Akadémiai Közlöny, 1968 (17. évfolyam, 1-20. szám)
1968-01-22 / 1. szám
2 1963. január 21 AKADÉMIAI KÖZLÖNY e) a munkaerőgazdálkodás szabályait, így különösen a kötelező munkaközvetítésre, egyes dolgozók kötelező alkalmazására vagy előnyben részesítésére vonatkozó szabályokat megszegi, szabálysértés miatt háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. 2 § (1) Az a munkáltató, aki a dolgozóknak a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban (Mt. 8. §) biztosított jogait vagy törvényes érdekeit megsérti, így különösen : a) a dolgozó munkaviszonyát a felmondási tilalom ellenére, valótlan ok közlése mellett szünteti meg, vagy a munkaviszony megszüntetésének jogával egyébként visszaél, b) a munkaidőre, a pihenőidőre, a nők, a fiatalkorúak és a csökkent munkaképességűek munkafeltételeire és védelmére vonatkozó rendelkezéseket megszegi, c) a munkaügyi döntőbizottságnak, illetőleg a bíróságnak a dolgozó érdekében hozott jogerős határozatát nem hajtja végre, szabálysértés miatt háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az a munkáltató, aki a dolgozónak a munkabért, a szabadságot vagy a munkaviszony alapján járó egyéb szolgáltatást nem biztosítja, illetőleg ezeket a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban meghatározott mértéken felül juttatja, szabálysértés miatt háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. 3. § Aki a) a munka egészséges és biztonságos végzésére vonatkozó szabályokat megszegi, b) munkáltatóként az üzemi balesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyvkészítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti, vagy valótlan adatot közöl, illetőleg a baleset valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza, szabálysértés miatt háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. 4 § Az a munkáltató, aki a) a szakszervezet választott tisztségviselőjének védelmével kapcsolatos szabályokat megszegi, b) a szakszervezet által kifogásolt intézkedést (Mt. 14. §) az arra jogosított szerv döntése előtt hajtja végre, szabálysértés miatt háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. 5 § Az a magyar állampolgár, aki a) külföldi munkáltatóval jogszabály ellenért munkaviszonyt létesít, . 1 b) hatósági engedély nélkül külföldön munkaviszonyt létesít, vagy munkaviszonyát az engedély visszavonása esetén nem szünteti meg, szabálysértés miatt háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. 6. § (1) Az 1. § b) és d) pontjában meghatározott szabálysértések miatt a kereskedelem és a vendéglátóipar körében az állami kereskedelmi felügyelőség is eljárhat. (2) A 4. §-ban meghatározott szabálysértések miatt eljárás csak az iparági szakszervezet főtitkárának feljelentése alapján indulhat. (3) Az 5. §-ban meghatározott szabálysértések miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik. 7 § Állami vállalatot, egyéb állami gazdálkodó szervet, állami költségvetési szervet, szövetkezetet, társadalmi szervezetet, egyesületet vagy más szervezetet terhelő kötelesség megszegése esetén a szabálysértés miatt azt a személyt kell felelősségre vonni, akinek cselekménye folytán következett be a kötelességszegés. 8 § (1) Ez a rendelet 1968. január 1. napján lép hatályba. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a munkaerőtoborzásról szóló 40/ 1951. (II. 11.) MT számú rendelet 12. §-ának (3) bekezdése, a magyar állampolgárok egyes külföldi munkáltatók alkalmazásába lépésének engedélyéhez kötéséről szóló 15/1960. (III. 24.) Korm. számú rendelet 5. §-a, a munkaközvetítésről szóló egyes rendelkezések megszegésének szabálysértéssé nyilvánításáról kiadott 3/1962. (II. 22.) Korm. számú rendelet, valamint az üzemi balesetek bejelentésével kapcsolatos kötelezettségek elmulasztásának szabálysértéssé nyilvánításáról szóló 10/ 1965. (VI. 27.) Korm. számú rendelet. Fock Jenő s. k., A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke