Alkotmány, 1899. szeptember (4. évfolyam, 210-235. szám)

1899-09-09 / 217. szám

ALKOTMÁNY 217. szám. 5 Szombat, 1899. szeptember 9. Sarló Vilmos, a biztosító-intézet vezérigazgatója száz­ezer forintnál többre becsüli Gud­ohn vagyonát. A rokonokat kellemetlen meglepetés érte, mert a hagya­tékban mindössze 2 forint 64 krajcárt találtak, pedig számos tanú van rá, hogy az öreg nagy összeget ha­zott a háznál. A csalódott rokonok följelentést tettek ismeretlen halottrablók ellen az ügyészségen, amely az előzetes vizsgálatra fölkérte a rendőrséget. A vizs­gálattal megbízott Bérczy Béla rendőrkapitány a követ­kező tényállást derítette ki: Gud­orin Mór július 13-ikán elutazott Budapestről és 24-én tért vissza nagy be­tegen. Gazdasszonya értesítette erről a rokonságot; az öreg­úr július 31-én meghalt tüdőgyulladásban. Betegsége alatt legsűrűbben Stern Salamon érsekúj­­vári születésű ötvenegy esztendős rokona és felesége látogatta meg. Csaknem egész nap a beteg ágya mellett szokott ülni. A­mikor Gud­orin meghalt, Stern bezárkózott egy időre a halott szobájába, ahol kí­vüle nem volt senki. A rendőrkapitány annyi terhelő adatot gyűjtött össze Stern Salamon ellen, hogy ma délelőtt letartóztatta őt a Váci­ körút 31. száma alatt levő lakásán. A szörnyű bűnnel vádolt ember előkelő tisztviselője a Fonciére biztosító­intézetnek.­­ (Magyar orvosok és természetvizsgálók Bos­­nyákországban és Hercegovinában.) Az orvosok és természetvizsgálók szabadkai vándorgyűlésének 42 tagja Bosnyákországba és Hercegovinába utazott. A társaság egyik tagja a következőket írja lapunknak : Utunk feledhetetlen marad mindnyájunk előtt, mert nemcsak a természet és a kultúra remekeit, hanem az országos kormány rendszeretetét is elragadónak találtuk. Pojmann ilidzsei fürdőfelügyelő már a bosnyák-bródi gyönyörű pályaházban várt reánk, gondoskodott kényelmes elhelyezésünkről a bosnyák­­hercegovinai államvasutak tetszetős kocsijaiban, sőt Lasvától külön vonaton vitt Jajcába. A régi bosnyák királyváros nagy mértékben megnyerte mindannyiunk tetszését úgy festői fekvésével, mint becses emlé­keivel; a párját ritkító vízesést többször is megnéz­tük és nagy élvezetünkre szolgált a kirándulás a plivai tavakhoz, valamint a banjalukai híres műút első alagútjához. Tradnikon, Jajcán és Szerajevóban a hatóságok képviselői fogadtak, mindenütt magyar zászlókat lengetett a szél a magyar társaság tiszte­letére. A szerajevói pályaudvaron Koller dr. meleg­hangú üdvözlő beszédében azt a reményét fejezte ki, hogy a magyarok kellemes emlékeket fognak magukkal vinni. Első este llidzsén Kállay Béniné Bethlen Vilma grófnő vendégei voltunk, a házi­asszony szeretetreméltóságával és magyaros szíves­­ségű vendéglátásával valóságosan elbűvölt mindenkit. Másnap az országos kormány vendégelte meg a tár­saságot ugyancsak llidzsén,­­amely alkalommal Appel János báró lovassági tábornok, az országos kormány feje, Krausz Béla osztályfőnök, Koller Géza dr. kórházi igazgató és Szk­alics Nezir effendi Szerajevó polgármestere üdvözölték a vendégeket.­­ (Népesedés júliusban.) A Magyar birodalom­ban júliusban élve született 61.145 gyermek, halva 1270. Hét évnél fiatalabb korban 19.759-en, hét év­nél idősebb korban 16.968-an haltak el, úgy, hogy a halálozások összes száma 36.727, a népesség ter­mészetes szaporodása tehát 24.418. A születések aránya legmagasabb volt a Tiszán túl, legalacsonyabb a Dunán túl. A megyék közül Ugocsa mutatja a leg­magasabb arányszámot, a legalacsonyabbat Tolna tünteti föl. Városi törvényhatóságaink közül a szüle­tések számaránya tekintetében Szatmár-Németi áll első helyen, az utolsón Temesvár. A halan­dóság a Tiszán túl a legnagyobb és leg­kisebb a dunántúli vármegyékben. Az egyes megyék közül Szabolcs mutatja a legkedvezőt­lenebb, Sáros a legkedvezőbb arányszámot. Vá­rosi törvényhatóságaink közül aránylag legkevesebb haláleset történt Hódmező-Vásárhelyen, legtöbb Szat­­már-Németiben. A szaporodás aránya legnagyobb volt a Tiszán túl, legkisebb a Dunán túl. A megyék kö­zül Bereg, a városok közül Komárom szaporodott legjobban. A legkisebb szaporodást a megyék közül Gömör mutatja. Júliusban 69 volt a magyar anya­ország azon községeinek száma, amelyekben a halá­lozások a születéseket több mint 5-tel haladták meg. Különös említést érdemel a gömörmegyei Pohorella, hol 7 születéssel 33 halálozás áll szemben, amiből 30 esik a hét éven aluli korban elhaltakra.­­ (A rákospalotai erdő halottjai.) Említettük, hogy a napokban a rákospalotai erdő bokrai között egy férfit meg egy nőt találtak halva, akiknél sem­miféle írás nem volt, amiből személyazonosságukat a rendőrség megállapíthatta volna. Mindkettőjükön két-két lőtt seb volt, s eleintén szerelmi drámának tűnt föl az eset. Ma végre kiderült, hogy a dolog egy fiatal házaspár rövid életének szomorú lef­ejezése. Ma reggel egy öreg asszony jelent meg a törvény­­széki orvostani intézetben, s elmondta, hogy ő öz­vegy Tiller Ferencné s fia feleségével napok óta el­tűnt. Rózsa­ utca 38. sz. a. lakásáról s miután sehol fel nem találta, balsejtelme a bonctani intézetbe ve­zette. Megmutatták neki a két halottat, amelyekben fiára s annak feleségére ismert. A szegény asszony elmondta azután, hogy fia Tiller Lajos 23 éves budapesti születésű betűszedő, aki májusban vette feleségül Dezső Zsuzsanna 21 éves budapesti szüle­tésű varrónőt. Mind a ketten betegek voltak. A fiatal asszony gyógyu­latlan betegséget kapott, a férje pe­­­dig a tüdővésznek annyira előrehaladott stádiumában volt, hogy a orvosok véleménye szerint nem élhetett, volna tovább az ősznél. Ez keseríthette el a fiatal­embert annyira, hogy gyilkossá s öngyilkossá lett.­­ (Vihar a fővárosban.) A hosszú kánikulai hő­ség után ma késő este erős széllel, záporral és vil­lámlással összekötött vihar tört ki a főváros fölött, mely több helyen nagy károkat okozott, így a kő­bányai új református templomnak alig elkészült 15 méter magas tornyát ledöntötte a vihar. Szerencse, hogy épp akkor senki sem járt arra , így emberélet­ben nem esett kár. Annál szomorúbb esemény tör­tént a vihar következtében az Üllői­ út 62. számú ház előtt. Ott ugyanis a vihar lekapott egy cégtáblát, mely röptében úgy megütött egy arra haladó embert, hogy ez szörnyet halt. Kilétét még nem sikerült meg­állapítani.­­ (Állat az emberben.) Czeglédi István tar­­cali lakos iszonyú bűntettet követett el a napokban. Feleségével hosszabb idő óta folytonos perpatvarban élt — egy másik nő miatt. A napokban este haza­érkezvén, a vacsora miatt kötött bele feleségébe, aki szóval védekezett férjének durvasága ellen. A meg­vadult férfi erre előkapta revolverét és fenyegette hi­testársát, hogy lelövi. Az asszony rémülten keblére ölelte egyéves gyermekét, míg hatéves leánykája apja elé térdelt, könyörögve, hogy ne bántsa az édesany­ját. Az asszony is kérve­ kérte, kegyelmezzen neki, legyen irgalmas hozzá. A vad ember azonban se lá­tott, se hallott, hanem rásütötte a revolvert a felesé­­ségére, akit a golyó altestén ért s halálosan megse­besített. Czeglédit, mint levelezőnk írja, a csendőrök elfogták s vasraverve bekísérték az illetékes hatóság börtönébe. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * L. Komáromi Mariska szabadsága után hol­nap, szombaton lép fel először a Magyar Színház­ban. A művésznő a Gésák Mimóza szerepét fogja kreálni. * Nap és Hold. Lecocq szenzációs operettje, a Nap és Hold, melyet a Népszínház éveken át pihen­tetett, holnap, szombaton ismét színre kerül Hegyi Arankával és Kü­­y Klárával a címszerepben. Az operettet új betanulással s új jelmezekkel adják. * A Városligeti Színkörben holnap, szombaton, a Henschel fuvaros, Hauptmann Gerhardt híres drá­mája, először kerül színre. A dráma előadása iránt nagy érdeklődés mutatkozik. Holnapután, vasárnap délután Angyal Bandit, Teleki énekes népszínművét félhelyárakkal adják. Este Erzsébet királyné halálá­nak évfordulója alkalmából gyászünnep lesz. Ezt követi a Henschel fuvaros második előadása. * A Vígszínház első újdonsága. Hennequinnek Utazás a válás körül (Voyage autour du code) című háromfelvonásos bohózata, amely első újdonsága lesz a Vígszínháznak, a következő szereposztással kerül bemutatóra: Verdisson, ügyvéd — Góth. Lucienne, a felesége — Lánczy J. Evangeline, Lu­­cienne nagynénje — R. Rostagni J. De Clérambois báró — Szerémy. Flouchencoeur, kapitány — Gál. Pigeon — Bárdi. Pagevin — Győző. Durand — Rónaszéki. Baptiste — Gyöngyi. Alprefektus — Kassai. Rosalie — Makróczyné. Cesarine — Bálint R. A párisi Gymnase-ban zajos sikert aratott a da­rab ; premierje e hónap 12-én lesz. A darabot Góth Sándor fordította. *A nemzetközi zenetársaság. Lapunk tegnapi számában megemlítettük, hogy a nemzetközi zene­társaság, melynek feladata az egyes nemzetek zené­jét az illető nemzetek körén túl is ismertté tenni, meg akarja alakítani a magyar fiókszakosztályt is. Tegnapi cikkünkhöz pótlólag még a következők írhat­juk a nemzetközi zenetársaságról. Ez a társaság, mely a zene téren az első internacionális szövetke­zés, ez év elején alakult meg Fleischer Oszkár dr.­­nak kezdeményezésére. Fleischer Oszkár dr. a ber­lini egyetemen a zenetudomány tanára. A társaság, mint alapszabályaiban olvasható, a zeneileg jelentős országoknak zenészei, zene­kutatói és komolyabb ze­nebarátai között személyes érintkezést akar létrehozni és fentartani, ami által a zene mű­velői között szoros kapcsolatot létesít; ez természetesen csak előnyére lehet magának a zene­művészetnek. Minden ország egy különálló szakosz­tályt tesz egy szakosztályelnökkel élén, kinek sze­mélye és állása a nemzeti érdekek méltó képvisele­téről kezeskedik. Az egyes szakosztályelnökökből alakul meg aztán a nemzetközi zenetársaság elnök­sége, melynek határozatait a központi ügyvivőség hajtja végre. Eddig a következő szekciók léteznek: Amerika, Belgium, Németország (Bajorország, Baden, Elzász-Lotharingia, Mecklenburg, Északi Németor­szág, Szászország, Württemberg), Finnország, Fran­ciaország, Nagy-Brittania és Izland, Hollandia, India, Ausztria, Olaszország, Oroszország, Svájc, Skandi­návia, Dánia, Spanyolország. Minden ország főváro­sában központot állít fel az illető szakosztály, mely elsősorban a tagok személyes érintkezését közvetíti. Ezeknek a tagoknak működéséről, elsősorban a zenei estélyekről és hangvrsenyekről hivatalos egyleti újságokban szolgálnak tudósítással.­­ Eddigelé ilyen központok Berlinben, Lipcsében, Bonnban, Boroszlóban, Darmstadtban, Rajna mel­­letti Frankfurtban, Glogauban, Hamburgban, Han­­noverban, Heidelbergben, Kasselben, Königsberg­­ben, Lübeckben, Münchenben, Rostockban, Strass­­burgben, Stuttgartban, Brüsselben, Genfben, Kop­penhágában, Milanóban, Szent-Pétervárott, Mosz­kvában, Helsingforstban, Varsóban, Tifliszben és Etsmiadzinban vannak. Etsmiadzin után végre sorra került Budapest is és a budapesti központtal meg­alakult a nemzetközi zenetársaságnak magyar szak­osztálya is. A társaságnak egy havi folyóirat áll ren­delkezésére. Azonkívül negyedévenkint gyűjteményes köteteket tesznek közzé. FŐVÁROS. — Újabb eltolási terv. A közgyűlés elhatározta, hogy a mester­ utcai iskolát eltolatja Horváth és Friestedt mérnökökkel. A közgyűlési határozat után a Fővárosi Tudósító hozott az eltolás ellen egy su­galmazott közleményt, melyet annak idején a kellő kommentárral mi is reprodukáltunk. Miután a mester­utcai iskola eltolatásának sok a híve, a tolatás esz­méjét úgy akarják megvédelmezni az ellenzék táma­dásaitól, hogy bizonyos időközökben újabb eltolási terveket röpítenek világgá, így nemrégen a belvárosi plébánia­templom eltolásáról beszéltek, ma pedig a régi városháza eltolatásának eszméje merült fel. Egyik építészünk, aki törvényhatósági bizottsági tag a fővárosnál, annak a tervnek csinál propagandát, hogy szálljanak szembe a közmunkák tanácsával és ne engedjék a régi városházát lebontani, hanem tol­ják el a Dunapartra a Galamb­ utca, Kötő­ utca és a Petőfi­ tér által határolt telektömbre, amelynek épüle­teit úgy is lerombolják. Itt külsőleg és belsőleg mű­vészileg restaurálják s alakítsák át s ebben az álla­potban adják át a piaristáknak rendházul és iskolául. Ezzel megtakarítja a főváros a piaristák telkéért adandó milliókat. — A főváros első közgyűlése. A főváros törvény­hatósági bizottsága a nyári szünet után első közgyű­lését e hó 12-én, kedden tartja meg. VIDÉK­ (Csanád vármegye törvényhatósága) tegnap rend­kívüli közgyűlést tartott a makói vármegyeházán. A közgyűlés Makay Endre volt megyei főpénztáros le­mondását tárgyalta a belügyminiszternek azon ren­delete értelmében, hogy a lemondás ügyében hozzon határozatot. Makayt már előzőleg hivatalvesztéssel sújtották s miközben az eset jóváhagyás végett a belügyminiszter elé került, Makay lemondott hivata­láról. A vármegye Návay Lajos főjegyző indítvá­nyára nem fogadta el a lemondást s fentartotta ha­tályában azt a határozatot, mely hivatalvesztéssel sújtotta Makay Endrét. (Közigazgatási ülések.) Aradi tudósítónk Írja: Arad vármegye és Arad város közigazgatási bizott­ságai ma tartották meg rendes havi üléseket Fábián László főispán elnöklete alatt. Kálnoky Nagy Lajos alispán előterjesztette jelentését, mely szerint a köz­egészségügyi viszonyok kielégítők voltak a múlt hó­ban. A pénzügyigazgatóság is beszámolt az adó­jö­vedelmekről. Egyenes adóban befolyt 210.833 frt 51 krajcár, hadmentességi díjban 1322 frt 17 krajcár, közvetett adóban 81.475 frt 11 krajcár. Arad város közigazgatási bizottsága 4 órakor ülésezett ugyan­csak Fábián főispán elnöklésével. Salacz polgármes­ter havi jelentésének felolvasása után a pénzügy­igazgatóság az adók bevételéről tett jelentést. Egye­nes adóban a városban befolyt 104.623 frt, a had­mentességi csak 264 frt 84 krajcár. Közvetett adók­ban 439.134 frt 45 krajcár folyt be. Az ügyészségi, tanfelügyelői, államépítészeti hivatali és az árvaszéki jelentések megtétele és tudomásul vétele után az ülés véget ért. EGYESÜLETEK. ** Az orsz. közp. katholikus legényegyesü­­let e hó 10-én alapításának 44. évfordulóját üli. Ennek méltó megünneplése céljából az egyleti rendes tagok díszzászlójuk alatt a józsefvárosi «Szent-Sziv» -templomba vonulnak ünnepélyes szentmisére. ** A nyitrai katholikus kőművesek művelődési és segélyző-egyesülete e hó 17-én zászlószentelési ünnepélyt tart a következő sorrendben: Délelőtt 8 órakor díszgyűlés a városház nagytermében. Utána a keresztény szeretet testvérek templomában ünnepi istentisztelet, szent beszéd, zászlószentelés és emléksze­gek bevetése. Ennek befejeztével diszmenet az egyleti helyiségbe. Délután 3 órakor népünnep. A zászlóanya, ifj. Zichy János grófné előző napon érkezik Nyitrára. A pályaudvaron az elnökkel élőkön az egyesületi tagok üdvözlik s diszmenetben kisérik a városba.

Next