Alkotmány, 1899. december (4. évfolyam, 288-313. szám)

1899-12-01 / 288. szám

ALKOTMÁNY. 288. szám. báró és Szapáry Tibor gróf udvari és miniszteri fo­galmazók. A hadügyminisztériumból: Jekelfalussy altábornagy és Röckenzaun lovag osztályfőnökök, Canisius és Klar vezérőrnagyok, Krobatin lovag, Terkulia és Elmayer ezredesek, Dobrucki lovag főhadbiztos, Abele báró alezredes és Urban őrnagy, a közös hadügyminiszter szárnysegédei. A haditengerészet részéről: Spam báró, tengeré­szeti parancsnok, Budisavljevics tengerészeti vezér­biztos, Görtz sorhajó-kapitány, Taflitz tengerészeti biztos, László Elemér, Hauser báró és Reményi Fe­renc sorhajóhadnagyok. A közös pénzügyminisztériumból: Horovitz Ede lo­vag és Kenner lovag osztályfőnökök, Ungar gróf ud­vari tanácsos. A közös legfőbb számvevőszék részéről: Plener Ernő dr., Szentgyörgyi Gyula osztályfőnökök, Sala­mon udvari tanácsos és Kostyál udvari titkár. * Egy órával a magyar bizottság után megalakult a Reichsrath delegációja is az Urakházának termében. Az osztrák delegáció elnökét, régi gyakorlat alapján, ebben az évben az Urakházának tagjai sorából vá­lasztották. Az osztrák bizottság elnöke Vetter von der Lilie, az Urak házának tagja lett. Tavaly tudva­levőleg az osztrák bizottság tárgyalásait, Javorsky Apollinár lovag, a jobboldal végrehajtó­ bizottságának elnöke vezette.* Ő Felsége ma délután hosszabb külön kihallgatá­son fogadta Széll Kálmán miniszterelnököt. A mi­niszterelnök délután meglátogatta Golub­ovszky gróf külügyminisztert.­­ A delegáció magyar tagjai hét­főn visszaérkeznek Budapestre, végrehajtó­ bizottsága erre késznek nyilatkozott és ezt Bilinski a német pártelnökök értekezleté­nek tudomására adta. A németek azt követelik, hogy a tárgyalások megkezdése előtt hagyják abba a csehek az ob­­strukciót. A csehek viszont mindenekelőtt a belső cseh államnyelv behozatalát követelik. Egyes cseh képviselők magánbeszélgetésben úgy nyi­latkoztak ma, hogy az obstrukcióval mindaddig nem hagynak föl, míg Clary gróf és Kindinger dr. a kormányban vannak. Ha ez a két minisz­ter távozik, akkor ők készek az állami szüksé­gességet képező törvényjavaslatokat megsza­vazni. A német pártelnököknek a jobboldal végre­hajtóbizottságával való értekezlete ma este tar­tatott meg. A lengyel képviselők a Ctres-ban kijelentik, hogy ők a jobboldal parlamenti bizottságában teljes határozottsággal az obstrukció ellen nyi­latkoztak. Ugyanilyen nyilatkozatot tettek a katholikus néppárt tagjai a csehekkel szemben ismételt ízben. Bécs, nov. 30. Ma este a baloldal pártvezérei és a jobboldal végrehajtó bizottságának tagjai közös értekezletet tartottak. Az értekezlet 2 óra hosszat tartott. Elha­tározták, hogy az eredményt szigorúan titokban tartják. Hír szerint az értekezletet szombaton dél­előtt folytatni fogják. A képviselőház ülése. A képviselőház Kubik kép­viselőnek a tescheni lengyel magángimnázium álla­mosítására vonatkozó sürgős indítványát tárgyalta, Kubik lengyel nyelven okolta meg indítványának sür­gősségét. Demel (német haladópárti) Szilézia német képviselői nevében állást foglal az indítvány ellen és kívánja, hogy a kormány a gimnáziumot se át ne vegye, se ne támogassa. Czecz (lengyel) az indítvány mellett szólt. Kurz (cseh) kijelentette, hogy az ifjú csehek pártolják a javaslat sürgősségét. Sokolowski (lengyel) a javaslat mellett beszélt, Turk (Schönerer­­párti) a javaslat ellen, Spender (lengyel néppárti) mellette, Menger dr. (német haladópárti) ellene, Daszinski (szociáldemokrata) és Hanna (cseh) mel­lette szólottak. A vita berekesztésére irányuló indít­ványt elfogadták, vezérszónokká Swiezyt (pro) és Haegert (contra) választották meg, mire az ülés vé­get ért. A legközelebbi ülés holnap délután lesz. Osztrák delegáció, Bécs, november 30. A Reichsrath delegációja ma ülést tartott. Vetter gróf köszönetet mond megválasztásáért és azt mondja, hogy a delegátusok feladatukat teljes kötelességérzettel és azzal a tapintatossággal fogják teljesíteni, amely ebben a delegációban a monarchia hatalmi állásának és külső tekintélyének megóvása és érintetlen védőképessége érdekében irányadó. A szó­nok kiemeli, hogy a politikai helyzetben egy tényben kulminál, hogy t. i. a béke Európában megvan és a legközelebbi időre biztosítva van. A kormány, mely a béke áldásainak bölcs felismerése mellett energiku­san és sikeresen működik annak fentartása érdeké­ben, a legnagyobb érdemet szerezte, amiért a legme­legebb köszönet jár neki. Miután a szónok kifejezést adott a legmélyebb gyásznak és fájdalomnak a csá­szárné halála felett, háromszoros «hoch»-ot kiáltott ő Felségére, amit a delegáció tagjai ismételtek. Pocak és társai a legutóbbi szerbiai elítélések ügyében interpellálnak, kérdik, hajlandó-e a külügy­miniszter befolyását érvényesíteni a szerb kormány­nál ebben az irányban, hogy az elítéltek megkegyel­­mezését siettesse. Golub­ovszki gróf külügyminiszter sajnálja, hogy az interpellálók kezdeményezésének nem felelhet meg. A hazaárulási perben "történt elítélés feltétlenül belső szerb ügy, melybe beleavatkozni semmi jogunk nincsen. Mi nem törnek el, úgymond, hogy valaki bírósági ítéletek ellen nálunk kifogásokat emeljen. Semmi tekintetben, sem diplomáciai, sem más módon be nem avatkozhatunk. A delegáció a költségvetési bizottságba megválasz­­totta Deym, Zaleski, Walterskirchen, Bakquehem, Zedik,­ Dumba, Chlumecky, Jaworski, Dzieduszycki, Popowski, Stransky, Kramar, Wolfshardt, Funke, Baernreither, Gessmann, Rizzi, Kathrein, Ferrand­c, Mettal és Russ delegátusokat. Az ülés ezután véget ért. AUS­ZT­EI A. A helyzet. Tegnap a 14. §. megváltoztatása ügyében kiküldött bizottság ülésén Jaworski lovag, a jobboldali pártok végrehajtó­ bizottsá­gának elnöke, felszólította Funke dr.-t, a német haladópárt elnökét, hogy járjon közbe a néme­teknél avégből, hogy a csehekkel a nyelvkérdés ügyében tárgyalásba bocsátkozzanak. Funke a maga személyét illetőleg megígérte, hogy szíve­sen eleget tesz ennek a felszólításnak és igyek­szik a németeket erre rábírni. Később Bilinski ugyanezzel a kéréssel kereste fel a németeket. Ez a felszólítás annál meglepőbb volt, mert éppen tegnap délután a jobboldal körében azt a nézetet nyilvánították, hogy az egyezség lehetet­len. tizen tényállással szer­ben a németek meg­lehetősen bizalmatlanul fogadják a jobboldal közeledését. A német pártok elnökei mai érte­kezletükön elhatározták, hogy egyelőre ne tar­tassák német-cseh értekezlet, hanem a baloldal elnökei a jobboldal végrehajtó­ bizottságával tartsanak közös tanácskozást, melyben a német­­cseh tárgyalások előkészíttetnének. A jobboldal­ i közigazgatás Nyitra vármegyében. Budapest, nov. 30. Nyitra vármegye szénnci járásának Szálé Lajos dr. a főszolgabirája. Ez a főszolgabiró igen csinos fő­szolgabíró lehet : típusa a Bánffy Dezső báró szive szerint való főszolgabiráknak, ritka tünemény ma — ha Széll Kálmánnak hinni lehet. Szükségtelen Szálé Lajos dr. ügyét, vagyis ügyeit felfújni. A tények és vádak ékesen beszélnek; ha egyúttal igazat is beszélnek, akkor Széll Kálmánnak, ígéreteihez híven, nem lehet sürgősebb dolga, mint Szálé Lajos drt., a nyitramegyei Szénié járásnak kevésbbé köztiszteletben álló főszolgabíráját fegyelmi úton elmozdítani, nemcsak, hanem törvény elé is állitta­­ni. A Nyitramegyei Szemle 1899. május 28-iki számá­ban egy nyílttéri nyilatkozat jelent meg. A borsos nyilatkozatot, mely Szálé Lajos dr. ellen irányul, Bachraty István állami igazgatótanitó tette közzé egyenesen azzal a célzattal, hogy a pellengérre állí­tott főszolgabíró megindítsa a nyilatkozatban foglal­takért a sajtópert. Azok a vádak, amelyekért Szálé Lajos dr. a sajtópert nem indította meg, röviden összefoglalva a következők: Bacsk­aty István Gyorgyovics Istvánt Nyitra-Sztrázsa község pénztárosát csalás, sikkasztás és okirathami­­sitás miatt Szálé Lajos dr. főszolgabírónál 1898. junius hó második felében feljelentette, de a főbíró a vizsgálatot meg nem inditotta. A panaszos erre 1899. március hó 13-án feljelentette a dolgot az alispánnál; ebben a feljelentésben már Rosen­­bach Antal körjegyző ellen is fordult. — Kérte egyúttal ez alispánt, hogy, miután Szálé La­jos dr. az ügyben érdekelt fél — a felje­lentett jegyző által külömböző helyeken felszedett pénzekből ő is vett jogatlan részt — a vizsgálattal ne Szálé Lajost drt bízza meg. Szálé Lajos dr. a feljelentést bizalmasan közölte a feljelentettekkel, mire ezek állásaikról azonnal lemondtak . Bach­­azy Istvánnak reverzálist állítottak ki, hogy a feljelentés­ből kifolyólag semmiféle perrel meg nem támadják. Erre a feljelentés visszavonatott. Rosenbach Antal lemondását azonban az alispán nem fogadta el, mire Szálé Lajos dr. megindította ellene a vizsgálatot úgy, hogy a panaszlott a feljelentő kihallgatásán jelen lehetett, de a feljelentő a panaszlottak kihallgatásán nem lehetett jelen. Egy magánlevél ezeket a panaszokat részben iga­zolja, részben kibőviti. Az itt foglalt adatok szerint Nyitra vármegye szénici járásának közönsége a köz­­ péntek. 1899. december 1. igazgatási közegek által az 1896. évi brutális vá­lasztások óta el van tiporva. Különösen Szálé Lajos, a szenici járás főszolgabírója tűnik ki a zaklatások, hajszák és üldözések különféle nemeinek kigondolá­sában és végrehajtásában. Mi védelmezzük ugyan magunkat ellene, — mondja a levél — de Nyitra­­megyében az önkény rendszere lévén uralkodó, nem tehettünk semmit ellene. Most az történt, hogy Nyitra-Sztrázsa község jegyzője okirathamisítás miatt fel lett függesztve. Hivatalos pénzek elsikkasztásával vádolták, de ezen pénzek eltulajdonításában Szálé Lajosnak is volt része. A megye ennek dacára, hogy a főbírót nyiltan ide­gen pénzek eltulajdonításában való részességgel vá­dolták, ellene fegyelmi vizsgálatot nem inditott, jól­lehet a Nyilatkozat megjelenése után már hat hó is eltelt. Szálé Lajos dr. főszolgabiró 1896-ban Sasvár köz­ségtől vásári fuvar fejében felvett 100 forintot, holott ez őt meg nem illeti, mert 1897-ben, mikor egy Baránek nevű polgár ezt megfelebbezte, már többé nem merte felszedni. Az 1897 februárján Szomolánka községben megejtett községi képviselőtestületi tagok választásánál felvett 12 forint 50 krajcárt; ez nem illette, mert hivatalból köteles eljárni s felemelt megyei úti átalánya van. 1896-ban Stetina József, Nyitra-Sztrázsa község volt bírája, még mint biró­­aspiráns Szálé főbírónak december 31-én egy nagy láda szűz-dohányt és 50 forintot küldött. Mikor Bachraty István állami igazgató-tanitó Szálé dr.-t emiatt megtámadta, a főbiró Stetinának az 50 irtot visszaadta ugyan, de tisztviselői becsületét ez az eset szintén érinti. Szlávics Pál 1897-ben italmérési engedélyt akart kapni; érdekében Stetina József, Szlávics Pál iia, Szálénak szintén 50 frtot adott. Mikor Bachraty István őt emiatt is megtámadta, ismét visszaadta az 50 forintot.* Látni méltóztatik, hogy Szálé Lajos dr. egyike a mintatisztviselőknek. Főszolgabíró létére sem átallta magát községi bíróktól megvesztegettetni, jogtalan pénzeket vett fel, sőt — mint Bachraty István vá­dolja — elsikkasztott hivatalos pénzekből ő is része­sedett. Nyitra vármegye közigazgatási állapotai bizonyára nem voltak ideálisak soha senki előtt. Szomorú már az is, hogy egy köztisztviselő ellen ilyen súlyos vádakat lehet emelni; szomorúbb azonban ennél mindenesetre az, hogy az illető köztisztviselő meg sem cáfolja vagy meg sem igyekszik cáfolni ezeket a vádakat — és bántatlanul megmarad tovább állásában. Alig marad sokáig. A dologból — értesülésünk szerint — interpelláció is lesz az országházban. KÜLFÖLD. Román zöldkönyv. Bukaresti jelentések szerint a román kormány nemsokára egy zöld könyvet fog köz­zétenni, mely mindazokat az iratokat fogja tartal­mazni, amelyeket Román és Oroszország váltottak egymással arra nézve, hogy teljes egyetértéssel kell eljárniuk a magyar kormány által megállapított vas­kapu­díjak ellen. Tüntetés a köztársaság mellett. A Waldeck­ Rousseau minisztériumba bejutott egy szocialista képviselő is: Millerand, akinek gyámkodása alatt van az egész francia kormány és köztársaság. Ez a férfiú nem mulaszt el egy alkalmat sem, hogy a «szocialista köztársaság» mellett ne rendezzen impo­záns tüntetést. Legutóbb tegnap rendezett ilyet, mi­dőn mint elnök a Grand Hotelben megnyitotta az újonnan alakult köztársasági kereskedelmi és ipar­­bizottság gyűlését. A gyűlésen erősen tüntettek a monarchisták és a reakcionáriusok ellen. Ott volt Bandin közmunkaügyi miniszter, Picard kiállítási főbiztos, a párisi kereskedelmi törvényszék elnöke, vidéki kereskedelmi kamarák képviselői, Freycinet, Brisson és még sok más képviselő. Millerand beszé­det mondott, amelyben megköszönte a kereskedők­nek és az iparosoknak, hogy a köztársaság mellett tüntettek, aztán azt mondta, hogy Waldeck-Rousseau bebizonyította, hogy egy francia minisztériumban helyet foglalhatnak a köztársasági pártok összes frakciói. A szocialisták is fölismerték annak szüksé­gét, hogy a közös művön dolgozzanak. Millerand beszéde nagy tetszést aratott. Utána Brisson beszélt, aki a nemzeti szolidaritást ajánlotta. Üdvözölte a hadsereget és beszédét a köztársaság és a hadsereg éltetésével fejezte be. Végül Freydinet beszélt a ja­vak igazságos fölosztásáról és a demokrácia üdvözítő hatásáról.

Next