Alkotmány, 1898. május (3. évfolyam, 104-129. szám)
1898-05-03 / 105. szám
8. TANÜGY. A liberalizmus az iskolában. Az utolsó évtizedekben elkeseredett harcot folytatnak az iskoláért, különösen ennek felekezeti jellegéért; ezt támadja meg a modern liberalizmus után-útfélen, szóval, írásban és tettel. Aki azonban figyelemmel kíséri a jól szervezett harcot, észreveheti, hogy ez a kereszténység, de különösen az egész katholikus egyház ellen van irányítva. Ez a századvég szignatúrája! A naturalizmus szülöttje , a liberalizmus kezdi hangoztatni, hogy az erkölcs pótolja a vallást, a kereszténységet pedig a humanizmus, amely nem tesz különbséget keresztény, zsidó és pogány között, hanem csak embereket ismer. Az iskolának feladata csak a tisztán emberit fejleszteni és képezni. Azért él a felekezeti iskolákkal ! Ez komoly jelenség, melyet nekünk katholikusoknak közönynyel néznünk nem szabad. Ne feledjük, hogy a modern liberalizmus lényege az erőszak és uralomvágy, hogy az kíméletlenül nekiront mindennek, mint célja elérésében gátolhatná, mert csak egy közügyet ismer, azt, mely klikk érdekének szolgál, csak egy államot, azt, mely a kormányzási hatalmat a kultúrharchoz rendelkezésére bocsátja és mely hajlandó magát egy Isten és kereszténység nélküli kultúrállam metamorfózisának alávetni. Igen, hit és hitetlenség, idealizmus és materializmus harcolnak itt egymással! A liberalizmus, mint mindenütt, itt is ravaszul kezdte; a kereszténységet a nyilvános életben, a tudományban túlhaladt álláspontnak hirdette. Azért kell az iskolából is száműzni. A kereszténység épületéből egyik követ a másik után kell kiszedni, hogy az végre magától dőljön össze. Most még csak állami, interkonffessionális felügyeletet akar, közbe-közbe sankcionálja az atheismust, gondoskodik, hogy hitvallásos iskoláinkból állami iskolák legyenek. De azért a vallást a világért sem akarja száműzni, sőt nagyobb gondot akar rá fordítani, mint mi a felekezeti iskolákban. (Ne nézzük a kis hamist!) Hogy katholikus városok és falvakba rel, meg zsidó tanítókat nevez ki, azon ne botránkozzunk meg, hisz’ a katholikus háromszög is csak olyan, mint a protestáns, a zsidók egyszeregye sem különbözik a katholikusokétól. (A hamis miért nem alkalmaz holmi dákorománokat vagy pánszlávokat, hisz azok egyszeregye sem különb.) A hittan tanítására ő nagyobb gondot fordít, mert ő hitoktatókat alkalmaz, mi pedig sok helyt megelégszünk a kántortanítóval. Az ő heti 2 órai hittana többet ér, a vallásos szellemtől áthatott egész nevelés-tanításunknál, a költségvetési vitában legalább azt állították. Az állami iskolát már csak egy lépés választja el ideáljától, a vallásnélküli iskolától , amelyből vallás, kereszténység száműzve lesz, amelyben már Isten nevét sem említik. Ezek nem rémképek, így működött a liberalizmus mindenütt. Csak a szomszéd Ausztriára akarok utalni, ahol azonban ma, hála Istennek és néhány buzgó férfiúnak, a keresztény reakció szele lengedez. A tanítóság e harcban nem lehet semleges, harcolni kell a hitvallásos iskoláért szóval és tettel, ha mindjárt a „kortól elmaradott“ vagy ,,reakcionárius“ jelzővel is illetik. A liberális hamis prófétákkal szemben hangosan kell hirdetnünk, hogy : a bölcseletre nevelési rendszert alapítani nem lehet; a becsületre való hivatkozás nem elegendő az erkölcsi jellemet fejleszteni, mert az élet sokszor ellenkezőt mutat; csak vallás-erkölcsös nevelés útján tehetünk jellemszilárdságra szert; csak a valásos nevelésben van üdv. Az elemi iskolai kérdés a legsürgősebbek egyike, mert a népiskolában nyer népünk nagy része kizárólagos nevelést. Azért jólesik konstatálni, hogy kereszténypártunk, a néppárt, a hitvallásos iskolát programmjába fölvette s hogy oly lelkesedéssel ragad meg minden alkalmat, amikor és ahol érte síkra kell szállni. Nyilvános életünk fejlődésével lépést kell tartson az iskola is, ha hivatásának igazán meg akar felelni, azért mi is revideálni kérjük az iskolai törvényt, de keresztény alapon ! A keresztény nevelési alapelvek nem változhatnak soha, legfeljebb az alkalmazás formája. Vajha a revideálás napja, oly tanítókat találna, kik a felekezeti iskolák üdvös voltáról meg vannak győződve ; oly papokat, kik az idő követeléseit a változatlan keresztény alapelvekkel összhangzásba hozni tudják és oly népet, mely az iskola jelentőségét felfogván, a keresztény iskolákérti harcban a vezetők mellé áll és velök szilárdan küzd. /Adja Isten ! A. TANÜGYI KÖZLEMÉNYEK — A katholikus tanító- és tanítónőképzők tanárai országos egyesületét előkészítő nagygyűlés sorrendje : Julius 2-án megérkezés Egerbe. Julius 2-én este 8 órakor ismerkedési estély. Julius 3-án reggel 9 órakor Veni Sancte Lyceum kápolnájában. Julius 3-án reggel 10 órakor első ülés. Az első ülés tervezete: a) A gyűlés tagjainak üdvözlése. b) Korelnök és jegyzők választása. c) A tagok igazolása. d) Elnök, alelnök és két jegyző megválasztása. Délben társas ebéd. Délután kirándulás Felső-Tárkányba. Julius 4-én reggel 8 órakor szentmise a Lyceum kápolnájában. Július 4-én reggel 9 órakor 2-ik ülés 12 óráig és folytatva **• u. 3 órától. A második ülés tervezete : Az alapszabályok tárgyalása. Előadások a következő tételek fölött: 1. Egységes tanterv, ennek keretében : a német nyelv tanítása, közegézségtan, zene és gazdaságtan. 2. Egységes tankönyvek, figyelemmel a szemléltető képekre. 3. Egységes ügyrend. 4. Fizetés- és nyugdíjügy. 5. A gyakorlóiskola. 6. Internátus. 7. Felvételek a tanítóképzők I. osztályába. 8. Tanképesítés, hol ? mikor ? mily fórum előtt ? 9. Állami kedvezmények, tanulmányi utazások, vasúti dijengedés. 10. Indítványok (a közgyűlés előtt 8 nappal beterjesztendők.) Julius 5-én, mint 4-én (a föl nem dolgozott tételek folytatólagos tárgyalása.) Julius 6-án reggel 8 órakor: hálaadó isteni tisztelet a Lyceum kápolnájában. Julius 6 án reggel 9 órakor zárülés. — Nyilvánossági jog. A vallás és közoktatásügyi miniszter a marosvásárhelyi római teatholikus főgimnáziumnak, mint nyolcosztályu középiskolának, a nyilvánossági jogot és az érettségi vizsgálat megtartásának jogát az 1897—98. tanévre megadta. Helyes indítvány. Az egri „Népiskolai Tanügy“ a népiskolai törvény revíziójáról cikkezvén azt indítványozza, hogy a mindennapi iskolakötelezettség idejét a gyermek 6. év helyett 7. évétől kell számítani. Helyes indítvány, melyet sok pedagógiai és pszichológiai ok támogat, s ezenkívül az a nagy nyereség is, hogy a gyermek így kissé későbben szabadul ki az iskola falai közül. — Miniszteri köszönet. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Hornig Károly báró veszprémi püspöknek, aki egyházmegyéjéhez tartozó iskolák részére 650 frt értékű felszerelési tárgyat és tankönyvet adományozott ; továbbá Zichy Lívia grófnőnek, aki a balatonfőkajári tanítói lak kibővítésére és alapos kijavítására 10,200 drb téglát 140 frtnyi értékben adományozott, köszönetét és elismerést nyilvánította. TANÜGYI IRODALOM. Rendszeres Magyar Nyelvtan. A nemzeti vers és a polgári ügyiratok rövid elméletével. Középiskolák és polgári fiúiskolák III. osztálya számára, valamint tanító és tanítóképző intézetek használatára. Irta Weszely Ödön, Budapest Lampel Róbertnál 1878. Ára fűzve 60 kr. kötve 80 kr. A jeles katholikus pedagógusnak becses és értékes tankönyve ez, melyben az iskolai nyelvtanok régi anyagát uj formában kapjuk, oly formában, mely kiválóan képes az ifjúság figyelmét a tananyag iránt felébreszteni és ezzel a tanítás sikerét már eleve is biztosítani. VIDÉK. (Különféle kinevezések.) Kineveztettek: Markulin György számvizsgálóvá Zágrábba ; Pavelics Márton számtisztté Gospicsra ; Véghseő Sándor adóhivatali ellenőrré Miskolcra ; Vörös Kálmán és Simon László pénzügyi számszisztekké 1898. május 3. ALKOTÍZÁST. M i.f Lugosra ; Domokos Árpád számgyakornokká Deésre ; Szász Ödön ugyanoda, Schulhof Lajos pedig Besztercére adótisztekké; Seyfried Lipót állami végrehajtóvá Lugosra; Olchváry Dezső törvényszéki jegyzővé Beregszászra; Ehrlich Miksa és Stepniczky Ferenc törvényszéki aljegyzőkké ugyanoda ; Killer Gyula" Bonyhádra, Füzesy György Trsztenára jb. segédtelekkönyvvezetőkké ; Kunfalvi Miklós jb. végrehajtóvá Námesztóra ; Ábrahám Géza Lúgosra és Jakab Sándor Orsovára Moskovics Márkus Giráltra adóh. gyakornokokká; Kása János adóh. szolgává N.Kaposra , Demeter György ügyészségi írnokká Dévára ; Kalló István törvényszéki fogházőrmesterré Kolozsvárra ; Zsurma Péter jb. német és román hites tolmácsosá N.-Szt-Miklósra ; Lukovics Imre II. o. trvsz. szolgává Pozsonyba ; Garay Ignác járásb. III. o. szolgává D.-Szerdahelyre. (Az Uj temesi alispán.) Beschán Achil alispán elüldözése óta Temes megye állandó szintee volt az intrikálásnak, kapacitálásnak és egyéb főispáni fogásnak aziránt, ki legyen az új alispán. Tíz hónap múlva végre ma megválasztották alispánnak Capdebo Gergely főjegyzőt. (Anyakönyvi kinevezések.) Anyakönyvvezetőnek kinevezhetett : Sükösdre Molnár Károly jegyző, helyetteseknek kineveztettek : Királybánya - Toplicára Maurer Adolf sjegyző, Rákos-Kereszturra Kalix Zsigmond sjegyző, Cinkotára Mezei József sjegyző, Szakmarra Mundbród János J.-Kerekegyházára Skultéty Gyula sjegyző, Mogyoródra Krenedits sjegyző, Kis-Hartára Singer János adóügyi jegyző, Makádra Erszinger Ferenc sjegyző, Rákos Csabára Peiti Ferenc sjegyző, Szabadszállásra Retkes Antal írnok, Kokéra Szárdy István adóügyi jegyző, Czegléd-Bercelre Isztay Elek sjegyző, Aszódra Guba Imre sjegyző, Nagy-Kovácsiba Gyulai Kálmán sjegyző. IRODÁUL és MŰVÉSZ EL * A műcsarnok zsűrijét, melynek feladata a tavaszi kiállítás pályadíjainak odaítélése, már megválasztották. Művészeink gondolkodásmódjára nézve fölötte jellemző, hogy Lotz Károly, a , jeles mester, kit az imént az egész ország ünnepelt, továbbá Ebner Lajos a bírálóbizottságnak csak póttagjai közé juthatott be, a rendes tagok helyét többnyire fiatal festőkkel töltötték be, akiket csak naiv lelkek tarthatnak hivatott mestereknek. * Hangverseny. A Nemzeti Zenede folyó hó 4-én, szerdán este fél nyolckor tartja meg Gobby Alajos zenedei karnagy vezetésével harmadik és utolsó zenekari hangversenyét. A műsor gazdag s képviselve van benne Hiller, Molique, Gluck, Gail Ferenc, Beethoven, Erkel, Huber, Mozart. A hangverseny fénypontja lesz a 3. sz., az Ária és női kar, Iphigenia Tourisnan című Gluck-féle dalműből, melynek szövegét Kereszty István fordította s melyet Scapa Henrietta ad elő. * Ismétlő kiállítás. A városligeti új műcsarnok egyik termében, a tavaszi nemzetközi kiállítással párhuzamosan megnyílt az ismétlő kiállítás, amelyen az országos magyar képzőművészeti társulat rendes tárlatán már egyszer kiállítva volt művek állíthatók ki. Ugyanaz a mű kétszer egymásután csak két évi időközben állítható ki az ismétlő kiállításon. Az esetleg megvásárolt művek a tárlatból azonnal elvihetők. * A Petőfi Társaság alelnöke, Bartók Lajos, holnap, kedden délután 5 órakor Szentkirályiutca 22. szám alatti lakásán megtartandó sürgős értekezletre hívja össze a társaság tagjait * A Népszínház új darabja, a Népszínház igazgatósága a jövő téli szezon számára megvette Varney legújabb operettejét, mely a párisi Variétében óriási siker mellett került színre. Az operette címe Le Pompier de Service, szövegét Cottens és Gavoux írták. * A két tacskó zenéje. A Népszínház látványosságához, A két tacskóhoz ifj. Bokor József melodramatikus zenét szerzett s a színpadi próbák ma már teljes zenekisérettel folynak. A bemutató előadás szombaton lesz. * „Teremthette-e volna Isten a világot öröktől fogva ?“ írta Hajdú Tibor dr. bencés főiskolai tanár. A tudós szerzőnek ezen már 1896. őszén megjelent, de a könyvpiacra csak most bocsátott figyelemre méltó művéről a hivatott kritika következőleg nyilatkozott: „Teljes elismeréssel adózom a szerzőnek az itt ismertetendő művéért