Magyar Tudomány – A MTA folyóirata, 2011 (172. évfolyam)
2011 / 1. sz. - TANULMÁNY - HAMZA GÁBOR: Észrevételek a készülő új alkotmányhoz
Magyar Tudomány • 2011/1 ÉSZREVÉTELEK A KÉSZÜLŐ ÚJ ALKOTMÁNYHOZ Hamza Gábor az MTA rendes tagja, tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE Római Jogi Tanszék gabor.hamza@ajk.elte.hu 1. Az új alkotmány preambulumával kapcsolatban a következőket javasoljuk. Nézetünk szerint el kell kerülni azt, hogy a preambulum túlságosan terjedelmes legyen. Egyes középkelet-európai államok („reformállamok") új, a rendszerváltást követően elfogadott és hatályba lépett alkotmányának negatív tapasztalataira ezen a területen tekintettel kell lenni. Megítélésünk szerint nemzetközi vonatkozásban, Európában (nem csupán az Európai Unió tagállamaiban) és Európán kívül sem találna kedvező fogadtatásra egy túlságosan hosszú, az ország történelmét részleteiben is bemutató preambulum. Célszerű volna viszont utalni a preambulumban az alkotmány társadalmi szerepére, ami elsősorban annak integráló funkciójában jelentkezik. Mindenképpen el kell azonban kerülni azt, hogy a preambulum egyfajta „alkotmány legyen az alkotmányban", azaz röviden összefoglalja azokat az elveket, amelyek az alkotmány szövegében amúgy is megtalálhatók. Kérdés az is, hogy szükség van-e a későbbi generációknak, nemzedékeknek is szóló aspirációk rögzítésére a preambulumban, amely az ún. államszocialista alkotmányok koncepciójának kidolgozására és szövegének szerkesztésére volt általában jellemző. 2. Pontos, egyértelmű szabályozást igényel a szuverenitás kérdése, tehát az, hogy az új alkotmány a monista, vagy pedig a dualista felfogást (koncepciót) ismeri-e el. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk szempontjából (is) egyértelmű szövegezésre van szükség az új alkotmányban. Utalni kívánunk ebben az összefüggésben arra, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaságban a Bundestag által 1992-ben jóváhagyott és 1993. november 1-jén hatályba lépett Maastrichti Egyezményt (Vertrag von Maastricht vagy más néven EU-Vertrag) éppen az állami szuverenitásra való hivatkozással kísérelték meg alkotmányellenesnek nyilvánítani a karlsruhei szövetségi alkotmánybíróságnál (Bundesverfassungsgericht) annak ellenére, hogy az Alaptörvény (Grundgesetz) ún. csatlakozási (24.) szakasza alkotmányos alapot ad az állami szuverenitás egyes elemeinek átruházására a nemzetközi szervezetek számára. Az új alkotmány egyértelmű szövegezése az