Magyar Tudomány – A MTA folyóirata, 2007 (168. évfolyam)

2007 / 5. sz. - 125 ÉVE SZÜLETETT KODÁLY ZOLTÁN - SZALAY OLGA: Kodály Zoltán és a Magyar Tudományos Akadémia

Magyar Tudomány • 2007/5 127 éve született Kodály Zoltán KODÁLY ZOLTÁN ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Szalay Olga tudományos főmunkatárs PhD, MTA Zenetudományi Intézet szalayp@zti.hu „Sohasem tudtam elfogódottság nélkül belépni az épületbe. Már az épület is a szellemnek a mindennapi élet változásai felett lebegő függet­lenségét lehelte. Nagyjaink nyoma mindenütt, az ő hangjukat itták be, verték vissza a falak. S ha néha az udvaron messziről megláttam egy öreg akadémikust, pillanatra megálltam: nem lép-e melléje Arany János titoknok úr, a botos és kalapos... " Kodály, 1946 Elnöki székfoglalójának idézett részletében Kodály Zoltán értékrendjének három olyan elemét találjuk meg, amelyek későbbi hiva­tali működését is jellemezték: a nagy elődök, a hely és a szellem szabadságának tisztelete. Költői ihletésű sorai megidézik Arany János alakját is, aki különösen közel állt hozzá, hiszen Emmának, későbbi feleségének ezt írja 1907-ben: „.. .Arany János (az én doppelgán­gerem és előrevetett árnyékom sokban, vagy én neki árnyéka—mindegy)." (Kodály, 1982­, 31,30. sz.) Gondolata egy hatvan évvel későb­bi beszélgetésben talál magyarázatra: .Arany nagyon sokat foglalkozott a régi és a népnyelv­vel. Ő körülbelül ugyanazt tette a költészetért, amit mi próbálunk most megtenni a zenéért." (Kodály, 1974, 47.) Kodály 1946 és 1949 között volt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A legújabb kutatások kiderítették, hogy kapcsolata az intézménnyel régebbi keletű és közelebbi összefüggést mutat a népzenei összkiadásra vonatkozó döntések előkészítésével, mint amit akár az ő írásaiból, akár kortársainak visszaemlékezéseiből eddig gondolni lehetett. Az Akadémiához kötődő, 1930-tól datálható harminchét év — Kodály felnőtt életének több mint fele—az újabb adatokat is figyelem­be véve három szakaszra bontható. • 1930-1940: a Néptudományi Bizottság meghívott tagjaként kidolgozza a népze­nei összkiadás kiadásának koncepcióját, s Bartókkal megkezdik a népzenei össz­kiadás előkészítését; • 1940—1952: az Amerikába távozó Bartók helyére állva átveszi az összkiadás előkészí­tésének irányítását, eközben 1946-1949-ig az Akadémia elnöki tisztét is betölti; • 1953-1967: az MTA Népzenekutató Cso­port alapító igazgatója.

Next