Akadémiai Közlöny, 1978 (27. évfolyam, 1-16. szám)
1978-02-17 / 1. szám
1978. február 17. AKADÉMIAI KÖZLÖNY és a szabályszerű pénzkezelés személyi és tárgyi feltételei hiánytalanul megvannak. 3. a) A költségvetési szervezet vezetője a helyi körülmények figyelembevételével (például: a gazdálkodó szervezet rendelkezik-e pénzforgalmi betétkönyvvel) köteles megállapítani a házipénztárban a napi pénztárzárlat után tartható készpénz értékhatárát. Az ezt meghaladó összeget még a napi pénztárzárlat előtt a költségvetési szervezet pénzforgalmi betétkönyvébe, illetőleg a gazdálkodási rend előírásainak megfelelő bankszámlára be kell fizetni. b) A költségvetési szervezet vezetője által megállapított házipénztári kereten felül kell meghatározni a kihelyezett szervezeti egységek házipénztáraiban a napi pénztárzárlat után tartható készpénz állományát. c) A házipénztárban pénztárzárlat után tartható készpénz szempontjából nem kell figyelembe venni a munkabérek és az azzal azonos eljárás alá eső kifizetések (például: táppénz, jutalom, ösztöndíj, különféle személyi kiadás, ellátottakat rendszeres időközönként megillető járandóság, ebben az értelmezésben a továbbiakban: munkabérek előkészítéséhez a költségvetési szervezet vezetőjének engedélyével az előző napon felvett és a következő munkanapon kifizetésre kerülő összegeket. A munkabérek kifizetését megelőző napon gondoskodni kell a házipénztárban levő, ily módon megnövekedett készpénzkészlet fokozott biztonságáról. d) A bankszámlára be nem fizetett költségvetési készpénzbevételek és idegen pénzek összegét a pénztárzárlat után házipénztárban tartható készpénz összegénél számításba kell venni. e) A házipénztár állományát a házipénztári pénzkészlet és a költségvetési szervezet pénzforgalmi betétkönyvében tartott pénzösszeg együttes összege képezi. Pénztárzárlatkor a pénzforgalmi betétkönyvben levő összeget és a pénztári készpénzállományt külön-külön tételben kell feltüntetni. A házipénztárban pénztárzárlat után tartható készpénzösszeg keretének megállapításánál a pénzforgalmi betétkönyv állományát figyelmen kívül kell hagyni. A pénzkezeléssel kapcsolatos feladatkörök 4. a) A költségvetési szervezet vezetője — a gazdasági vezetővel egyetértésben — a pénztárosi feladatok ellátására alkalmas, erkölcsi bizonyítvánnyal büntetlen előéletet igazolt személyt: pénztárost és annak helyettesét (helyetteseit) köteles kijelölni. b) Nem lehet sem a pénztáros, sem a pénztáros helyettese, illetve nem helyettesítheti a pénztárost olyan dolgozó, akinek munkaköre összeférhetetlen a pénztárosi munkakörrel. A rendelet alkalmazásában a 38/1973. (XII. 27.) MT számú rendelet 6. §-ában foglaltakon kívül pénztárosi munkakörrel összeférhetetlen munkakörben dolgozónak kell tekinteni, akik: — a bankszámla (bankszámlák) feletti rendelkezési (aláírási) joggal, — a pénzügyi, könyvviteli, munkaügyi, bérelszámolási, anyagbeszerzési (raktári), közgazdasági, beruházási stb. munkakörrel foglalkoznak és a költségvetés kiadási előirányzata, illetve a tanácsi fejlesztési és a speciális rendeltetésű központi alapok előirányzata terhére érvényesítési, utalványozási, ellenőrzési vagy ellenjegyzési jogkörrel, — a bevételek előírásának elrendelésével, a követelések megállapításával és elengedésével (törlésével), illetve — akik a 2. b) pont szerinti idegen pénzek és értékek feletti rendelkezési joggal vannak megbízva. c) Azoknál a költségvetési szervezeteknél, ahol a vezetőn kívül egy vagy csak néhány gazdasági, ügyviteli dolgozót foglalkoztatnak, a 4. 11) pont szerinti pénztárosi munkakörrel összeférhetetlen munkaköröket — a központi költségvetési szervezeteknél a felügyeletet ellátó minisztérium, a tanácsi költségvetési szervezeteknél az irányító tanács V. B. pénzügyi szakigazgatási feladatot ellátó szerv vezetője, a tanácsok hivatali szervezetében pedig a felettes tanács V. B. pénzügyi szakigazgatási feladatot ellátó szerv vezetője (a továbbiakban: felügyeleti szerv) egyetértésével — a költségvetési szervezet vezetője határozza meg. A pénztáros azonban az utalványozóval, illetve pénztári ellenőrrel azonos személy nem lehet. A pénztári ellenőrzés feladatát az utalványozó is elláthatja. d) A költségvetési szervezet házipénztárát a pénztáros (helyettes, vagy aki a házipénztárt kezeli) önállóan, teljes anyagi felelősséggel kezeli. Ezt a tényt a pénztáros munkakörének elfoglalásakor írásbeli nyilatkozatban köteles tudomásul venni. e) A pénztáros feladata a házipénztárban tartott készpénz kezelése és megőrzése, valamint az azzal kapcsolatos nyilvántartások és elszámolások vezetése. Megbízható még egyéb értékek (például: bélyegek, értékjelzéssel ellátott nyomtatványok vagy megengedett esetekben nemesfémkészletek, benzinjegyek, tüzelőutalványok), továbbá szigorú számadású nyomtatványok (például: csekk- és utalványfüzetek) kezelésével és megőrzésével is. Ez utóbbi esetben a költségvetési szervezet vezetője vagy gazdasági vezetője köteles rendelkezni arról, hogy ki vehet át a pénztárostól szigorú számadású nyomtatványt felhasználásra. f) A költségvetési szervezet vezetője kisforgalmú házipénztár pénztárosát — teljes munkaidejének kitöltése érdekében az e) pontban felsorolt feladatokon kívül egyéb ügyintézői vagy ügyviteli munkák ellátásával is megbízhatja. Nem láthat el azonban a pénztáros a b) pontban meghatározott munkaköröket, feladatokat. g) Két vagy több személy egy időpontban közösen ugyanazt a pénztárat még kivételesen, kisegítésképpen sem kezelheti. 5. a) Házipénztári bevételezést és kifizetést csak érvényesített, utalványozott és az utalványozás ellenjegyzését is tartalmazó okmány alapján lehet