Alkotmány, 1898. március (3. évfolyam, 51-77. szám)
1898-03-01 / 51. szám
1898. március 1-ALKOTÁSÁRT megadni nem fogná, mi legalább sohasem fogjuk azokat megtagadni. (Helyeslés balfelől ) De a midőn azt mondják, hogy erre szükség nincs, hogy rendes törvényekkel fel lehet tartani a rendet, akkor az u. n. adminisztratív üldözés jogának cimén — amit feltaláltak itt a magyar parlamentben — olyat követtek el, amiért egyszerűen vád alá helyezendő, nemcsak a belügyminiszter, hanem az egész kormány. (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) Az a szomorú Magyarországon t. Hát, hogy amikor ily evidentet világosan beszél a törvény, más embert vád alá helyeznének, de itt hiába fognának a többségre appellálni, hogy helyezze vád alá a minisztereit, itt mindent helyeselnek s ezzel elenyészik a felelősségges minden garanciája alkotmánynak, jognak, közszabadságnak. (Zajos helyeslés balfelől.) A költségvetést nem fogadom el. (Élénk éljenzés és helyeslés balfelől.) Szünet után Emmer Kornéla szólalt föl. A terjedő szocializmussal szemben különösen két faktort kér föl a hatásos közreműködésre a szószéket és a közigazgatási tisztviselőket. Mindkettőnek nagy a befolyása, a hatalma. Hisz csak az imént történt, hogy az ajaki plébános egy hatásos beszédével az egész községet megmentette a szocializmustól. (Éljenzés.) Pádéiy Rezső: Miért rombolják le tehát a papok tekintélyét? Emmer Kornél beszéde további folyamán kijelenti, hogy a kibocsátott kormányrendeleteket sem szívesen látja. Nem sértünk a pietáson, ha megváltoztatják azon törvényeket, melyek többé nem felelnek meg. Hat javaslatot nyújt be, hogy utasíttassék a kormány, egy végleges sajtótörvény tervezetének benyújtására. (Nagy zaj balfelől.) Lukács Gyula: Isten mentsen, hogy ezt a Bánffy-kabinet tegye ! Barabás Béla: Akkor volnánk csak széfen. (Zaj.) Az interpellációk. Kossuth Ferenc a szabadságjogok elkobzása tárgyában interpellál. A közszabadság oly kincs, melyet az ország sok küzdés, szenvedés után szerzett meg. Ezt a kincset a jövő nemzedéknek érintetlenül kell visszaadni. Mi már nem vagyunk többé függetlenek, csökkentik és csorbítják jogainkat és ezt tűrjük. Egyetlen fegyverünk, melylyel védekezhetünk, a közszellem, de ha hozzászoktatják a közszellemet ahhoz, hogy Magyarországon minden szabad — nemsokára leszerelve fog hányódni Magyarország függetlenségének hajója. Rohamosan harapódzik el a hazátlanság tana. Ez különösen aggasztó a magyar népnél, mely mindig kész volt vérét, életét a hazáért feláldozni. Terjed a szegénység, a nyomor — megfosztják a nép jogait — mindez előkészítette az izgatás talaját. Nem rokonszenvezik az izgatók tanaival, de a legnagyobb bűnösöket is csak a rendes törvények alapján lehet büntetni. Behozzák a cenzúrát, megfosztják a sajtót szabadságától és konfiskálnak minden jogot. — Mindez fokozza az elkeseredést és azért a következő interpellációt intézi a kormányhoz : Mely jogalapra fekteti a kormány a sajtószabadság, a gyülekezeti jog és a személyi szabadság ellen intézett támadásokat ? Pichier Győző a rendőrségi botrányok tárgyában interpellálta a belügyminisztert. Interpellációja a következő : 1. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy a budapesti államrendőrség tisztikarában nagymérvű elkeseredés uralkodik a legutóbbi időkben elkövetett túlkapások, tapintatlanságok s önkénykedések miatt s az ezek nyomán az egész intézmény ellen a közönség körében föllépett ellenszenv minden téren való megnyilatkozása miatt? 2. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy épp e sajnálatos körülményből kifolyólag a rendőrség tisztikara immár csak legszükségesebb esetekben használja előírt egyenruháját, megakarván önmagát egyrészt kímélni a közönség ellenszenvének esetleges nyilvánulásaitól, de másrészt főleg azért, mert, mint legnagyobbrészt önérzetes férfiak, maguk is szégyenük, hogy az utóbbi időben előfordult s mindig ugyanazon névhez fűződő országos botrányok dacára az illető tisztviselő még mindig újabb és újabb kényes ügyekkel lesz megbízva, melyekből újabb és újabb tapintatlanságok és botrányok támadnak ? 8. Ha nincs tudomása ezekről a viszonyokról, a belügyminiszter úr hajlandó-e eme irányban magának alapos értesülést, lehetőleg közvetlenül a tisztikartól szerezni és eme értesülés alapján haladéktalanul oly intézkedéseket tenni, amelyek alkalmasak a visszás és kihatásaiban az egész intézményre káros állapotokat megszüntetni ? Az ülés 2 és fél órakor végződik. AUSZTRIA. A helyzet Ausztriában. Bécsi tudósítónk jelenti: A politikai helyzet még mindig nagyon bonyolódott. Politikai körökben a legkisebb reményt sem fűzik ahhoz, hogy Gautsch báró miniszterelnöknek sikerülni fog a helyzetet tisztázni s máris Lobkovits herceget és Thun grófot emlegetik a miniszterelnök utódjául. Tény az, hogy a magyar kormánytól minden körülmények közt kérni fogják a provizóriumnak egy évre való meghosszabbítását. Bucquot grófnak szintén fölajánlották a kabinetalakítást, ő azonban családi körülményeire hivatkozva a leghatározottabban visszautasította azt. A csehek és németek egymás elleni elkeseredésének egyik jele, hogy tegnap 23 község polgármestere értekezletre gyűlt össze Znaimban, amelyen elhatározták, hogy a német üzleteket bojkottálni fogják. A csehek, mint Prágából táviratozzák, teljesen szakítottak a kormánynyal. Jellemző erre nézve a Narodni Listy mai cikke, amely így kezdi: .A kormánynyal készen vagyunk. Nem kap a kormány többséget, sem egyetlen egy cseh képviselőt. Azzal a kijelentéssel, melyet a helytartó tett és amely a cseh államjog ellen irányul, a kormány megpecsételte a sorsát. A bécsi parlamentben készen van már a halottas háza. Könnyű legyen neki a föld. A tartománygyűlés képviselői közt hire jár, hogy közvetlenül a cseh tartománygyűlés bezárása után, ami holnap, vagy holnapután következik be, megjelennek az új nyelvrendeletek és a prágai jelvényviselési tilalom megszűnik. A még ülésező tartománygyűléseket szerdán rekesztik be. KÜLFÖLD. Merénylés a göröc király ellen. A görög király elleni merényletről, amelynek iskét táviratban már közöltük, a következő részleteket jelentik Athénből. Szombaton este fél hat óra tájban a király Mária hercegnő kíséretében tért vissza a Phaleronból. Mikor a királyi fogat ahhoz a helyhez közeledett, ahol a merénylők rejtőztek, egyikük föladott és görög nyelven ezt kiáltotta: „Felség, álljon meg!“ A király bámulatraméltó bátorságot és hidegvért tanúsított és fölemelkedett a nyitott kocsiban, hogy Mária hercegnőt védje. A király a kocsiban állva a merénylők felé fordult és botjával kezében fölszólította őket, hogy távozzanak. Az első lövést körülbelül 20 lépésnyi távolságról intézték. Összesen hatszor lőttek a királyra, de csak egy lövés talált, amely gyengén megsebesítette a kocsis mellett ülő vadászt. Az egyik merénylő az út közepén letérdelt és úgy célzott a királyra, aki ez alatt megfigyelhette, hogy a fegyver remegett a merénylő kezében és a király valószínűleg ennek köszönheti megmenekülését. A gyilkos, akit a király pontosan szemügyre vehetett, nagyon fiatalnak, alig 20 évesnek látszott; ugyanez tett több lövést a kocsira. Egy másik merénylő, aki félénkebbnek látszott, elrejtőzött. Az összes európai uralkodók, még a szultánt sem véve ki, üdvözlő táviratokat küldtek György királynak. A királyi család a tegnapi délutánt Pireuszban, a királyi lakton töltötte. A lakosság rendkivül izgatott s ez arról tanúskodik, hogy a nép mégis nagyon szereti az annyit gyalázott és ócsárolt királyt és hogy az ország sorsa a királyéval szorosan össze van forrva. Általánosan magasztalják a bátor királyt, aki a kocsiban fölemelkedett, hogy Mária hercegnőt megoltalmazza. Az összes újságok, még a királyellenesek is, elítélik a merényletet. Ami a merénylőt illeti, róla nagyon szétágaznak a vélemények. Néhány újság azt írja, hogy a merénylő vagy őrült vagy külföldi ; egy újság azt állítja, hogy nemrég egy krétai mohamedán érkezett Athénba és hogy valószínűleg az követte el a merényletet ; magának a királynak más véleménye van; egy politikusnak, akit tegnap este fogadott, azt mondta, hogy némely újságnak lazítása okozta a merényletet. A rendőrség tegnap letartóztatott néhány embert, de valamennyit szabadon bocsátotta. A többi közt a királyellenes „Embrow" című újság szerkesztőjét is megidézte, hogy megtudja tőle, miképen tudott meg bizonyos részleteket még a merénylet elkövetése előtt. Mint egy legújabb távirat jelenti, a merénylők egyikét már elfogták. Neve Karditi és az athéni polgármesteri hivatal alkalmazottja. Bűntársait nem nevezte meg. Athén, febr. 28. Kardiki, a merénylő kijelenti, hogy ő hat lövést tett, bűntársa pedig kettőt. Ha az utóbbi nagyobb hidegvérűséget tanúsított volna, akkor sikerült volna a merénylet. Ez azonban félt, mert a király felállóit és botját suhogtatta. Azért nem tudott jól célozni. Kardiki azt állítja, hogy Mária hercegnő életét megkímélték volna Tervük az volt, hogy a kocsist és a lovakat megölik és a gyilkosságot nagy kaliberű pisztolyokkal hajtják végre. Kardiki folyvást a legellenszenvesebb cinizmust tanúsítja; nőtlen ember és hozzátartozói sincsenek. Múltja rovott, csodálkoznak, hogyan kaphatott állást a közigazgatásban. A rendőrség nyomában van bűntársának, Amerika Spanyolország ellen. A múlt héten felrobbant Mayne hajó miatt egyre éleskededik a viszony Spanyolország és az Észak Amerikai Államok között. Washingtonból érkező hírek szerint az Unió már nagyban készül a háborúra. A képviselőház már felemelte a hadi büdzsét. Matrózokat és fűtőket a hadihajók nagy számban szerződtetnek Madridból pedig azt táviratozzák, hogy Lagasta miniszterelnök egy hírlapíró előtt nyilatkozatot tett az állítólag Bismarck hercegtől származó ama javaslatra nézve, hogy Spanyolország és Észak-Amerika közt kitört konfliktust terjeszszék a pápa döntése alá, kijelentette, hogy Spanyolország sohasem járulna hozá az ilyen döntéshez, mert az úgy tűnnék fel, mintha Spanyolországnak Kuba felett való szuverenitása kérdéses volna. Római levél. — Saját tudósitónktól. Róma, február 27. Szentsége jubileumán a római Sapiensaegyetem mintegy száz hallgatója részt vett. Nevezett egyetemet IV. Ince pápa 1244-ben alapította és eleinte csak mint az egyházi és világi jog akadémája szerepelt. VIII. Bonifác pápa a theologiai, V. Kelemen pápa a filozófiai és az utána következő pápák a természettudományi fakultásokkal bővíttették ki. X. Leó pápa idejéből származik a jelenlegi palota. A bőkezűségéről nevezetes pápa Michel Angelo tervei szerint építette. 1513 vagyis építkezési ideje óta rajta semmi változást nem eszközöltek ; gyönyörű termei, tágas udvara, mintaszerű építkezése világnevezetességűek. A palota főbejáratán X. Leó pápa jelszava: „Initium sapientiae timor Bonioni“ olvasható. Innen származik az egyetem „Sapienza“ elnevezése is. Évszázadokon keresztül a világ legkiválóbb papi és világi tudósai tartottak előadásokat és az ifjúság tudományos kiképeztetése körül elévülhetlen érdemeket szereztek. 1870-ben az olasz erőszakoskodás az egyetemet hatalmába kerítette és nemzeti vagyonnak proklamálta. Az egyházi vagyon ellen intézett erőszakos támadást azzal tetézték, hogy az egyetemen a theologiai fakultást megszüntették, a papi tanárokat állásuktól elmozdították és az ily módon megüresedett tanszékeket kizárólag világi tanárokkal betöltötték. Az egyetem ezáltal sokat veszített hajdani fényéből, sőt mondhatni manapság másodharmadrangú tanintézetté vált. A fegyelem, mely évszázadokon keresztül a hallgatóknak tudományos tanárok iránti tiszteletén alapult, az utóbbi napokban hozott szigorú rendszabályok dacára felbomlott. Az egyetemi tanterem napjainkban oly botrányok és féktelenségek színhelyei voltak, melyek minden egyetemi ifjúságnak csak szégyenére válhatnak. Az ifjúság kebelében fennálló katholikus kör hiába fáradozik a Sapienza egyetemi ifjúság hajdani hírnevét visszaállítani. A kör tagjainak 5.