Alkotmány, 1898. április (3. évfolyam, 78-103. szám)
1898-04-29 / 102. szám
IHH AIEOfíASt. 1898. április 29. VIDÉK. (Kinevezések.) Kismartonba Stanitz Géza városi pénztárnok anyakönyv vezető-helyettese . — Fischer Alajos a Selmecbányai bányaigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez pénzügyi tanácsossá és számvevőségi főnökké; Stubenfoll Guido a zólyom-brezói vasgyári hivatal mellé rendelt számvevőséghez számtanácsossá , Blahunka Gyula, Páldi Károly és Pigl Károly számvizsgálók a miniszteri, Honigberger Mihály a brassói, Halla János a székesfehérvári, Kohárits a kaposvári és Tell Vilmos a kassai pénzügyigazgatóság mellé tanácsosokká, Pintér Károly zágrábbi, Argay Géza a vukovári pénzügyigazgatósághoz pénzügyi fogalmazókká, Gaál Zsigmond a kolozsvári adóhivatalhoz adótisztjé ; a sajószent-péteri adóhivatalhoz Rosenthal Gyula adótisztje ; a körmöcbányai pénzverő hivatal mellé rendelt számvevőséghez Hrubiskó Manó pénzügyi számtisztté ; ifj. Baksay József díjtalan joggyakornokká; Szabó Sándor a pankotai adóhivatalhoz segélydíjas gyakornokká kineveztetett. (Pályázatok.) A szegedi pénzügyigazgatórignál gyakornoki állásra 2 , a zalatnai kincstári főkohó műhelynél gépkezelői állásra 2 ; a nagyajtai járásbíróságnál dijnoki állásra 2 ; a pancsovai fővámhivatalnál gyakornoki állásra 2; postamesteri állásra Csömörön 3 ; Szénaváron 3; Breznóbányán Gyomron 3 ; a nagyrőcei járásbíróságnál dijnoki állásra 2 ; az egri törvényszéknél szolgai állásra 3 hét alatt lehet a folyamodványokat benyújtani. IRODÁULZ és MŰVÉSZET: * Loie Fuller A Magyar Színházban május 3-án lesz a Sztrogoff Mihály című látványosság bemutató előadása Loit Fullernek, az általa híressé lett újszerpentintánc feltalálójának felléptével. Vendégszereplése miatt az Aranylakodalom és az Utazás egy apa körül egy időre leszorulnak a Magyar Színház műsoráról. * Mozgófényképek címmel holnap kerül bemutatóra a Vígszínházban Blumenthal és Kadelburg háromfelvonásos bohózata, eredeti címén : Hans Huckebein. A ma délelőtt megtartott főpróba után ítélve, a bohózatnak holnap szép sikere lesz s nagyon valószínű, hogy jó időre a Vígszínház kasszadarabjainak számát fogja szaporítani. * Italia Vitaliará és társulata ma este mutatkozott be a városligeti színkörben a budapesti közönség előtt. Ez alkalommal a „Kameliás hölgy“ került színre a címszerepben „Italia Vitaliana“val, ki teljesen megfelelt a hozzá fűzött várakozásnak. A mai estét a művésznő kétségkívül legnagyobb sikerei közé számíthatja. A kiváló olasz társulat holnap folytatja vendégszereplését Sudermann Otthon című drámájával Magda szerepében „Italia Vitalianaval.“ * A Vigyázó-pályadíj dolgában a Petőfitársaság bírálóbizottsága ma délután döntött. A pályadíjat „Testvércsillagok“ jeligés című mű nyerte. A jeligés levél felbontása után kitűnt, hogy a „Húgomhoz“ című, pályadíjra méltó költemény szerzője Palágyi Lajos. A pályadíj kiadását mindazonáltal ideiglenesen függőben hagyták, mert az az aggodalom merült föl, hogy a pályanyertes költemény talán már nyomtatásban is megjelent, a pályázat feltételei pedig világosan körülírják, hogy csakis még nyilvánosságra nem került mit pályázhat. A társaság e részben nyilatkozásra hívja fel a szerzőt, akinek a válaszától függ majd, hogy a pályadíj szabályszerűen kiadassák. • hitoktatóink és hittanáraink azon hiányt, hogy míg a kizárólagosan lelkészkedés terén működő oltártestvéreink számára, gyakran kevesebb lekötöttségük és elfoglaltságuk mellett, az Isten igéjének hirdetésében bőven áll rendelkezésükre mindenféle irodalmi segédeszköz , addig ők a vezetésükre bízott tanuló ifjúság szükségleteinek megfelelő ily segédeszközökben épen nem válogathatnak. Különösen pedig magyar nyelvű munka kevés van, ilyen irányú egyházszónoklati folyóirat pedig ezideig egyáltalán nem volt. Folyóiratot indítottunk tehát meg, mely ezen hiányon akar segíteni. „Szent Gellért“-nek neveztük el és ezen szent pártfogása alá helyeztük vállalatunkat, mert hiszszük és reméljük, hogy ő, ki szent Imrét, a magyar ifjú ideálját, a magyar ifjúság mennyei pátrónusát, a hitben, erkölcsökben és tudományokban oktatta és vezérelte, nem fogja megtagadni hathatós közbenjárását azoktól, akik a magyar ifjúság között az ő munkáját folytatni, az ő nyomdokain haladni törekesznek. E folyóirattal azt akarjuk, hogy hittanáraink és hitoktatóink, kiknek idejük sokszor nagyon is igénybe van véve, meg legyenek kimérve attól, hogy munkájuk szerfelett megnehezíttessék, vagy hogy hivatásuk e fontos ágát mostohán kezeljék. Hogy tehát ezen fönséges, de súlyos kötelességük teljesítésében némileg kezükre járjunk, szándékunk a „Szent Gellért“ évfolyamaiban a keresztény katholikus tanítást gyakorlatias módon és az ifjúság szükségleteihez és átlagos felfogásához alkalmazóban feldolgozni. Egy-egy évfolyam keretén belül az egyházi év menete szabja meg az egymásutánt. Minden egyes vasár- és ünnepnapra, tehát elsősorban a napi evangélium alkalmához fűzött egy-egy kidolgozott szentbeszédet (exhortatio) adunk. Ezek között, a Szentatyák buzdító példáját és a trienti szent zsinat azon kívánságát szem előtt tartva : „ne caelestis illa sacrorum librorum thesaurus, quem Spiritus Sanctus summa liberalitate hominibus tradidit, neglectus iaceat“ (sess. 5. de ref. c. 1.) — dominiákat is közlünk úgy elosztva, hogy néhány év leforgása alatt a vasárnapi evangéliumi szakaszok mind nyerjenek hotitikai feldolgozást. Szándékunk továbbá ezen kívül minden füzetben több alkalomra egy-egy vázlatot is közölni, hogy az exhortátorok, ha jónak látják, maguk dolgozhassák ki a helyi és személyi különös szükségletekhez alkalmazva. Végül minden füzethez egy-egy alkalmi beszédet csatolunk szent gyónásra, — szent áldozásra előkészítő szentségimádásra — stb., de különösen évi szent gyakorlatokra való exhortációkból. Ezen utóbbiakat oly rendben fogjuk adni, hogy minden évfolyam egy teljes exercitium-sorozatot, mégpedig úgy, hogy a sorozat utolsó beszéde húsvét előtt egy hónappal már megjelenjék. Általában minden füzet egy hóra szóló anyagot fog tartalmazni és mindig az előző hó közepe táján jelenik meg. A beszédek kidolgozásánál az egyházi szónoklattan szabályait és a helyes magyarság elveit szigorúan szem előtt fogjuk tartani; példáink, hasonlataink és képeink kiválasztásánál pedig elsősorban az iskola nyújtotta anyagot fogjuk felhasználni. Panegyrikus beszédeinkben különösen a magyar szentek erényeit, életét és példáit állítjuk majd szem elé, mint, amelyek a magyar ifjú szivéhez legközelebb állanak és lelkét az ősi hazához legerősebben láncolják. Munkástársainknak már eddig szép száma, ügybuzgósága, az ifjúság szükségleteinek közvetlen ismerése és folytonos szemmeltartása, a legtöbbnek az exhortátorságban való több évi gyakorlata azon reményben enged ringatózni, hogy folyóiratunk tartalmasság, változatosság és használhatóság tekintetében célját sikeresen fogja megoldani. Kérjük tehát mindazokat, kik hivatva vannak a tanuló ifjúság fogékony szívébe az Isten igéjének termékeny magvát hinteni, és mindazokat, kiket ezen nemes ügyért való lelkesedés havít , szíveskedjenek folyóiratunkat előfizetésükkel támogatni és ez által fennmaradását anyagilag biztosítani. Különösen pedig, mivel a lelkészkedő papság egész egyeteme is foglalkozik ifjúság neveésével iskolában és iskolán kívül, és folyóiratunk tartalma foglalkozásuk és gondolkozásuk körétől bizonyára nem távoleső : bizalommal fordítjuk ő feléjük is szemünket, hogy ők, kik annyi nemes vállalat támogatásával tüntetik ki magukat, a mi vállalatunkat is, mely hivatásukhoz oly közel áll, melegen fel fogják karpini. A „Szent Gellért“ megjelenik július és augusztus kivételével minden hó közepén. Előfizetési árat írt, mely a szerkesztőség címére, Pannonhalmára (u. p. Győr-Szent-Márton) küldendő. Az első füzet, mely a szeptemberre szóló anyagot tartalmazza, folyó évi május hó második felében lát napvilágot. Pannonhalmán, 1996. szt. Albert napján, Másy Engelbert dr. Színek Izidor dr. tanárképző-intézeti tanár, theologiai tanár. Ifjúsági hitszónoklati folyóirat. A legnagyobb örömmel üdvözöljük azt az eléggé nem méltányolható üdvös vállalatot, melyet Szt.Benedek rendjének két rendkívül képzett és buzgó tagja a célból indított meg, hogy megkönynyítse legalább némileg azok munkáját, kikre egyéb súlyos elfoglaltságuk mellett az ifjúság nevelésének és oktatásának nem épen könnyű terhe is nehezedik. Valóban nemes cél és a jelen romlott korban, midőn annyi veszély fenyegeti az ifjúság vallásos meggyőződését, hithűségét és erkölcsi tisztaságát, szinte kötelességük azt a legnagyobb lelkesedéssel felkarolni mindazoknak, kikre a jövő reményei brevák. Mi a magunk részéről a legmelegebben ajánljuk a vállalatot, melynek céljáról és mikéntjéről hadd beszéljenek azok, kik azt, semmi fáradságtól és áldozattól vissza nem rettenve megindították-Régóta érezték és nem egyszer panaszolták r: TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Az ügyvéd szakácsnéja és nevelőnője, Szabó Lajos dr. fővárosi ügyvédnek egyszerre mind a kettővel gyűlt meg a baja. A szakácsnővel azért, mert azt 400 frt kaució mellett fogadta fel, de mikor elküldte, nem fizette ki. Az ügyvéd úrnak az a princípiuma, hogy szakácsnét csak kaució mellett fogad. Ez örvendetes új princípium, mert a kaució sokszor kisegít a zavarból, ha nem is a mienk s ennélfogva hiszszük, hogy ez az újítás rohamosan terjedni fog. A nevelőnővel pedig azért volt baja az ügyvédnek, mert ezt egy párszor mellbe lökte. Szabó Lajos védelmére sok mindent hozott fel, azt is, hogy a szakácsnőt ki akarta fizetni, de ez valami kárt tett a háznál a azért is, meg ezért is nem kapta vissza özvegy Kovács Árpádné a 400 frt készpénzét, kinek tanúi egyébképen Szabó Lajossal egy véleményen nem voltak. De a vádlott gondoskodott a rekontoáról és ő is hozott tanukat. A törvényszék, noha Mészáros Tivadar dr. alügyész feltartotta a vádat, Szabót a sikkasztás alól felmentette, de elítélte becsületsértésért 15 forint pénzbüntetésre, mert Bakki Vilma nevű nevelőnőjét, mikor annak felmondott, néhányszor mellbe lökte. A törvényszék ugyanis ma ezt a panaszt együttesen tárgyalta a sikkasztás vádjával. — A szabad svindli gyümölcse. Weiss Adolf Norbert kiérdemült börzefigynök midőn legutoljára kiszabadult a fegyházból, pihent eszével egy bizományi üzlet felállításán fáradozott. Céljainak sikerült megnyernie egyik ügynök kollégáját , Kassal Józsefet, akivel 1894 őszén „Lőrinc M. A. és társa cég“ név alatt be is jegyeztette a világboldogító bizományi üzletet. Céljuk volt minden áron pénzt szerezni, ennek módjairól pedig a Weisz Adolf Norbert kipróbált esze gondoskodott. Szolgákat fogadtak fel az üzletbe, kiktől kisebb-nagyobb summában kauciókat szedtek fel, más cégek nevére megbízó leveleket hamisítottak és nagymennyiségű megrendeléseket eszközöltek bel és külföldi cégektől, így élt két évig a két szélhámos komponista. A múlt évben végre letartóztatták őket Ma került a két szélhámos törvény elé és itt Weisz Adolf Norbertet 5 évi, Kasztl Józsefet 2 évi börtönnel szerencséltették. Károlyi Sándor gróf és a főváros-Sok szó esett az utóbbi időben arról a kisajátítási perről, amely Károlyi Sándor gróf közt egyrészről, más részen pedig Budapest főváros közt folyik. Volt miatta vita a parlamentben, a főváros közgyűlésén, majd a lapok hasábjain is nyilatkozott a dolog felől a gróf. A pör tárgyát az a három és fél kilométer hosszú földsáv képezi, melyre a fővárosnak a káposztásmegyeri vizmű létesítésekor volt szüksége s azt evégből kisajátította. A kérdéses terület részint Újpest, részint Rákospalota községét érintve, a váci ut és a Duna közt húzódik végig. A főváros és Károlyi Sándor gróf, akinek tulajdonát képezte a föld, békés uton nem tudtak megegyezni, mert az utóbbi közel harmadfél millió forintot követelt a területért. Utoljára 800,000 irtot ajánlt fel a főváros s mikor ez az ajánlata sem talált elfogadásra, megindította a kisajátítási pert a budapesti törvényszék előtt, mely az ügyben ma hozta meg ítéletét. A per során követeléssel léptek föl Újpest és Rákospalota községek is. Károlyi Sándor gróf egy és más cimen összesen 2.162.118 forint megítélését kérte. A kisajátított területek árán kívül kisajátított telken állott egy téglaházért 170,000 frtot, a kisajátítás révén megmaradt földjeit érő gazdasági hátrányok eietén 176,000 forintot kért és végül 200,000 forintot a Duna medréért, melynek tulajdonjoga őt mint partbirtokot illeti. Újpest község 600,000 írtnak, Rákospalota mintegy 50,000 írtnak a megítélését kérte a fővárossal szemben a gróftól nyert parthasználati jog elvonásáért.