Alföldi Ujság, 1946. augusztus (2. évfolyam, 169-193. szám)
1946-08-01 / 169. szám
2 „ Atmsiune____ Mezőgazdasági fontos rendeletek, amiket a földmívelőknek tudniok kell Az augusztus elsejével megkezdődő új gazdasági élet a rendeletek és intézkedések sokaságát tették szükségessé. A rendeletek közül sok közismert A Magyar Közlöny 157. száma a közellátásügyi miniszternek 10.705—1946. K. M. számú rendeletével a mezőgazdasági és ipari hatósági áruk cseréjét beA magyar kormánynak a Magyar Közlöny 155. számában megjelent 6620—1946. M. E. sz. rendelete szerint a fegyverszüneti egyezmény alapján a magyar államot terhelő egyes kötelezettségek teljesítésének céljára az 1946. év végéig igénybevett mezőgazdasági termények, termékek és állatokátvétell árát az alább felsorolt egységárak alapján búzaértékben állapította meg. Az egységárak a következők: 1 kiló rozs—1 kiló búza, 1 kg köles—1 kg búza 1 kg árpa— 0.85 kg búza, 1 kg zab—1 kg búza, 1 kg kukorica—0.85 kg búza, 1 kg bab— 1.4 kg búza, 1 kg borsó—1.3 kiló búza, 1 kg lencse—2.2 kg búza, 1 kg burgonya—0.4 kg búza, 1 kg vöröshagyma—1 kg búza, 1 kg lucerna—0.3 kiló búza, 1 kg lóhere—0.3 kg búza, 1 kg rétiszéna—0.3 kg búza, 1 kg szilkla —0 11 kg búza, 1 kg süldő—11 kg búza, 1 kg hízott sertés—9 kg búza, 1 kg vágómarha—7 kg búza, 1 kg juh—5 kg búza, 1 kg sovány liba—10 kg búza, 1 kg hízott liba—12 kg búza, 1 kg sovány kacsa—10 kg búza, 1 kg hízott kecea—12 kg búza, 1 kgcsirke—11 kg búza, 1 kg tyúk—10 kg búza, 1 kg gyöngyös—11 kg búza, 1 kg pulyka —11 kg búza, 1 kg tojás—12 kg búza, 1 kg hús—15 kg búza, 1 kg zsír—20 kg búza. A tenyészállatok átértékelési kulcsa: Bika 1 és fél—3 éves korig 1 kg élősúly—14 kg búza, 3—5 éves korig; 1 kg élősúly—9 kg búza; tehén 5 évnél fiatalabb 1 kg élősúly—10 kg búza; 5—7 éves korig 1 kg élősúly— 8 kg búza; üsző—9 kg búza, ménló darabonként—130 mázsa búza; kanca darabonként—72 mázra búza; heréit darabonként —60 mázra búza. Földadó búzában hortrányrerdsletek értik ízében, a földadót továbbra is búzában kell kivetni és megfizetni. Az adófizetőt a búzamennyiségben megállapított földadó kivetéséről fizetési meghagyással kell értesíteni. Ha az adófizető gazdasági rendszere, vagy birtokának természeti és termelési adottságai, vagy más ok miatt búzát egyáltalán nem termel, vagy nem termelhet olyan menynyiségben, amely gazdasági szükségletén felül a földadót fedezné, a terhére kivetett földadót a rendeletben meghatározott terménnyel is teljesítheti. A búza helyett fizetési eszközül elfogadható mezőgazdasági termények a következők: rozs, kétszeres, árpa, zab, köles, morzsolt kukorica, bab, borsó, lencse, bor. Az előző bekezdésben megemlített termények közül 1 kg búzának -1 kg 10 dkg rozs, 1 kiló 10 dkg kétszeres, 1 kg 20 már, azonban azt hisszük, hogy azokat rendszeresítve adva a közönség kezébe, hasznára válik olvasóinknak, tiltották. A hatósági árucserével megbízott kereskedők mezőgazdasági terményeket ipari termény ellenében már nem vehetnek át. dkg árpa, 1 kg 20 dkg zab, 1 kg köles, 1 kg 30 dkg májusi morzsolt kukorica, 70 dkg bab, 70 dkg borsó, 50 dkg lencse felel meg. A földadónak borban való fizetésének tárgyában külön rendelet intézkedett. A földadó négy egyenlő részben, és pedig az évnegyed első napján, tehát január, április, július és október elsején esedékes és az illető évnegyed közepéig kamatmentesen fizethető. Ki kap vetőmagot? A Magyar Közlöny 157. számában megjelent földművelésügyi miniszternek 36.100—1946. F. M. sz. rendelete értelmében vetőmagultatásban régzíthet az a gazdálkodó, a) akinek elemi kár, vagy rendkívüli rossz termés miatt elég vetőmagja nincs, vagy b) aki az 1945. VI. . törvénycikkel szabályozott földreform során, juttatott földön az 1946. évben kezdi meg gazdálkodását. Az a gazdálkodó, aki a jelen rendelet alapján vatőmagjuttatási nem kíván részesedni, köteles igényét az illetékes községi (városi) termelési bizottságnál bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni az igénylő nevét és lakcímét, a bevetendő terület nagyságát, az igényelt vetőmag mennyiségét és minőségét, illetőleg a beszerezni kívánt vetőmag beszerzéséhez szükséges hitelösszeget. A bejelentést őszi vetőmag juttatása tekintetében legkésőbb az 1946. évi augusztus hó 15. napjáig, tavaszi vetőmag juttatása tekintetében pedig legkésőbb az 1947. évi, január hó 15. napjáig kell megtenni és a juttatásra vonatkozó jogosultságot a bejelentéssel egyidejűleg kell igazolni. A gazdálkodó, aki a jelen rendelet értelmében vetőmagjuttatásban kíván részesedni, köteles a juttatásra vonatkozó bejelentés megtételével egyidejűleg magát a termelési bizottság ellenőrzésének is alávetni. Itália elveszti gyarmatait Partiból jelentik . Az Olaszországgal kötött békeszerződés tervezet 78 cikkelyből áll. A békeszerződés második cikkelye az Olaszország közötti határt állapítja meg és kisebbtatárkiigazítást tesz Franciaország javára. A harmadik cikkely az olaszjugoszláv hátára vonatkozik. A külügyminiszterek tanácsa megegyezett abban, hogy az úgynevezett francia vonaltól keletre minden terület Jugoszláviához kerül. A francia vonalon belül pedig megalakítják a trieszti szabad területet. A 17-ik cikkely kimondja, hogy Olaszország lemond minden jogcíméről a líbiai, eritreai, szemeli területek birtoka tekintetében. —.—Ooogooo—-----Hódmezővásárhely ihi. város gazdasági ügyosztályától. FELHÍVÁS Felhívom városunk lakosságát, hogy a lakóházak előtt és a lakóházak iránt eső utak mentén és tereken is, a tavasz folyamán ültetett facsemetéket locsolják meg. Meg vagyok győződve, hogy városunk minden egyes lakója szívügynek tekinti, hogy a város minden utcája be legyen fásítva. Arról is meg vagyok győződve, hogy minden jó magyar ember szereti a fát, városunkban pedig mind ,j ó, magyar emberek jennek. Városunk nehéz anyagi helyzetben van, ezért fordulunk városunk n. b. közönségéhez. F: Tétlen bízom abban, hogy egy háztulajdonos se tagadja meg városát és felhívásomnak eleget tesz. Hunvásárhely, 1946. július 31. DÉKÁNY JÓZSEF polgma. h. —.—ooooco°----- Tilos a cserekereskedés M mezőgazdasági termékek búza értéke "Békebeli minőségi* árával csak forintért állok az igen tisztelt vevőim rendelkezésére. HOVANYECZ textil üzlet. «Jó árat jó pénzért OLCSÓN Weisz Lászlónál Papír — írószer — tanszer — füzet tndrássja.. Telefon : 671. V . : Már az első csatát megnyerte a forint • Az Alföldi Újság egyik munkatársa e sorsdöntő napokban Budapestre utazott, hogy személyesen megfigyelje, miként történik a forintra való áttérés. Meggyőződtünk arról, hogy Budapest és Pestkörnyék valamennyi városa szilárdan bízik a forintban. Mégpedig nemcsak a dolgozók százezrei biztosak az új pénz győzelmében, hanem a társadalom minden rétege. Az első csatát diadalmasan megnyerte a forint. Az új, jó pénz iránt osztatlan a bizalom és a falusi gazdák, termelők és kereskedők szívesen adják portékájukat forintértékért is, míg azelőtt, kizárólag csereértékért árusítottak. Az árak is úgy alakultak, hogy a dolgozók számára is megfizethetők voltak. Az árusok már fillérben és forintban jelölték meg az egységárakat és az emberekben feléledt újra a fillér iránt érzett megbecsülés. Hány százalék haszon van megengedve ? Igen fontos elhatározás, hogy szigorúan előírták hány százalék haszonnal működhetik a kereskedő, a piaci áras, általában bárki, aki valamit megvesz és azt tovább adja. Tekintetbe vették a MÁV tarifáit is, miután a legfőbb élelmi cikk vidékről jut fel a fővárosba. Tehát a nagyvásártéri árakhoz a kiskereskedők burgonyánál 25, zöldségnél 30, gyümölcsnél 35, tojásnál pedig 20 százalékot számíthatnak hozzá. A lerögzített árakat a kereskedők elfogadták és betartották. És itt kiemeljük, hogy Hódmezővásárhelyen, vagy Makón, Szentesen, Orosházán a piaci árusok, valamint a termelők ne az után menjenek, hogy Budapesten hány forint és hány fillér valaminek az ára, hanem a megszabott hivatalos árakat minden esetben kötelesek betartani és a viszonteladókhoz számíthatják hozzá a fenti százaléktöbbletet. .. mint a tojásnál 20, a krumplinál 25 százalékos percentet. Ez igen fontos körülmény. Ki az árdrágító? Kimondja a rendelet, hogy olyan árucikkért, amelynek legmagasabb árát a hatóság nem szabta meg, a ma rituális haszonkulcsnál nagyobbat elfogadni áruuzsorának számít. Árdrágító üzérkedőnek számít a közbenső kereskedő — a láncoló —, aki közvetítéssel az árakat emeli. Áruelvonásnak minősül az, ha valaki a forgalomba hozatal céljára rendelt árucikkeket elrejti, visszatartja és végül árdrágító csalárdság az, ha valaki a hatóságot az ármegállapításnál tévedésbe ejti. Mekkora büntetés jár? A rendelet foglalkozik az árdrágító visszaélések és a közellátás érdekét veszélyeztető bűncselekmények büntetésével is és megállapítja, hogy ezek bűntettnek számítanak és 5 évig terjedhető börtönnel, illetve 10 évig terjedő fegyházzal tudandók meg. Ugyanezt a büntetést kapja, aki a bűntettet üzletszerűen követi el, vagy jelentős iletéktelen nyereséget ért el. Aki a gazdasági rend érdekét súlyosan sértette, bűntettének megtorlásaként halállal sújtandó. Mi lesz az adópengővel ? Miután az adópengő szeptember 30 ig érvényben marad és csak fokozatosan vonják be a kiscímletű adópengő-jegyeket, ezért nem érdemes forint-fillérre átváltani az adópengőjegyeket, mert a forgalomban levő mennyiség igen csekély és hamar elfogy. A Nemzet Bank, a Postatakarékpénztár és a Pénzintézeti Központ, természetesen nem bocsát ki újabb adójegyet, a befolyó mennyiséget pedig meg fogják semmisíteni a zúzdákban. Semmi ok sincs hát arra, hogy az adópengőtől, mint váltópénztől idegenkedjünk, mert csak rövid ideig marad forgalomban. ---------qooOqoo-------- Hódmezővásárhely thj. város termény és jóvátételi hivatalától 707—1946. t. sz. 330 HIRDETMÉNY A 10.840—1946. K. M. sz. rendelet alapján értesítem az érdekelt gazdálkodókat, hogy vámőrlési engedély beszolgáltatásra köteles személy részére csak 1946. augusztus 31-ig adható ki. Az 1946. augusztus havi háztartási szükségletet meghaladó kenyérgabona őrlésre csak akkor állítható ki őrlési engedély, ha az engedélyt kérő a megfelelő mennyiségű dézsmes átadásának igazolásán felül azt is tanúsítja, hogy kenyérgabona (búza, rozs, vagy kétszeres) beszolgáltatásainak legalább 50 százalékát teljesítette. Hunvásárhely, 1946. .július 30., Ifj. KOVÁCS hív. vezető Értesítem a mélyen tisztelt közönséget, hogy „Aranypáva" Minden este csárdámat 20-án megnyitottam. Erdélin Pepi József ahol a legcsaládiasabb szórakozást . . . , nyujtom kedves vendégeimnek. Jég-, cigányzenekara behütött borok és Dreher sörök muzsikál! állandó friss csapolása. Szíves pártfogást kér; ifj. ANTALI ISTVÁN Vendégszobák, Feretic utca 16 sz. — Telefon: 835.