Alkotmány, 1899. június (4. évfolyam, 131-156. szám)
1899-06-01 / 131. szám
5 ALKOTMÁNY.131. szám. Csütörtök, 1899. június 1. ------------------------------------------------------------------új Lipót-utcai templomában tartattak 1858-ban s tartatnak azóta minden esztendőben, hol kezdetben Trautwein János, a Kegyestanitórendiek boldogemlékü tagja, hirdette szűz Mária tiszteletét. A második évben, 1859-ben, épületes vetélkedés fejlődött ki a pesti lelkészkedő papság között: egymást váltották fel naponkint a Lipót utcai templom szószékén, szűz Máriát a lorettoi letenyében foglalt címeinek magyarázásával dicsőítvén. Trautweint Weninger Sándor Jézus Társasági Atya követte, ki tizenöt májuson keresztül tartotta érdekes beszédeivel lekötve hallgatóit. Még élénk emlékezetében vannak sokaknak Weninger Atyának a 70-es években mondott beszédei, mikor egy hónapon át Lourdes történetéről, a következő májuson át pedig a lourdesi csodaeseményekről szólt. Mindkét alkalommal tartott szónoklatai nyomtatásban is megjelentek. Az előbbiek «Mai-Monat, oder mächtige, o gütige, o getreue Jungfrau. Der Gnadenort U. S. «Frau von Lourdes» cím alatt Regensburgban 1878-ban; az utóbbiak «Die Wunder in Mariapredigten in Lourdes» cím alatt ugyanott 1881- ben. Őt Klimkovström Miksa, Jézus Társaságának e világhírű tagja váltotta fel a szószéken. A következő évben a fáradhatlan Hitner Károly Jézus Társasági Atya szónokolt. Az eddig említettek időközben mind meghaltak. Ugyanezen templomban az utóbbi években felváltva Ries Ferenc és Schaefer Jakab Jézus-Társasági Atyák terjesztették Szűz Mária tiszteletét. Ez évben, most harmadízben, Tomcsányi Lajos Jézus- Társasági Atya bilincselte le a műveit közönség figyelmét. Tomcsányi Atya az egész hónapon át a kisded Szűz Mária iránti ájtatosságot terjesztette, kimutatván a «szeplőtelen fogantatás» tana alapján annak jogosultságát és észszerű voltát. Valóban kívánatos, hogy ne volna katholikus templom, melybe a májusi ájtatosságok be ne hozattak volna, hogy egyrészt a hívőknek minél több alkalmuk nyílnék azon kegyelmekben részesedni, melyeket Szűz Mária az Ő tisztelőinek osztogat s hogy másrészt leróhatná minden igaz katholikus Szűz Mária irányában keresztény lovagi kötelességét. Sánta Imre: TÁVIRATOK. Párig, május 31. Hervé tábornok dicsérő nyilatkozatai miatt, melyeket Déroulédere vonatkozólag tett az esküdtszék előtt, némely szocialista és zsidó képviselő meg akarja interpellálni a hadügyminisztert. Párig, május 31. Az expedíciójából hazatért Marchand olyan beszédeket mondott, mely szintén nem tetszik a szocialistáknak és Dreyfuss- barátoknak. E miatt nem akarják fogadni. Róma, május 31. Chinafiliának, az új házelnöknek beszéde az olasz képviselőházban tetszik, mert nem a gyarmatpolitikára, hanem Olaszország ipari és kereskedelmi érdekeire fekteti programmját. Az alsó-ausztriai tartománygyűlés, Bécs, május 31. A bejelentések között van Lueger dr.-nak az a sürgős indítványa, hogy a község- és alkotmányügyi bizottság tegyen javaslatot arra nézve, hogy milyen rendszabályokat kellene alkalmazni az Arbeiter-Zeitung ellen a tartománygyűlési többség megsértése miatt. Lueger megokolja indítványát s cáfolja az Arbeiter-Zeitung támadásait. Philippovich azt vitatja, hogy a tartománygyűlés nincs hivatva arra, hogy egyes lapok támadásaival szembeszálljon, s azt mondja, hogy az új választóeljárás megrabolja a munkásosztályt, ami megmagyarázza az Arbeiter-Zeitung támadásait. Hessmnn polemizál Philippovich-csal. Az új választóeljárás, úgymond, törvényesen jött létre. A tartománygyűlésnek nincs oka, hogy a szociáldemokratáknak kedvében járjon. Auersperg herceg ellenzi az indítvány sürgősségét. A tartománygyűlés, úgymond, nem arra való, hogy a sajtót illendőségre oktassa. Miután még Noshe a javaslat ellen, Scheiber, Steiner és Wohlmeyer pedig a javaslat mellett beszélt, a tartománygyűlés 29 szavazattal 18 ellenében megszavazta a sürgősséget. A müncheni nuncius távozása. München, május 31. Luitpold régens-herceg ma délelőtt búcsukihallgatáson fogadta Lorenzelli pápai nunciust, akinek ez alkalommal a bajor korona-rend nagykeresztjét adományozta. A békekonferencia, Hága, máj. 31. Ma közzétették a választott bíróságokra vonatkozó orosz javaslat eredeti szövegét. A javaslat alapelvei ezek: Komoly nézetellentét vagy viszály esetén az aláíró hatalmasságoknak, mielőtt fegyverhez nyúlnak, amennyire a körülmények engedik, egy vagy több barátságos hatalmasság jó szolgálatait vagy közvetítését kell fölhasználniok. Ha a viszály politikai érdekű kérdésekre vonatkozik, a konfliktusban nem érdekelt hatalmasságok önszántukból fölajánlják a viszálykodó hatalmak jó szolgálataikat olyan barátságos, megoldás érdekében, amely a többi állam érdekeit nem sérti. A közbenjárás és a jó szolgálatok csakis jó tanács, nem pedig kötelező kényszer természetével bírnak. Ha a viszály jogi kérdések körül forog, mindenekelőtt az érvényben lévő szerződéseket kell interpretálni. A választott bíróság a leghatásosabb és leghelyesebb eszköz az ellentétek kiegyenlítésére. A hatalmasságok kötelezik magukat, hogy választott bírósághoz fordulnak, hacsak a vitás kérdések nem érintik a pörös felek életbevágó érdekeit vagy nemzeti becsületét. A választott bíróság akkor ül össze, ha a differenciák vagy viszályok pénzbeli kártérítésre vonatkoznak, vagy ha a nézeteltérések vagy egyezmények interpretálása körül forognak. A felsorolt szerződések számát az aláíró hatalmasságok közös megegyezéssel emelhetik. Azonkívül minden hatalmasság külön egyezményre léphet a többi hatalmassággal, amivel a választott bíróságot kötelezővé teszik. Minden más esetben a választott bíróság intézménye merően fakultatív. A választott bíróság úgy működik, hogy nemzetközi vizsgáló bizottság útján konstatálják, mely körülmények okozták a viszály és az okokat megvilágítja a tények pártatlan megvizsgálásával. Az érdekelt kormányok mindegyike két-két tagot küld ki. Ez a négy tag egy ötödiket választ elnökül, aki aztán a bizottságnak jelentést tesz. Ez a jelentés korántsem döntés, hanem csak lehetőséget nyújt arra, hogy a két állam egyezséget kössön vagy a választott bírósághoz forduljon. Az orosz javaslat mellé a választott bíróságok teljes kódexe van mellékelve. Hága, május 31. A második bizottságnak az az osztálya, amely az 1874-iki brüsszeli konferencia aktáiról tanácskozik, második olvasásban elfogadta a hadifoglyokra vonatkozó cikk szövegét, azután a kapituláció, a békekövetek és a fegyverszünet kérdésével foglalkozott. Erre nézve is megegyeztek. Ezeket a kérdéseket a legközelebbi ülésen fogják második olvasásban tárgyalni. A második bizottság vöröskereszt osztálya első olvasásban tárgyalta az 1864-iki genfi egyezménynek azt a pótrendelkezését, amely ezt az egyezményt a tengeri háborúra is kiterjeszti. Ma az erre az anyagra vonatkozó cikkeket tárgyalták s jelentéktelen módosításokkal első olvasásban el is fogadták. Szocialista zavargás Bécsben. *Bécs, máj. 31. A keresztény-szociálisok ma estére a Wimnberger-féle helyiségekbe nagy pártgyülést hívtak egybe. A szociáldemokraták azonban már két órával a gyűlés megkezdése előtt megszállották a termet, amire aztán a keresztényszociálisok lemondtak a gyűlés megtartásáról. A szociáldemokraták elhagyván a termet, hevesen összetűztek vagy 100 lovas és 200 gyalogrendőrrel. Nagy dulakodás támadt, amely a szociáldemokraták szétverésével és számos letartóztatással végződött. Dérouléde és Habért felmentése. Páris, május 31. (A Havas-ügynökség jelentése.) A terem ma is teljesen megtelt, Déroulede és Habert megjelenésekor tüntettek mellettük. Lombard főügyész előterjeszti vádindítványát és azt mondja, hogy nem azt kell megállapítani, vájjon Déroulede és Hubert tiszteletreméltó férfiak-e, hanem vájjon követtek-e el oly cselekményt, mely büntetést követ el. Kifejti a vád alapjául szolgáló tényeket, a közönség tiltakozó közbeszólásai közt visszautasítja Hervé tábornok tegnapi nyilatkozatait és azt mondja, hogy a hadsereg, mely erős kötelességérzetében és erős nagyságában, mindenkor tisztelet és bizalmat fog szerezni magának. Lombard sajnálja, hogy Beaurepaire oly tényeket említett, melyek bírói minőségben jutottak tudomására. Falabeuf védő Déros élettörténetének elmondásával kezdi beszédét. Igyekszik a vád főpontjait megcáfolni és védbeszéde folyamán az alkotmány és a parlamentarizmus ellen beszél. Rosszalja egy lapnak Hervé tábornok vallomása ellen irányuló cikkét. Déroulede közbekiált: Ez árulás ! Ha letépnék Hervé vállrojtjait, ő — Déroulede — nem tűrné azt és ha őt szabadon eresztenék, újból megkezdené tevékenységét. A közönség, mely a védbeszéd alatt még szaporodott, úgy, hogy a rendőrség a nagy tolongás miatt bezárták a kapukat, élénken tapsolt. Nagy zavar támadt, amiért az elnök kiürítteti a termet. Ezután a tárgyalást felfüggesztették. Páris, máj. 31. A városban mindenfelé óriási a lelkesedés: Dérouledet és Habert-t az esküdtszék felmentette, dacára zsidóellenes beszédeiknek. Falateuf ügyész maga kérte felmentésüket és az esküdtszék zsűrije is kimondotta, hogy nem vétkesek, mire az ügyész a vádlottak szabadlábra helyezését rendelte el. Ami azután történt, valóban megható. A közönség körülfogja Déroulédet és Hubert-t és folyton ezt kiáltja: «Éljen Dérouléde ! Le a Dreyfuss zsidókkal! Éljen a hadsereg ! Éljen a zsűri!» A marsaillaiset éneklik. Dérouléde és Hubert kezet szorítanak barátaikkal és köszönetet mondanak nekik. Dreyfuss, Páris, május 31. Manau főállamügyész minden tehetségét latba vetette Dreyfuss ártatlansága érdeké-' ben, dicsérte jellemét és hangsúlyozta, hogy ügye megérdemli a revíziót. Előadását azzal fejezi be,hogy az ország, az egész világ, a történelem várja a bíróság döntését, melyet azzal az önbizalommal hoz,zon meg, amelyet a teljesített kötelesség ad. A határozat az legyen, hogy a semmitőszék megállapítja több új ténynek fenforgását, melyek alkalmasak arra, hogy Dreyfuss ártatlanságát napfényre hozzák. Ennek következtében mondja ki a semmitőszék, az 1894. december 22-én hozott ítéletnek megsemmisítését és utasítsa Dreyfusst vádlottként egy általa megjelölendő új haditörvényszék elé. A tárgyalást ezután berekesztették. Fürdői levél. — Levél a szerkesztőhöz. — Duna-Fürdő, május 31. Szerkesztő Úr, mint hallottam, nagyon csodálkozik, hogy már több, mint két hete színemet se látta a redakcióban. Én is. Mert hogy lehet egy olyan dolgon csodálkozni, mely mindennapisága miatt alig érdemli meg, hogy a csodálatraméltó dolgok közé emelkedjék. Hiszen szerkesztő úr annakelőtte állandóan azért kelt ki ellenem, hogy tüneményes szerénytelenséggel csak akkor állítok be a redakcióba, ha előlegre van szükségem, vagy ha fizetésemet veszem fel. S most alig szóra érdemes, rövid kétheti távollétemen — csodálkozik. Mondhatom, hogy szerkesztő úr azelőtti kifakadásai és gyöngédtelen célzásai az állatvilág egyes kevésbbé nemes képviselőire, melyeknek nevét előttem érthetetlen szórakozottságból mindig kapcsolatba hozta az enyémmel, nagyon bántották érzékeny lelkületemet. De nem akartam önt személyemet illetőleg jobb véleménybe hozni, mivel még gyermeknapjaimban megtanultam tisztelni mások meggyőződését. Most azonban a legnagyobb örömömre alkalmam nyílt legalább a legutóbbi két hétről beszámolni s kimutatni, hogy azért voltam kénytelen távolmaradni, mivel missziót teljesítek. Ugyanis mindenkor kötelességemnek tartottam alkalmazkodni az előkelő szokásokhoz s mivel, mint egyszer már bejelentettem volt, a nyár már beköszöntött, elhatároztam, hogy a szerkesztőségi fárasztó munkában megrongált egészségem helyreállítása végett én is megkezdem a fürdőzést. Szerkesztő úr ugyan azt fogja mondani, hogy nagy szemtelenség tőlem, ha éppen én emlegetek bárminemű munkát, de eleve figyelmeztetem, hogy én a gondolatomat — mindig a magamét — egészen kiszoktam mondani s annak kiegészítését nem engedhetem meg. Tehát elhatároztam, hogy fürdőbe megyek.*) Soká tépelődtem, hová menjek. Két helyre esett a választásom: Ostende-re és Norderneyre. Hoszszas habozás után a kettő közül Biarritzot választottam. Útban voltam már Biarritz felé, mikor még a lépcsőn eszembe jutott, hogy a hazai ipart s mi egyebet támogatni kötelesség. így esett, hogy most e sorokat az Ingyenes Dunai Fürdőből írom s igy esett, hogy mint fentebb megírtam, a hazai fürdők támogatásával missziót teljesítek. Az én fürdőm, melynek csak ügyes reklám kellene, hogy világfürdővé fejlődjék, gyönyörű, vadregényes helyen fekszik. Északról a Margithíd, délről az új Országház határolja; jobbfelől a kies budai bércek emelkednek az égnek, völgyeikben, ha az ember nem sajnálja az olykor bizony felette tetemesnek látszó hidadót, igen kellemes séta esik. A szezon — s ez bizonyítja leginkább az Ingyenes Duna-Fürdő közkedveltségét — tetőpontján van már - már itt van a Faubourg St. Josef elitje teljes számban, sőt az én bizonyos okokból rettegve tisztelt háziasszonyom, özv. Anreinné olykor-olykor szintén kitüntet bennünket látogatásával. Napjainkat vidáman s kellemesen töltjük; kora reggel promenade van a rakparton s Báni világhírű zenekara szolgáltatja a rakpart-zenét. Aztán fürdünk, de bizonyos óvatossággal, nehogy a fenn emlegetett elite valamelyik képviselője a szabad ég alatt hagyott ruhákat elemelje; ez ugyanis kedvelt tréfa itten, L * Végre! -Szerk.