábbiakban ezekről igyekszem némi áttekintést nyújtani. A kutatások bázisa és szervezete A szervezeti kérdések megoldásánál abból a sajátos helyzetből fakadó nehéz­ségekkel kellett (és kell ezután is) megbirkóznunk, melyre nem csak az jellemző, hogy országosan sok helyen és viszonylag nagyszámú kutatóhelyen végeznek vállalati témakörű vizsgálódásokat. Gondot elsősorban az okozott, hogy ezek a kutatóhelyek különféle állami és társadalmi intézmények felügyelete alatt, egészen eltérő rendeltetéssel és elszámolási rendszerben működnek. Elég utalni arra, hogy a középtávú kutatási tervben 72 kutatóhely vesz részt. Ebből 13 társadalomtudományi (akadémiához és társadalmi szervezetekhez tartozó) intézet, 36 egyetemi és főiskolai tanszék, amelyek főleg költségvetés­ből, kisebb részt szerződéses forrásokból táplálkoznak; az ágazati és egyéb országos hatáskörű szervhez tartozó 15 intézmény főleg vállalatszerű gazdál­kodást folytat; végül 8 kutatóhely egy-egy nagyvállalat keretében működik. Miután a tudománypolitikai elvek és a vonatkozó kormányhatározat inten­ciói az erők koncentrálását és az interdiszciplináris együttműködést ösztönzik, semmiképpen sem lett volna velük összehangban olyan álláspontra helyez­kedni, hogy bármely önként jelentkező kutatóhely kintrekedjen a távlati tervből, ha vállalja a tervtanulmányban körvonalazott követelményeket és a főirányba illeszkedő kutatást kíván végezni. Mindezekből a koordináció szer­vezetére vonatkozóan bizonyos sajátos konzekvenciák adódtak. Nézzük közülük a leglényegesebbeket. Elsőnek kell említenem magát azt az aktust, hogy az MTA főtitkára a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemet kérte fel az országos koordinációs teendők ellátására. Döntésében szerepet játszott az is, hogy az egyetem meg­felelő tanszékei már korábban számottevő eredményeket értek el a vállalati

Next