Akadémiai Közlöny, 1954 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1954-01-15 / 1. szám
Akadémiai Közlöny b/ a gyermektartásdíjat és a szüléssel kapcsolatos költségeket, b/ a tévesen kifizetett pénzösszegeket és a tévesen kifizetett társadalombiztosítási szolgáltatásokat /táppénz, családi pótlék stb./ b/ az olyan természetbeni juttatások térítési díját, amelyek kiszolgáltatása vagy igénybevétele köteleződé az egyéb tartásdíjakat, ideértve valamely személy eltartására szolgáló járadékszerű szolgáltatásokat is,/ a munkabért terhelő adón kívüli köztartozásokat, továbbá a családi ház és lakásépítő szövetkezeti lakás elő- és utótörlesztését, f/ az Állami Ellenőrző Központ elnöke által megállapított kártérítást, g/ a dolgozót alkalmazó vállalattal szem-ben fennálló kártérítést, h/ a más állami vállalattal, szövetkezettel vagy társadalmi szervezettel szemben fennálló kártérítést, i/ az állami vállalatot megillető lakbértartozást, j/ a fizetési előleget, h/ az állami kölcsönkötvénytartozást, l/ a dolgozót terhelő egyéb tartozásokat, V /2/ A dolgozót terhelő tartozások érvényesítésével és behajtásával felmerült bíróileg /hatóságilag/ megállapított költségeket a tartozással egyenlő rangsorban kell levonni. Ha a levonható részletek a tartozás és a költségek együttes kielégítésére nem , elegendők, a részleteket elsősorban a tartozás kiegyenlítésére kell fordítani és ezt követően kell a költségeket kiegyenlíteni. /3/ A levonás alapja minden olyan juttatás, amelyet a béralap terhére kell kifizetni /52952./VI. 26./M.T. és a 23/ 195З./VI.21./м.Т.számú rendeletek/, levonva ebből a munkabért terhelő adókat. /1/ Az 1. §.-ban felsorolt tartozások fejében - a /2/ bekezdésben megállapított eseteket kivéve - legfeljebb a munkabér harminchárom százalékát szabad levonni. /2/ Tévesen kifizetett és rosszhiszeműen felvett munkabér vagy társadalombiztosítási szolgáltatás,gyermektartásdíj, társadalmi tulajdonban okozott kár megtérítése, természetbeni juttatások térítési díja és állami kölcsönkötvénytartozás /l. §ra-c, f-h, k. pontjai fejében a levonás a munkabér ötven százalékáig terjedhet. ötven százalék fölé a levonás akkor sem emelkedhet, ha ebben a bekezdésben említett több címen kell a dolgozótól levonást eszközölni. /3/ Nem esik az e §-ba foglalt korlátozások alá a kötelezően igénybeveendő üzemi étkeztetés, vagy a kötelezően kiszolgáltatandó természetbeni juttatás térítési díjának levonása. 3.§. /1/ Ha a munkabérből többféle címen kell levonni, az 1. §.-ban megállapított sorrendben hátrább álló tartozás levonásának csak a sorrendben megelőző tartozások kielégítése után van helye. Abban a hónapban, amelyben a levonás a 2.§ /2/ bekezdése alapján meghaladja a harminchárom százalékot, a 2.§ /2/ bekezdése alá nem eső követelés fejében levonásnak helye nem lehet. /2/ Az 1.§/ bekezdésének ugyanazon pontja alá eső egy vagy több követelés egymásközti sorrendjét - hacsak a bíróság /hatóság határozata a követelések kielégítésének egymásközti sorrendjét, illetőleg arányát másképen nem állapította meg - a levonás alapjául szolgáló okiratoknak a vállalathoz való érkezési sorrendje határozza meg. /3/ Az 1. § /1/ bekezdésének a., d., e., h., 1. és 1. pontjaiban felsorolt tartozásokat csak bírói /hatósági/ lefoglalás /letiltás/ alapján szabad levonni. /4/ A gyermektartásdíjakés az anya részére járó, a szüléssel kapcsolatos követelések behajtására vonatko MÓV« ■WNo0S AKADÉMI KRKVYMA 2. §.