Alföldi Ujság, 1946. május (2. évfolyam, 95-119. szám)
1946-05-01 / 95. szám
2 s utána zárt sorokban mennek át a tűzoltólaktanya elé. Gyűlés 10 órakor, ünnepség a Kossuth téren.. Az ünnepséget az Általános Munkás Dalárda nyírja meg. Utána a pártok szónokai beszélnek. A Szociáldemokrata Párt nevében Juhász Pál elvtárs beszél. Szavalatok után a Munkás Dalárda énekszáma zárja be az ünnepséget. A délutáni népünnepély műsora 3 órakor kezdődik a Szépkertben I. Operette-egyveleg. Előadja a színház zenekara. 2. Berta András táncszáma. 3. Papp Ella és Borvető János énekszámai. 4. Hetes György előadása. 5. Operette paródia. Irta: Radics Imre. Előadják Papp Ella, Borvell János és Cserényi Béla. fi. Márai Magda magán-száma. 7. Berta András mangánjelenete ,8. Papp Ella magyar nótákat énekel. 9. Magyar fia és Berta András magyar tánca. Az esti előadás 8 órakor kezdődik a Fekete Sasiban Műsora: 1. Arany: Jelige, énekli a Munkás dalárda. 2. Ünnepi beszéd, elmondja Angyal Sándor. 3. Kerner—Dőhmel: Ne ölj! Énekli a dalárda. 1. Villon: Haláltánc ballada. Előadja: Gartner Oszkár. 5. Lóvásár. Tréfa. Írta : Török Rezső. Előadják a dalárda tagjai. 6. Magyar nótákat énekel: Renyhe Sándor. Szünet. 7. Ady verseket szaval Farkas László. 8. Két ember a bányában. Színmű. Előadják: ifj. Kovács Imre és Angyal Sándor. 9. Strauss: Kék Duna keringő : énekli a Dalárda. Zongorán kíséri: Varga Mária. 10. Magyar nótákat énekel : Fábián Gyula zenetanár. II. Ady-Iodály: Felszállott a páva, énekli a Dalárda. .12. Várhelyi Endre operett részleteket énekel. Zongorán kíséri Varga Mária. 13. Internacionálé , énekli a Dalárda. Utána reggel 3 óráig tánc. Aki igazán harcosa és részese a magyar dolgozó társadalomnak, kell, hogy a munkásság nagy ügyének tartsa május 1-ének ünnepét és kötelességének a felvonuláson való részvételt, mert minden erejével erősítenie, szilárdítania és javítania kell a munkásegységei, a nép, a munkásosztály és a szocialista eszme érdekében. Ki az utcára május 1-én! Mi és Ők — Népi becsületünk útja — A repülőgép, mely a négy magyar minisztert vitte és hazta, nagy utat járt be: Budapest messze van Moszkvától. De ennél sokkal hosszabb, kockázatosabb és bonyolultabb az az út, melyet egy nép megtesz a másik nép közvetlenségéhez, megértéséhez és rokonszenvéhez. Míg odakint voltak s róluk csak szűkszavú, fájdalmasan kurta hírek szállingóztak hozzánk, egész Magyarországot felverte a tanakodás: mi történik Moszkvában? S amikor megérkeztek, küldötteink arcán láttuk, hogy politikai eredményeken kívül még mást is hoztak: két nép emberi kapcsolatát , amiben reménykedtünk ugyan, de amire számítani nem volt bátorságunk. Ezt úgy érték el, hogy mellékgondolat nélkül kopogtattak Moszkva kapuján, mintalegyőzött Magyarország kénytelenkövetei és a felszabadított magyar férfiak és asszonyokönkéntes képviselői, akiknek múltja mocsoktalan, jelene pedig tisztelég,reméltó, hatalmas birkózás az igazságért és az elismerésért. Amint leszállt a repülőgép Mátyásföldön mindannyiunkoa átfutott valami, mitől megársztük, hogy jó fordulat történt közöttünk, a kis és a nagy szomszéd között. Az ugyanis, hogy ott kint úgy tárgyaltak velünk, mint azt férfi férfival, ember emberrel teszi; közvetlenül, tanakodva, vitázva, kikeresve a lehetőségek közül a legjobbat, a méltóbbat, eredményesebbet — elhajítva a politikai megbeszélések szokványos bújócskáit és tervütéset. Moszkvában megtanítottak minket arra, hogy sokféle különbség lehet nagy nemzet és maroknyi nép között, de egyben nem: önérzetben. A Szovjetet természetesen sohasem érhetjük el nagyságában, gazdagságában, hatalomban, de egyben tűzön-vizén át kövessük példáját: hogyan lehet és kell a nemzeti becsületet kivívni, megőrizni és tiszteletben tartani. Abban a halálos veszedelemben, mikor fejünk felett, sőt testünkben keresztezi a egymást az orosz és a germán kard pengéje, sebeken kívül szára cskre ajándékot is kaptunk a rozstól, leckét, soha nem illesszük csuklónkat bilincsbe. Ennek a tanításnak érvényességét tapasztaltuk Moszkvában és igazolását kaptuk olyan férfiaktól, akik tépettségük, szorongattatásuk legfeketébb órájában is tudták, mivel tartoznak önmaguknak s a csillagnak, mely fejük felett szép bíborfényben biztatóan integetett és szikrázott. A nagyvonalúság, mit a háború alatt mutattak, igazolta mindazokat az elveket, melyek szerint ha él és viselkedik valaki, felnőtté válik és sorsa a história legendái közé szárnyal. Senki oly fölényesen meghalni szobája bútoraiért meg tündöklő ideáljaiért, mint a szovjet haza polgára, nem volt képes: nem ismerte a nyájba verődött lények rémült szökeését a halál előtt. Aki így tudott harcolni, ennyire vakmerően, szemrebbenés nélkül a füttyenő golyók sűrűjében — az tud élni szabadságával. Aki pedig saját szabadságát becsüli, az a másik szabadságát is tiszteli. Ezért mondhatta Sztálin a négy miniszternek, nekünk, önök szabad, független, szuverén ország tagjai. Nem könnyű ezt mondani, ehhez férfiasság, tapasztalat, erő, biztonság szükséges. S mivel mindez hiányzott Hitlerből, ezért rikácsolt, őrjöngött, habzott, mikor például velünk «tárgyalt». A Szovjetnek nincs szüksége fullajtárokra, «segédnépekre», szolgákra, hanem munkatársakra olyan igazságrendszer megvalósítása érdekében, melyet mi ízenként helyesnek, nagyszerűnek tartunk. Ettől vagyunk nyugodtak, kis Magyarország tagjai, ettől bizakodunk jövendőnkben és felemelkedésünkben. A világ most gyürkőzik neki valaminek, amit meg akar valósítani akármennyi munka árán is. Ebben a világban vagyunk, ide jelentkeztünk a magunk részéért. Csak nekünk jó, hogy nagy szomszédunkkal ezt elrendeztük és kettőnk között béke és bizalom van. SZABÓ ISTVÁN. Az iskolák is emlékezzenek A vallás- és közoktatásügyi miniszter ezúton hívja fel az iskolák igazgatóságait, hogy a második világháború befejezésének első évfordulója napján, 1946 május 9-én emlékezzenek meg a békés munkára való áttérésnek jelentőségéről. _mimmuisás_ Angolok látogatása Szegeden A Magyarországon tartózkodó angol képviselők egyik csoportja két napos látogatásra Szegedre érkezett. A város főbb útvonalain a szövetségesek zászlói, úgyszintén a magyar zászlók lobogtak. A feldíszített városháza előtt nagy tömeg várta a vendégeket. Amikor a három angol képviselő, John Haire, Wedsworth és J. T. Jones kiszálltak autójukból, a tömeg a rendőrkordont áttörve, lelkes ünnepségben részesítette őket. Pálfy György főispán üdvözölte a vendégeket a város nevében. John Haire meleg szavakkal köszönte meg az üdvözlést és kijelentette, hogy az angol parlament tagjai nyitott szemmel és nyitott szívvel jöttek Magyarországra, hogy segítségére lehessenek a magyar népnek. Jones képviselő az angol szakszervezetek üdvözletét tolmácsolta és Wedsworth az angol liberális párt nevében " szólott. A vendégek ezután a Nemzeti Színházban a „Pillangó kisasszony“ előadásán vettek részt. John Harre munkáspárti képviselő a színpadra lépett és ezeketmondotta: — Örülünk annak, hogy mi vagyunk az első angolok, akik Magyarországra jöttek, miután a Vörös Hadsereg felszabadította ezt az országok Az a meggyőződésünk, hogy Magyarország híd lehet a két nagyhatalom között. Csak Anglia és a nagy Oroszország együttműködésével lehetaz európai problémákat megoldani. Ugyanilyen elgondolással lehet megoldani a békét is. Az előadás után, Szeged város vacsorát adott a vendégek tiszteletére. A német szocialisták ragaszkodnak a Ruhrvidékhez Londonból jelenti a Reuter. A németországi" brit" hírszolgálat közli, hogy Kelet- Vestfália és Lippe szociáldemokratái egyhangúlag elfogadták azt a határozatot, amely visszautasítja azt a gondolatot, hogy a Ruhrvidéket elválasszák Németországtól. Rommel tábornagy is meg akarta ölelni Hitlert A nürnbergi nagy per során a tanúk elmondották, hogy Rommel tábornagy,aki az afrikai háborút vezette, idején felismerte, hogy Németország elveszítette a háborút és hogy amíg Hitler a kezében tartja a vezetést, addig nem lehet békét kötni. Ezért szövetkezett Pauus német tábornaggyal, aki a keleti arcvonalon volt vezető generális, hogy megöletik Hitlert. Amikor a «Führer» a keleti arcvonal mögül Berlin felé repült, megbízható repülőtiszt útján pokolgépet helyeztettek a gépbe, azonban a bomba nem robbant föl. Paulusnak kellett volna megadnia a jelt a felkelésre, ő azonban ehelyett megadta magát az oroszoknak. Maga Kömmel tábornagy később, a Hitler-klikk elleni szervezkedésben indítványozta, hogy Hitlert, Göringet és Himmlert gyilkolják meg. Három vonat sváb elment, 886 családfő érkezett Elek községből három vonattal elvitték a legtöbb sváb családot. A helyükre magyar családfők érkeztek, akik napokon belül a családtagokat is viszontláthatják. Ahol a sváb gazda jóindulatú, ott a kijelölt igénylő már most ott lakik és együtt étkezik a családdal. Eddig Békéscsabáról 182, Gyuláról 220, Békésről 65, Orosházáról 35, Tótkomlósról 8, Dobozról 11, Vésztőről 25, Sarkadról 10, Gerendásról 11, Csanád megyéből 26 és néhány menekülttel együtt 886 családfő érkezett Elekre. A kitelepítés, a birtokbahelyezés nehéz műveletét miniszteri megbízott végzi, súrlódásmentesen. Több alkalmasnak látszó házat a mezőgazdasági ipar fejlesztése céljaira telephelyül tartalékolnak. A szövetkezeti mozgalomnak kell majd kitermelnie ezeket a kis üzemeket. Eleken kitűnő lakóházai vannak, egyedül a községháza volt újszerű. Most szebbet jelölnek ki. A templomokkal lesz némi fennakadás. A svábság ugyanis katolikus lévén, csak egy templomot épített. Most azonban sok protestáns betelepülő is kerül Elekre — ezek egyelőre házakat kapnak istentiszteleti helyül. Hamar L ears Mezober íny kerül sorra... y »'»nr—ii itwmu w—irwmi.aamn—■ ■■ i 201—1946. VI—a. 773 HIRDETMÉNY magyar—szlovák lakosságcsere tárgyában. Felhívom mindazon magyar nemzetiségű személyeket, akiknek állandó lakóhelye 1938. november 2. előtt a Csehszlovák Köztársaság területén volt s akik Magyarországra már áttérettek, vagy átköltöztek, hogy nyilvántartásba vétel végett 1. évi május 10-ig a népjóléti ügyosztálynál (városháza, földszint 38.) jelentkezzenek. Amennyiben az érdekeltek jelentkezési kötelezettségüknek eleget nem tesznek, úgy annak idején a Magyar Kormány nem lesz abban a helyzetben, hogy az átköltözöttek jogait biztosíthassa. Hunvásárhely, 1946 április 30. VAD FERENC tb. tanácsnok h. -----kC»-----5456—1946. ill. sz. —e HIRDET MÉKV Értesítjükaz érdekelteket, hogy a Kereskedelmi és Szövetkezetügyi Miniszter joghatósága alá tartozó ipariggazolványok és iparengedélyek feillvizsgálatára vonatkozó végrehajtási utasítás a Magyar Közlöny 88. számában 6503—1946. K. Sz. M. szám alatt megjelent. A felülvizsgálat kéréséhez szükséges nyomtatványt megrendeltük, annak elkészültéről az érdekelteket hirdetménnyel értesítjük. Hunvásárhely 1946 április 24. ALBERT IMRE polgármester h. -----«O»-----4609—1946. tv. sz. — HIRDETMÉNY Értesítjük a város közönségét, hogy a város áatal szedett vízvezetéki jogelismerési és vízikönyvi bejegyzési, — kirakatszekrénnyel elfoglalt és egyéb területi használati díjak, valamint az aszfaltjárda, téglajárda és útburkolási járulékhátralékok eredetileg megállapított összegeit 33.000-szeres összegében adópengőben állapítottuk meg. A fentiek szerint adópengőben megállapított közszolgáltatási díjak 1946. január 1. napjától kezdődő hatállyal, a befizetéskor érvényes adópengő jelzőszám szorzatának megfelelő összegben szedetnek be. Felhívjuk az érdekelteket, hogy fentebb felsorolt díjaknak, az 1946 évre járó összeget, vagy,a különbözetét a város házipénztáránál saját érdekükben mielőbb fizessék be. Hunvásárhely, 1946 április 27. ALBERT IMRE polgármester. ---------«0»--------Hirildmény« a májusi tinomliszt fejadag megállapításáról. Május havában a kenyérjegyek és a kenyérlisztje-gyek finomliszt szelvényeire az első és második héten szelvényenként 25 dkg finomlisztet, a harmadik és negyedik héten pedig szelvényenként 25 dkg tengerilisztet kell kiadni a kereskedőnek. Hódmezővásárhely, 1946 április 211. Ábrahám Imre